Balassagyarmat városa Budapesttől 80 a Dunakanyartól 40 km-re a Magyar és a Szlovák Köztársaság határán fekszik.

Történelmi kisvárosunk az Ipoly folyó déli partján a Nógrádi medence közepén, síkvidéken terül el. Folyóvizei rövidebb-hosszabb patakok, melyek az Ipolyba ömlenek. Utóbbi szélsőséges vízhozamú, 246 km-en át kanyargó folyó, amely egyben államhatár is és Szobnál a Dunába torkollik.

A város legnépszerűbb üdülő övezetét Nyírjesnek nevezik, ahol nagyobb kiterjedésű fenyvesek, nyírjesek és tölgyesek is találhatók. Itt helyezkedik el a Rendőrkapitányság által üzemeltetett pihenőház, melyben 6 személy részére április 15-től - október 15-ig van pihenési lehetőség.

Ezen természetvédelmi területen hét mesterséges tavat alakítottak ki évtizedekkel ezelőtt.

 A környező erdőségek vadászatra is alkalmasak, nagy és apróvadak egyaránt honosak. Az északnyugati városszélen ritka növényekben és állatfajokban gazdag természetvédelmi terület húzódik az ún. Ipolyszögi Égerláp, amely része a közelmúltban létrehozott  Duna-Ipoly Nemzeti Parknak.

 Balassagyarmat város területén a Palóc Liget képvisel természeti értéket száz évnél is idősebb fáival, melyek között szép számban fordulnak elő hárs és juharfák. A legnevezetesebbek az amerikai mocsár- tölgyek. A ligetet 1898-ban létesítették Erzsébet királyné emlékére, melynek közepén 1914-ben épült a mai Palóc Múzeum reprezentatív épülete.

 A város Budapestről közúton 1 óra alatt megközelíthető a 2-es számú főközlekedési és a megyét nyugat-keleti irányban átszelő 22-es számú úton.

Vasúton a 78-as számú Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód-Budapest útvonal két  órát vesz igénybe.

 Balassagyarmat nevét a X. századi hét honfoglaló magyar törzs egyikéről Gyarmatról valamint a város a XIII. század óta birtokló Balassa családról kapta. A XV. századból fönnmaradt oklevelek már városként említik a középkori Pest-Budát, a mai Szlovákiai és dél-lengyelországi városokkal összekötő kereskedelmi útvonalak egyik számottevő megállóhelye volt. 1663-ban a török hódoltság idején a város elpusztult.

Az évtizedeken át tartó folyamatos újratelepülés nyomán a XIX. század közepére a helyi népesség közel kétharmada nem magyar ajkú. A város birtokosai által adományozott különféle kedvezmények révén zsidó, görög és szerb kereskedők szlovák földművesek és német iparosok telepedtek meg itt fölvirágoztatva a helyi gazdasági életet.

A sokféle kultúra jelenléte és együttélése a polgári Balassagyarmatnak Nógrád megye korabeli székhelyének egyik legjellemzőbb ismertető jegye volt, egészen a XX. század közepéig. Mindezen történelmi hagyományok nyomai a mai napig föllelhetőek és azok ápolására a város az utóbbi években nagy figyelmet fordít.

 Balassagyarmaton a kulturális élet terén folyamatos és sokszínű a programajánlat. Gyakoriak a különféle kiállítások, zenei események diák és sportrendezvények. Némelyek országos, sőt nemzetközi szinten is elismertséget vívtak ki maguknak. Ilyen pl. az  Amatőr Színházak Országos Fesztiválja, a Madách Imre Irodalmi Emléknap, a Nemzetközi Muzsikus Tábor és Zenei Fesztivál, valamint az Ipoly Nemzetközi Gyalogló Gála, illetve a Nemzetközi Duatlon és Triatlonverseny.

 Mezőgazdasági termelésben korábban nagy hagyományai voltak a gabona, a burgonya a dohány és a csonthéjas gyümölcsök termesztésének. Balassagyarmat környéke országosan is ismert burgonyatermő vidék. Hasonlóan kiemelhető a környék dinnye és uborka termesztése.

Dinamikusan fejlődik és nagy hagyományokkal rendelkezik a bogyós gyümölcsök termesztése, mellyel területünkön nagy számú kistermelő foglalkozik.

 A régió többi térségéhez hasonlóan a foglalkoztatottak alacsony átlagbére 10-11 % körüli munkanélküliséggel párosul. 

 A munkanélküliek jelentős része - az országos átlagnál jóval magasabb arányban - középfokú szakmai,  gimnáziumi sőt főiskolai végzettséggel rendelkezik. A munkaerő képzése és átképzése a piaci igényekhez könnyen igazítható, mivel a városban több középfokú iskola, szakiskola működik igen változatos profillal és jó alkalmazkodó képességgel /gimnázium, ipari, kereskedelmi és egészségügyi szakközépiskola , színvonalas felnőttképzés/.

 A város népességének mintegy  egyharmada közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A város korábban Nógrád pénzügyi banki központja is volt. A második világháborút követő évtizedekben ezt a szerepét elveszítette. Az utóbbi néhány esztendőben azonban újra egyre több pénzintézet és biztosító társaság nyitott helyi kirendeltséget.

A város legjelentősebb üzeme a Balassagyarmati Kábelgyár, melynek 1998 óta az Olasz Pirelli a tulajdonosa. A Balassagyarmati Fémipari RT magánvállalkozásként működik. Alumínium szerkezeti üzletáguk sajtolt és hengerelt aluminium-előgyártmányok megmunkálásával és szerkezeti egységekké történő feldolgozásával állit elő kész termékeket.

 Balassagyarmat több kisebb-nagyobb textil üzemmel is rendelkezik. Az Ipoly bútorgyár által irodabútorok elsősorban hazai piacra készülnek. Az Ipoly Cipőgyár - korszerű technológiával - az  egész országban keresett munkavédelmi lábbeliket gyárt.

A városban összesen több mint 1.200 működő vállalkozás van.  Ezekből közel egyharmaduk társas és kétharmaduk egyéni vállalkozás.

A munkanélküliség csökkentésére a város hátrányos gazdasági helyzetének leküzdésére a befektetések ösztönzésére Balassagyarmat város önkormányzata Ipari parkot létesített.

Az elmúlt időszakban a városban vagy annak környékén több olyan jelentős ipari üzem létesült, mint a DELPHI CALSONIC Magyarország KFT,ZOLLNER ELEKTRONIK KFT,PARAT AUTOMOTIVE KFT,mely üzemek nagyban hozzájárultak az elhelyezkedési lehetőségek javitásához.

 A Balassagyarmati Rendőrkapitányság közigazgatási területe 528,5 km2, lakosainak száma megközelíti a 47 ezer főt. Illetékességi területünkön 28 település található, melyből kiemelkedik a kapitányság székhelye Balassagyarmat városa. Körzetünkben négy, az átlagostól nagyobb település található, Drégelypalánk, Érsekvadkert , Magyarnándor és Bercel községek.

Működési területünkön áthalad a 2-es és a 22-es számú főközlekedési útvonal, valamint határosak vagyunk a Szlovák Köztársasággal. Két határállomás található, mely a főközlekedési útvonalakkal közösen megnövekedett átmenő forgalmat bonyolít le.

 A Rendőrkapitányság működési területe a Rétsági,  Szécsényi és a Pásztói Rendőrkapitányság, valamint a déli részen a Váci Rendőrkapitányság területével határos.