Nógrád megye az ország második legkisebb lélekszámú megyéje, mely Magyarország északi részén helyezkedik el Jellemzően hegyes, dombos vidék. Itt ölelkezik össze a nyugat-nógrádi részen emelkedő Börzsöny, a középső területeket uraló Cserhát, illetve keletről a Mátra. Önálló egység azonban a Karancs-Medves hegység. A megyének közel felét erdők borítják.

Megyeszékhelye és egyben legnagyobb lélekszámú települése: Salgótarján.  Budapest és a megyeszékhely távolsága  kilométer. Nógrád megye gyönyörű környezete mellett még a kulturális örökség és a palóc néphagyományok központja is. A népszokások legtöbbje az elmúlt évtizedekben megszűnt a mindennapi élet része lenni, s csak szórványokban, bizonyos elemeiben érhető tetten. Ugyanakkor egy részét hagyományápoló személyek és közösségek, alkotóművészek, intézmények, öntevékeny művészeti csoportok tevékenységükkel igyekeznek megőrizni. A régi szokások, néphagyományok a naptári év egy-egy napjához kapcsolódnak (Pl. Luca napja – december, Betlehemezés – karácsony előtt, májusfa-állítás – május, stb.) A megyében két település kiemelt jelentőségű a fennmaradt népszokások tekintetében: Hollókő és Balassagyarmat.

Hollókő a néphagyomnyok, szokások szinte teljes körű ápolásában kiemelkedő szerepet tölt be, mint a kulturális világörökség része. Maga a település élő falumúzeumként reprezentálja a kultúra folytonosságát.

A balassagyarmati Palóc Múzeum néprajzi értékek tárháza. Állandó kiállításai a „Bölcsőtől a sírig” címmel 1992-től látható, az épületet övező ligetben feállított „parasztporta” az első áttelepített szabadtéri múzeum volt Magyarországon.

Kuriózumnak számít, sőt nemzetközileg is elismert az Ipolytarnócon talált 20 millió éves őslénytani leleteket bemutató kiállítás.

A Nógrád megye turizmusában néhány éve mutatkozó változások biztatóak. A vendégeket a hegyes, dombos kirándulóhelyeken és múzeumokon kívül több felújított szálláshely, wellness-hotel és kastélyszálló is csalogatja.