2012. május 24., csütörtök
Köszöntő
2010.01.28. csütörtök 09:56

Az Érdi Rendőrkapitányság valamennyi dolgozója nevében tisztelettel köszöntöm a honlap olvasóit.

 

Az Érdi Rendőrkapitányság székhelye a fővárosi agglomerációhoz tartozó, Érd Megyei Jogú Városban található. 
                                                 
                                                                                              

 

             

 

   Érd város címere                                   Érdi Rendőrkapitányság épülete

 

Érd város fekvése: Duna-parti település, Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén Budapesttől dél-nyugati irányban. Érd 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. A nagy kiterjedésű település kerületekre oszlik.

Főbb részei: Tusculanum, Érdliget, Ófalu-Óváros (a Dunánál), Érd-Parkváros, Postástelep, Erzsébetváros (Újfalu), Újtelep. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén fekszik.

Területe: 60,54 négyzetkilométer.

Népsűrűség: 1041,9 fő/ négyzetkilométer.

A városban 391 km a helyi úthálózat hossza, amelynek kb. 30%-a rendelkezik valamilyen szilárd burkolattal; ennek nagy része az utóbbi években bekövetkezett forgalomnövekedés hatására és az elmaradt, nem megfelelő karbantartás hatására gyors romlásnak indult. A város helyi forgalma nagyrészt ezeken az utakon zajlik.

A kapitányság illetékességi területe 127 négyzetkilométer.

Közvetlenül határos a Budapest XXII. és XI. kerületeivel, a Budaörsi Rendőrkapitánysággal, Fejér megyével, a Duna folyó vonalában pedig a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitánysággal.

Az illetékességi területhez tartozik Százhalombatta, Diósd, Tárnok, Sóskút és Pusztazámor települések. Százhalombatta városban, Diósd, és Tárnok községek területén külön rendőrőrsök is működnek.

A lakosság számának megoszlása a következőképpen alakul:

Érd                                                   64.000 fő
Százhalombatta                                18.000 fő
Diósd                                                 8.000 fő
Tárnok                                               8.600 fő
Sóskút                                               3.000 fő
Pusztazámor                                      2.000 fő

A lakosság két városban, Érd és Százhalombatta, valamint 4 önálló Polgármesteri Hivatallal rendelkező községben él.

                         

     Százhalombatta Rendőrőrs épülete                       Tárnok Rendőrőrs épülete

 

                                         

                                                   Diósd Rendőrőrs épülete

 


A területen a magyar anyanyelvű lakosságon kívül több nemzeti kisebbség is megtalálható, amelyek számszerűen nem jelentősek, mivel főleg az idősebb lakosság rétegeire terjed ki. Diósd községben német, Tárnok, Sóskút községekben szlovák, Százhalombatta óvárosi részében délszláv.

Érd városa nagy kiterjedésű, település szerkezetét tekintve szerteágazó, szétszórt település. Az ország 17. legnagyobb megyei jogú városa. Jellemző a területre a hétvégi házak magas száma, amelyek – főleg a téli időszakban – őrizetlenségük által lehetőséget nyújtanak a csavargó, szökésben lévő, bűnöző életmódot folytató személyek elrejtőzéséhez és nem utolsó sorban a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésére is, mert a tulajdonosok egyre nagyobb értékeket tartanak házaikban.

A kapitányság területén két, nagy forgalmat lebonyolító vasútvonal vezet keresztül.
• Budapest  -  Pécs
• Budapest  -  Nagykanizsa


A fentiekből adódóan a vasútállomások száma Érd területén 4, Tárnok területén 1, Százhalombatta területén 2.

A MÁV állomásokon személyvonatok hosszabb ideig nem tartózkodnak, tehervonatok ki-be rakodását két helyen (Érd nagyállomáson, MOL Rt. Olajfinomító állomáson) végzik.


A korábban Érd központján keresztülhaladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es számú főútvonalak itt találkoznak és ágaznak el. A várost elkerülő út 1992-ben készült el.


A székesfehérvári (30-as) és a pusztaszabolcsi (40-es) vasútvonalak öt megállóval nagy hivatásforgalmat bonyolítanak (Nagytétény-Érdliget, Érd alsó a 30-as vonalon; Érdliget, Érd felső, Érd „nagyállomás” a 30-as és a 40-es vonalon). Érd-Parkvárost szeli át a M7-es autópálya.


Délen, Diósdnál található az M0-ás körgyűrűbe torkolló M6-os autópálya, amelynek három érdi csomópontja van.


Számos helyközi Volánbusz járattal érhetőek el a környező települések. A helyi közösségi közlekedést is a Volánbusz szolgáltatja, gyakran átfedéssel a helyközi járatokkal.
 

Az illetékességi területünk közúthálózatának hossza: 564 km.


A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, „Közép-Európa legnagyobb falva" jött létre.


Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek. (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)


A korábban jellemző fő gazdasági ág (szőlőtermelés) helyébe az őszibarack-termesztés lépett, azonban emlékei megmaradtak az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék képében.


A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ - Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével.


A Termál Szálló 1990. évi felépülésével Óváros fürdőhellyé válása új turisztikai perspektívát jelent Érd számára.


A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le.


A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az 5200-at, ebből a társas vállalkozások elérik a 2000-et.


Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek a bioboltok, bioéttermek is.


Az Érdre látogatót jelenleg közel 25 étterem és cukrászda, valamint több szálláslehetőség (fogadó, panzió, kemping) is fogadja.


A lakások száma meghaladja a 20 000 darabot és mivel az épülő lakások száma nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő.


A kapitányság illetékességi területén több, az országban is egyedülálló látványosság található, amelyek közül említést érdemel a Kakukk-hegy, az Érdi-magaspart, a Fundoklia-völgy, a Szent-Mihály templom, a Minaret, a II. Lajos emlékmű, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája, Kutyavár, a Szapáry- kastélyrom, a Berza kert, a Beliczay-sziget és nem utolsó sorban a Magyar Földrajzi Múzeum.

Ennek ellenére az a jellemző sajátosság, hogy az idegenforgalomnak elsődlegesen nem célterülete, azonban az országos szempontból kiemelt jelentőségű idegenforgalmi területekre látogatók igen nagy számban haladnak keresztül működési területünkön.

  

                érdi minaret                                       százhalombattai régészeti park

 

                               

                                                  tárnoki öreghegy

    
                               
Az Érdi Rendőrkapitányság illetékességi területe a bűnügyileg közepesen fertőzött területek közé sorolható, ami megmutatkozik az ismertté vált bűncselekmények számában is.

 

Az ismertté vált bűncselekmények száma a Pest megyén belül ismertté vált bűncselekmények 9,3 % -át teszi ki, mely szám a megyei kapitányságok között ma még az egyik legmagasabb, annak ellenére, hogy a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények számában kedvezően alakultak az eredmények, tekintettel arra, hogy pl. a 2009-es 3423 bűncselekmény, 2010-ben „csupán” 3057 bűncselekmény / 100 ezer lakosra változott.
 
Az összbűnözés jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények alkotják.

A nyári időszakban 104-105.000 –re emelkedő lakosság szám, a bűnügyi fertőzöttség és a jelenlegi épület állapota mind azt indokolja, hogy az elhelyezési körülmények a kor elvárásainak megfelelő, modern és kulturált környezetet biztosító épület formájában javuljanak.

                             
 

                                         Dr. Öveges Kristóf r. alezredes
                                                   kapitányságvezető

 

.