Az Érdi Rendőrkapitányság valamennyi dolgozója nevében tisztelettel köszöntöm
a honlap olvasóit.
Az Érdi Rendőrkapitányság székhelye a fővárosi agglomerációhoz tartozó, Érd Megyei
Jogú Városban található.
Érd város címere Érdi Rendőrkapitányság épülete
Érd város fekvése: Duna-parti település, Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík
és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén Budapesttől dél-nyugati irányban. Érd
1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. A nagy kiterjedésű település kerületekre
oszlik.
Főbb részei: Tusculanum, Érdliget, Ófalu-Óváros (a Dunánál), Érd-Parkváros, Postástelep,
Erzsébetváros (Újfalu), Újtelep. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén
fekszik.
Területe: 60,54 négyzetkilométer.
Népsűrűség: 1041,9 fő/ négyzetkilométer.
A városban 391 km a helyi úthálózat hossza, amelynek kb. 30%-a rendelkezik valamilyen szilárd burkolattal; ennek
nagy része az utóbbi években bekövetkezett forgalomnövekedés hatására és az elmaradt,
nem megfelelő karbantartás hatására gyors romlásnak indult. A város helyi forgalma
nagyrészt ezeken az utakon zajlik.
A kapitányság illetékességi területe 127 négyzetkilométer.
Közvetlenül határos a Budapest XXII. és XI. kerületeivel, a Budaörsi Rendőrkapitánysággal,
Fejér megyével, a Duna folyó vonalában pedig a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitánysággal.
Az illetékességi területhez tartozik Százhalombatta, Diósd, Tárnok, Sóskút és
Pusztazámor települések. Százhalombatta városban, Diósd, és Tárnok községek területén
külön rendőrőrsök is működnek.
A lakosság számának megoszlása a következőképpen alakul:
Érd 64.000 fő
Százhalombatta 18.000 fő
Diósd 8.000 fő
Tárnok 8.600 fő
Sóskút 3.000 fő
Pusztazámor 2.000 fő
A lakosság két városban, Érd és Százhalombatta, valamint 4 önálló Polgármesteri
Hivatallal rendelkező községben él.
Százhalombatta Rendőrőrs épülete Tárnok Rendőrőrs
épülete

Diósd Rendőrőrs épülete
A területen a magyar anyanyelvű lakosságon kívül több nemzeti kisebbség is megtalálható,
amelyek számszerűen nem jelentősek, mivel főleg az idősebb lakosság rétegeire
terjed ki. Diósd községben német, Tárnok, Sóskút községekben szlovák, Százhalombatta
óvárosi részében délszláv.
Érd városa nagy kiterjedésű, település szerkezetét tekintve szerteágazó, szétszórt
település. Az ország 17. legnagyobb megyei jogú városa. Jellemző a területre a hétvégi házak magas száma, amelyek – főleg a téli időszakban
– őrizetlenségük által lehetőséget nyújtanak a csavargó, szökésben lévő, bűnöző
életmódot folytató személyek elrejtőzéséhez és nem utolsó sorban a vagyon elleni
bűncselekmények elkövetésére is, mert a tulajdonosok egyre nagyobb értékeket tartanak
házaikban.
A kapitányság területén két, nagy forgalmat lebonyolító vasútvonal vezet keresztül.
• Budapest - Pécs
• Budapest - Nagykanizsa
A fentiekből adódóan a vasútállomások száma Érd területén 4, Tárnok területén
1, Százhalombatta területén 2.
A MÁV állomásokon személyvonatok hosszabb ideig nem tartózkodnak, tehervonatok
ki-be rakodását két helyen (Érd nagyállomáson, MOL Rt. Olajfinomító állomáson)
végzik.
A korábban Érd központján keresztülhaladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es
számú főútvonalak itt találkoznak és ágaznak el. A várost elkerülő út 1992-ben
készült el.
A székesfehérvári (30-as) és a pusztaszabolcsi (40-es) vasútvonalak öt megállóval
nagy hivatásforgalmat bonyolítanak (Nagytétény-Érdliget, Érd alsó a 30-as vonalon;
Érdliget, Érd felső, Érd „nagyállomás” a 30-as és a 40-es vonalon). Érd-Parkvárost
szeli át a M7-es autópálya.
Délen, Diósdnál található az M0-ás körgyűrűbe torkolló M6-os autópálya, amelynek
három érdi csomópontja van.
Számos helyközi Volánbusz járattal érhetőek el a környező települések. A helyi
közösségi közlekedést is a Volánbusz szolgáltatja, gyakran átfedéssel a helyközi
járatokkal.
Az illetékességi területünk közúthálózatának hossza: 564 km.
A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége
miatt az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből
hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, „Közép-Európa
legnagyobb falva" jött létre.
Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai
hajómalmok) és téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek
keletkeztek. (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)
A korábban jellemző fő gazdasági ág (szőlőtermelés) helyébe az őszibarack-termesztés
lépett, azonban emlékei megmaradtak az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék
képében.
A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként
is szolgáló üzletkomplexum létesítésével folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ
- Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzleti-szolgáltató
épületsor felépítésével.
A Termál Szálló 1990. évi felépülésével Óváros fürdőhellyé válása új turisztikai
perspektívát jelent Érd számára.
A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett
bonyolódik le.
A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az 5200-at, ebből a társas vállalkozások
elérik a 2000-et.
Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet
végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű
tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett
őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek
a bioboltok, bioéttermek is.
Az Érdre látogatót jelenleg közel 25 étterem és cukrászda, valamint több szálláslehetőség
(fogadó, panzió, kemping) is fogadja.
A lakások száma meghaladja a 20 000 darabot és mivel az épülő lakások száma nagyobb
a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő.
A kapitányság illetékességi területén több, az országban is egyedülálló látványosság
található, amelyek közül említést érdemel a Kakukk-hegy, az Érdi-magaspart, a
Fundoklia-völgy, a Szent-Mihály templom, a Minaret, a II. Lajos emlékmű, Szent
Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája, Kutyavár, a Szapáry- kastélyrom,
a Berza kert, a Beliczay-sziget és nem utolsó sorban a Magyar Földrajzi Múzeum.
Ennek ellenére az a jellemző sajátosság, hogy az idegenforgalomnak elsődlegesen
nem célterülete, azonban az országos szempontból kiemelt jelentőségű idegenforgalmi
területekre látogatók igen nagy számban haladnak keresztül működési területünkön.
érdi minaret százhalombattai régészeti
park

tárnoki öreghegy
Az Érdi Rendőrkapitányság illetékességi területe a bűnügyileg közepesen fertőzött
területek közé sorolható, ami megmutatkozik az ismertté vált bűncselekmények számában
is.
Az ismertté vált bűncselekmények száma a Pest megyén belül ismertté vált bűncselekmények
9,3 % -át teszi ki, mely szám a megyei kapitányságok között ma még az egyik legmagasabb,
annak ellenére, hogy a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények számában kedvezően
alakultak az eredmények, tekintettel arra, hogy pl. a 2009-es 3423 bűncselekmény,
2010-ben „csupán” 3057 bűncselekmény / 100 ezer lakosra változott.
Az összbűnözés jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények alkotják.
A nyári időszakban 104-105.000 –re emelkedő lakosság szám, a bűnügyi fertőzöttség
és a jelenlegi épület állapota mind azt indokolja, hogy az elhelyezési körülmények
a kor elvárásainak megfelelő, modern és kulturált környezetet biztosító épület
formájában javuljanak.
Dr. Öveges Kristóf r. alezredes
kapitányságvezető