Bevezetés

Dr. Szabó Zsolt r. őrnagy
osztályvezető-helyettes
(ORFK Bűnmegelőzési Osztály)

Bevezetés

A biztonság az életminőség alapvető összetevője. Ahol nem garantált az egyének és közösségek személyének, javainak, jogainak megfelelő védelme, ott nem működhet megfeleően a gazdaság, csorbát szenved a jogállamiság, a társadalomban erkölcsi-morális értékválság következik be, apátia és félelem uralkodik el. A biztonság megfelelő szintjének megteremtése és fenntartása preventív intézkedéseket igényel. Ebben a megközelítésben az állam represszív funkcióinak annyiban van jelentősége, amennyiben azok hozzájárulnak más, jövőbeni jogsértések visszaszorításához. Ma már nem kérdés, hogy bűnmegelőzésre szükség van. Az sem kérdés, hogy a kriminálprevenció olyan össztársadalmi érdek-, felelősség- és feladatrendszer, melyben az egyéntől a közösségeken át az állammal bezárólag valamennyi szereplő érintett. A közbiztonság olyan kollektív társadalmi termék, melynek szavatolása az egyéni és közösségi felelősségvállalásra építkezve az állam elsőrendű feladata. Az államnak (kormányzatnak) intézményei útján ösztönző, kanalizáló és koordinatív szerepe van a bűnmegelőzésben a közbiztonság megfelelő szintjének megteremtése érdekében. Ezt a feladatát EU normák egész sora írja elő és ezt a gyakorlatot követi valamennyi fejlett demokratikus jogállam is.
Magyarországon a biztonság iránti igény a rendszerváltozással, a piacgazdaságra való áttéréssel értékelődött fel jelentősen. Addig jobbára csak a kriminológia tudománya foglalkozott a bűnözés proaktív befolyásolásának lehetőségeivel, a biztonságnak az életminőségre gyakorolt hatásaival. A Rendőrség elsőként ismerte fel 1989-ben, hogy nem elég a problémák elméleti felvetése, lépéseket kell tenni a gyakorlati megvalósítás érdekében is. Létrehozásra került a Rendőrség Bűnmegelőzési Szolgálata, mely az egyre erőteljesebb társadalmi elvárásoknak megfelelően, előzmények nélkül, a gyakorlatban alakította ki tevékenységének kompetenciahatárait. Igyekezett átfogni a bűnözés széles spektrumát a vagyon elleni tömegbűnözéstől a drogbűnözésen át az emberkereskedelemig összegyűjtve a rendőri tapasztalatokat, együttműködve a társszervekkel és civil szervezetekkel, segítve az embereket abban, hogy az egyes jelenségekről és a biztonságuk maximalizálása érdekében teendő intézkedésekről mind teljesebb képet kapjanak.

A rendőri bűnmegelőzés mineddig nem tudta elhelyezni magát a bűnmegelőzés társadalmi rendszerében, mert nem volt ilyen. Csak a 90-es évek második felétől jöttek létre azok az intézmények (OBmT, OKBK, majd BMK, KKB stb.), melyek kormányzati akarat alapján a bűnmegelőzés egy-egy kisebb, vagy nagyobb részterületének működésbe hozására kaptak felhatalmazást. Csak ettől az időtől kezdődött meg a jogi útkeresés, mely törvényekben, országgyűlési- és kormányhatározatokban testesült meg. A civil szféra volt az egyetlen, mely együtt fejlődött, alakult a rendőri bűnmegelőzéssel, a kezdetektől szoros összefogás alakult ki a társadalmi szerveződésekkel.

A rendőri bűnmegelőzés nem tudta elhelyezni magát a rendőrségi szervezet- és feladatrendszeren belül sem. A preventív szemlélet nem vált általánossá a végrehajtó állomány körében. Nem sikerült tudatosítani, hogy a Bűnmegelőzési Szolgálat speciális tevékenysége mellett minden rendőrnek vannak megelőzési feladatai. Ma még mindig tartja magát a "legjobb megelőzés a felderítés" kétségkívül logikusnak hangzó, de téves megközelítése. A bűnmegelőzés szerteágazó, sokrétű tevékenységi rendszere, számokkal kimutathatatlan hatása a bűnözés alakulására az értelmetlenség látszatát keltette, mely a szervezeten belüli presztizs kialakulását rontotta. Elmaradt a bűnmegelőzés rendőrségi intézményrendszerének fejlesztése és anyagi alapjainak kialakítása is, ezzel csökkentve a Szolgálat érdekérvényesítő képességét.

Mindeddig nem sikerült megvalósítani azt a szakmailag indokoltnak tűnő elképzelést, mely egységes megelőzési arculat kialakítását tűzte ki célul a Rendőrségen belül. Mindezek vezethettek oda, hogy az elmúlt években többször szóba került és jelenleg is napirenden van a rendőr-főkapitányságok átszervezése kapcsán a bűnmegelőzés visszafejlesztése, megszüntetése.

2003-ban kilenc főkapitányság terjesztett fel ilyen elképzelést, annak ellenére, hogy az ORFK vezetője egyértelmű utasítást adott -többek között a május 29-i kibővített főkapitányi értekezleten- arra vonatkozóan, hogy a bűnmegelőzési egységeket semmilyen átszervezés nem érintheti.

A 2002-es kormányváltás alapvető változásokat hozott a bűnmegelőzésben. A BM-ben létrehozott helyettes államtitkári poszt súlyt adott a kriminálprevenciónak a belügyi berkeken belül is, az újonnan alakult Országos Bűnmegelőzési Központ a szakmai munkát segíti. Mindez valamelyest erősítette a rendőri bűnmegelőzés elfogadottságát is, új lendületet adott az újabb kihívások terén (családon belüli erőszak, strandbiztonság stb.) A bűnmegelőzés állami irányításában azonban kettősséget hozott a döntés, mely az IM-ben is létrehozta azt a szakmai műhelyt, mely a stratégiai irányok meghatározásán fáradozik. Ez a szakmai csoport 2003 júniusában elkészítette a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája című igényes dokumentumot, mely a jelek szerint a terület meghatározó dokumentuma lesz a jövőben. A Stratégia értelmében a bűnmegelőzés letéteményesei a társadalom intézményei (mindenekelőtt az önkormányzatok), az államnak legfőképpen koordinatív-ösztönző szerep jut.

Ilyen előzményekkel és ebben a helyzetben kell a rendőri bűnmegelőzésnek újra meghatároznia önmagát, elfoglalnia helyét a társadalmi bűnmegelőzés rendszerében oly módon, hogy megfeleljen mind a társadalmi elvárásoknak, mind a központi akaratnak. Valószínűleg akkor járunk el helyesen, ha a lehetőségek függvényében újragondoljuk, melyek azok a területek a bűnmegelőzés szerteágazó rendszerében, melyek feltétlenül rendőri közreműködést igényelnek és melyek azok, melyek önkormányzati, vagy civil feladatkörben hatékonybban működtethetők. Át kell adnunk tizennégy éves tapasztalatainkat és a bűnmegelőzés összefogásának felelősségét mindenekelőtt az önkormányzatoknak és a társadalmi önszereveződéseknek. Ehhez azonban a partnereknek fejlődniük kell, az államnak pedig meg kell teremtenie a szükséges jogi és pénzügyi hátteret.

A rendőri bűnmegelőzési intézkedések érvényesülésének tapasztalatairól

A rendőri bűnmegelőzési intézkedések érvényesülésének tapasztalatairól

A bűnmegelőzés mindenekelőtt felelősségi kérdés. Vállal-e és ha igen, milyen mértékben az állam (egy szervezet, egy közösség, egy személy) felelősséget azért, hogy valamely általa károsnak tartott jelenség visszaszoruljon. Ha nem, akkor nem keletkeznek a negatív folyamatok ellen ható erők, a bekövetkező káros eredményeket semmi sem befolyásolja. Ha igen, és ezt megfelelő szakmai megalapozottsággal és kellő anyagi ráfordítással teszi, van esély a negatív folyamatok fékezésére, megállítására, vagy csökkentésére.
A bűnözés negatív deviáns társadalmi tömegjelenség. Visszaszorítása azoknak a társadalmi okoknak, illetve azoknak az objektív körülményeknek a kezelésével lehetséges, melyek a bűnözést generálják. Az oksági és a szituatív bűnmegelőzés egymást kiegészíti, erősíti. A Rendőrség az elmúlt években mindkét területen szerepet vállalt. Számos programot és kezdeményezést indítottunk országos, regionális, kistérségi, megyi és helyi szinteken annak érdekében, hogy az egyes célcsoportok tagjai ne váljanak áldozattá, illetve ne lépjenek a bűn útjára. Kidolgoztuk azokat a direkt és indirekt módszereket, melyek a leghatékonyabban közvetítik a társadalom igényeinek megfelelő és általunk fontosnak tartott, a rendőri tapasztalatokon alapuló ismeretanyagot. A szűkös belső forrásokat a legkülönbözőbb módokon kiegészítve több tízmillió forintot fordítottunk arra, hogy munkánkat megfelelő szinten elláthassuk. Kiadványok, tájékoztatók, plakátok, reklámhordozók, TV spotok, audiovizuális anyagok, internetes oldalak és még számtalan más hordozza üzeneteinket, melyek az egészséges, drogmentes, bűnmentes jogkövető életvitel értékeiről, a személyi és vagyonbiztonság megóvása érdekében kidolgozott tanácsainkról szólnak.

Azt, hogy ezek hatására hányan és milyen jogsértésektől védték meg magukat sikerrel, hányan és milyen bűncselekményt nem követtek el, megmondani nem lehet. A prevenció effektivitása mérhetetlen, a statisztikai adatok és a ráfordítás között egyértelmű összefüggés, kauzalitás nem mutatható ki. Ez nemcsak a bűnmegelőzésre, mindenfajta prevencióra is igaz. Sokan ezen gondolat jegyében vonják le azt a logikusnak tűnő következtetést, hogy ha valaminek az eredménye nem mérhető, akkor az felesleges. A megfogalmazás azért nem igaz, mert nem tudható, hogyan alakultak volna a bűnözés mennyiségi és minőségi mutatói megelőzés nélkül. A bűnmegelőzési intézkedések érvényesülésének tapasztalatairól szólni ilyen megközelítésben tehát értelmetlen. A következő kérdéseket lehet ebben a körben megvizsgálni:
§ Megfelel-e a Rendőrség azoknak az elvárásoknak, melyeket az egyes társadalmi csoportok a bűnmegelőzés terén megfogalmaznak?
§ Megfelel-e a Rendőrség a jogszabályokban és más normákban foglaltaknak a bűnmegelőzés terén?
§ Van-e egységes akarat a bűnmegelőzés (vagy legalább egyes szegmensei) prioritásként történő megfogalmazására és ennek megfelelő fejlesztésére?
§ Van-e anyagi lehetőség az optimális szervezet kialakítására és működtetésére?

A kérdések megválaszolása túlnő a jelentés korlátain, ehelyütt megelégszünk azok puszta felvetésével. Szabályt erősítő kivételként értékelem Bács megye beszámolóját arról, hogy a széles társadalmi alapokon, erőteljes kormányzati támogatással -és a más megyékben már évek óta folytatott gyakorlat alapján- bevezetett Tanya-program eredményeként egy év alatt 72,9%-al csökkent a bűncselekmények száma száma a 24 órás tanyavédelmi szolgálat által felügyelt területen.
A vitathatatlanul dícséretes eredmény kapcsán azonban fel kell tenni a kérdést, hogy a hathatós szituatív megelőzési intézkedések valóban visszatartották, vagy más területekre "száműzték" a bűnözőket. Ezzel együtt magunk is azt gondoljuk, hogy a bűnözés egy részének visszaszorítása, proaktív kezelése minden bizonnyal a potenciális elkövetők mozgásterének a minimumra csökkentése által valósítható meg.

A fentiekben írottakra tekintettel nem adható érdemi válasz a jelentés címében foglalt "az ifjúságvédelmi és kábítószer-megelőzési területeken alkalmazott módszerek és eszközök hatékonyságára" vonatkozóan sem.
Mind az ifjúságvédelem, mind a drogprevenció a rendőri bűnmegelőzés kiemelt területe, melyeken a lehetőségek függvényében számos kezdeményezés történt az elmúlt években. Általános tapasztalatként fogalmazható meg, hogy az indirekt módszerek a fiatal és fiatal felnőtt korosztályoknál talán kedvezőbb fogadtatásra találnak, mint a közvetlen elérésű programok. Ha az általunk fontosnak tartott gondolatok közvetítésére respektábilis személyeket vonunk be, a fiatalok befogadóbbak. A direkt módszerek válnak be ezzel szemben a gyermekeknél, ahol a rendőr megjelenése kuriózum és a felnőtteknél, ahol a hitelesség, a szakmai tartalom záloga a rendőrrel való közvetlen találkozás.

Ma már közhely, hogy a rendőr és állampolgár között létrejövő valamennyi interakció, függetlenül annak tartalmától egyben bűnmegelőzési intézkedés is. Fejér megye pregnáns megfogalmazásában: "… rögeszménkké vált, hogy a kulturáltan, hatékonyan, gyorsan és ügyféközpontúan intézkedő hétköznapi rendőr preventív hatása felbecsülhetetlen". Ezért volna alapvető az attitűdváltás a teljes személyi állomány körében, melynek megvalósítása csak szilárd vezetői akarattal és minőségi (át)képzésekkel lehetséges.

A főkapitányságok ifjúságvédelmi és drogprevenciós tevékenységéről

A főkapitányságok ifjúságvédelmi és drogprevenciós tevékenységéről

A bűnmegelőzés a bűnüldözés nélkül hiányos, célt téveszt, a bűnüldözés a bűnmegelőzés nélkül viszont értelmetlen. Ennek a gondolatnak a jegyében a főkapitányságok bűnmegelőzési osztályai folyamatosan figyelemmel kísérik az ifjúkori-, illetve a drogbűnözés alakulását, napi kapcsolatot tartanak fenn a társosztályokkal annak érdekében, hogy a szakvonalon folytatott prevenciós munka megalapozott, hiteles és naprakész legyen.
Az ifjúságvédelem és a drogprevenció területén a főkapitányságok a tárgyidőszakban is folytatták a tizenegy éve töretlen népszerűséggel folyó D.A.D.A. Programot. A megújult, korszerű tartalomhoz ma már a helyi igényekhez és lehetőségekhez a legjobban igazodó működési rend párosul.
A Program a Magyar Rendőrség egyetlen szervezett országos bűnmegelőzési kezdeményezése, mely mára egyértelműen értékké vált. A sikerek mellett természetesen a végrehajtás nehézségei is folyamatosan jelen vannak. Mindmáig nem megoldott a független rendőr-oktatók kérdése, a fluktuáció, a finanszírozás problémája és a Program evaluációja. A problémák ellenére a D.A.D.A. megszüntetése, átadása más minisztériumok számára óriási hiba volna. Folyó év szeptemberében az immár hagyományos országos központi D.A.D.A. felkészítő tanfolyamra került sor, melyen közel ötven új belépő oktató szerezte meg a feladatellátáshoz szükséges ismeretanyagot.

A bűnmegelőzési osztályok harmadik éve saját jogon szerepelnek azon a listán, amelyet a GYISM állított össze és amely útmutatást ad az iskolák számára a lehetséges együttműködő szakmai szervezetek tekintetében. Ennek eredményeként -az oktatási intézmények megkeresése alapján- a legtöbb megyei és a budapesti bűnmegelőzési osztály is részt vett a GYISM-OM drogprevenciós pályázataiban.
Számos példaértékű program zajlott a tárgyidőszakban is. A nógrád megyeiek a ceredi általános iskolában "Utasítsd vissza" címmel tartottak prevenciós rendezvénysorozatot. Csongrád megye folytatta az "Egy nap az iskolában-egy nap a biztonságért" elnevezésű, példaértékű programsorozatát, továbbá a "Hadi D.A.D.A." néven ismertté vált, a sorállomány drogmegelőzési oktatását szolgáló kezdeményezését. Tolna megyében számos drogprevenciós-, D.A.D.A.-, és kortárs-oktatói tábort szerveztek a fiatalok részére. Nagy hagyományokkal rendelkezik a kortárs-oktatók képzése Győr megyében is. A Pest megyei főkapitányság februárban indította útjára a szenvedélybetegségek megelőzését átfogó, interaktív módszerrel, több szervezet összefogásával megvalósító programját, melynek hasznosságát az iskolák pozitív visszajelzései igazolták. A 2002/2003-as tanévre kidolgozott ifjúságvédelmi koncepciójuk megvalósítása is sikerrel zárult. Hajdú megye a tárgyidőszakban indította útjára ígéretes előadássorozatát a lakásotthonokban élők számára, melynek célja, hogy az állami gondoskodásban élő, hátrányos helyzetű kiskorúak ne váljanak bűncselekmények áldozataivá, illetve elkövetőivé. A Veszprém megyeiek a lakásotthonok mellett rendszeresen látogatták a Családok Átmeneti Otthonában élő gyermekeket és szüleiket is. A Fejér megyei főkapitányság évek óta sikerrel folytatja a "Vigyázz magadra" című bűnmegelőzési programját általános- és középiskolás fiatalok körében. Borsod megye a korábbi években kidolgozott ifjúságvédelmi programjait gyűjtötte csokorba és "Beccaria projekt" néven ajánlotta fel a megyei önkormányzat oktatási koncepciójához. A projekt elnyerte az EU Pályázati Előkészítési Alap támogatását is, így hazánk uniós csatlakozásakor már részesedhet a közösségi strukturális alapokból. Borsod megye dícséretes előre tekintését példázza a "Bűnmegelőzési Ismeretek" című szakkönyv összeállítása is, mely a remélhetőleg hamarosan beinduló önálló bűnmegelőzési szakemberképzés tananyagává válhat.
A Budapesti RFK Bűnmegelőzési Osztályán évek óta anonim drogsegély-vonal működik, az osztály rendszeresen végez prevenciós munkát a SZIGET Fesztivál nem könnyű terepén is. Veszprém megye kapitányságain "középiskolai kapcsolattartók" kerültek kijelölésre, akik a megyei bűnmegelőzési osztály irányításával ifjúságvédelmi és drogprevenciós előadásokat tartottak.

Hajdú megye az országban egyedülállóan holland minta alapján megkezdte a közösségi rendőrség filozófiájának megvalósítását, melynek első állomásaként két helységben Közösségi Rendőri Irodákat állított fel. A közösségi rendőrség alapgondolata korszerű, új szemléletet tükröz. Az erre építkező rendőri struktúra és gyakorlat az EU országaiban rohamosan terjed, megítélésünk szerint hazánkban is komolyan meg kellene vizsgálni az adaptáció lehetőségeit.

Az ifjúságvédelmi munka szerves része a bűnmegelőzési osztályok másod- és harmadfokú hatósági szerepe az eltűnés miatt körözött kiskorúak államigazgatási eljárásaiban. A bűnmegelőzési osztályok szakmai irányító-revíziós feladatokat látnak el a körözésirányító szervek felé, az elvégzett munka értékelésével, további feladatmeghatározással járulnak hozzá a kiskorúak mielőbbi megtalálásához. A munkában a tárgyidőszakban élen járt Zala megye, ahol valamennyi eltűnt kiskorú 90 napon belül előkerült. Az általános prveneciós célok elérése mellett a kiskorú eltűntek felkutatását is szolgálta Zala megyében a nagy bevásárló központokban csellengő fiatalok figyelemmel kísérése. Sikerrel alkalmazta ezt a módszert a BRFK is, ők a tárgyidőszakban mintegy hét alkalommal folytattak ifjúságvédelmi ellenőrzéseket a budapesti plazákban.

Az ifjúságvédelem területén kölcsönösen jó munkakapcsolat alakult ki a pártfogókkal. A nyáron létrehozott új pártfogói szervezetrendszer remélhetőleg új lendületet ad az együttműködésnek. Ezzel kapcsolatban újra kell szabályozni a vonatkozó hatályos törvényeknek megfelelő módon a pártfogó felügyelők és a Rendőrség kapcsolatát. A drogmegelőzési munka formálódó színtere, egyben a sokoldalú együttműködés jó lehetősége a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely az egyes települések drogmegelőzésben, kezelésben érintett szervezeteit fogja össze. A bűnmegelőzési osztályok a kezdetektől részt vesznek a KEF-ek munkájában, a rendőri tapasztalatokkal segítve azok hatékony működését.
Újszerű értéke a Baranya megyei ifjúságvédelemnek a január 1-vel angol mintára bevezetett "családi összekötő tiszti" rendszer. Lényege, hogy a családon belüli erőszakos cselekményeket komplex módon kell kezelni, hangsúlyt kell fektetni nemcsak az áldozatokkal, de az agresszorral és valamennyi érintettel való foglalkozásra is. Ugyancsak Baranya megye tett kísérletet az ifjúkori devianciák egyik új és hazánkban mindinkább előretörő válfajának, a graffiti-jelenségnek a kezelésére is. Kiállítássorozattal, graffiti-rajzversennyel kívánják elejét venni a rongálásnak. Hasonló kezdeményezéseket mondhat magáénak Csongrád megye is.

A társadalmi együttműködés eredményei

A társadalmi együttműködés eredményei

A Rendőrség Bűnmegelőzési Szolgálata az évek alatt együttműködést alakított ki minden olyan állami-, társadalmi,- önkormányzati,- egyházi szervezettel, melyek céljaival, módszereivel azonosulni tud és amelyekkel kölcsönös érdekek mentén képes együtt dolgozni. Az együttműködések jogszabályon alapulnak, vagy esetlegesek, formálisak, vagy informálisak, folyamatosak, vagy eseti jellegűek. Az együttműködő partnerek talán legfontosabbika a települési önkormányzat. A kollégák részt vesznek a helyhatóságok közbiztonsági-bűnmegelőzési bizottságaiban és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokban. Az önkormányzatokkal közösen alakítják ki és hajtják végre a helyi bűnmegelőzési stratégiát, programokat és rendezvényeket szerveznek. A kialakult gyakorlat szerint a helyhatóságok biztosítják az elképzelések infrastrukturális alapját, míg a rendőri bűnmegelőzési egységek adják a szakmai hátteret. A Komárom megyei RFK a tatabányai önkormányzattal közösen korszerű kistérségi bűnmegelőzési modellt dolgozott ki, melynek végrehajtására Kistérségi Bűnmegelőzési Társulást is alakítottak. A társadalmi együttműködés követendő példája Tolna megyében a 22 önkormányzat által, aktív rendőri szakmai segítséggel és részvétellel létrehozott Völgységi Önkormányzati Megelőzési Egyesület is.
A rendőri bűnmegelőzés egyre inkább előtérbe kerülő részterülete a roma-rendőr együttműködés, mely az 1999-ben aláírt OCÖ-ORFK együttműködési megállapodás, illetve a végrehajtására kiadott belső norma alapján, legfőképpen az áldozattá válás elkerülése, a megelőzés és a rendőri pályára orientálás terén kerül végrehajtásra. A Zala megyei bűnmegelőzési osztály a Lenti és a Keszthelyi Rendőrkapitányságok állománya számára tartott roma népismereti oktatást. Országszerte fokozódott a D.A.D.A. Programba bevont roma tanulók számaránya.

A Rendőrség elsőként reagált a családon belüli erőszak hatékonyabb hatósági kezelését sürgető fokozott társadalmi elvárásokra. A civil szervezetekkel közösen nagyjelentőségű belső normát dolgozott ki az ORFK Bűnmegelőzési Osztálya, mely merőben új szemlélettel közelít a kérdéskörhöz. A gyermekvédelmi együttműködés is új lendületet kapott az év tavaszán kiadott 13/2003. ORFK intézkedéssel, mely a családon belüli erőszak kezeléséről és a kiskorúak védelmében végrehajtandó rendőri feladatokról szól. Az intézkedés értelmében kapcsolatfelvétel történt a jelzőrendszer tagjaival, a települések jegyzőivel -mint elsőfokú gyámhatósággal- együttműködési megállapodás aláírására került sor, vagy kerül sor a közeljövőben. A családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására Szolnok megye módszertani útmutatót készített a végrehajtó állomány számára.

Az együttműködés sajátos területe, mely a főkapitányságok tapasztalatai szerint egyre inkább előtérbe kerül, a magyar civil felsőoktatással való egyre intenzívebb kapcsolat. Számos egyetem, főiskola építi be képzési rendszerébe a bűnmegelőzés és részterületeinek ismeretanyagát, a fakultációkon a Bűnmegelőzési Szolgálat munkatársai is oktatnak. Egyre nagyobb számban töltik gyakorlatukat szociális munkás, szociálpedagógus, szociálpolitikus és más irányultságú főiskolások, egyetemisták a bűnmegelőzési osztályokon, ahol képet kapnak a Rendőrség szakirányú tevékenységéről. A bűnmegelőzési kollégák ezen túlmenően a rendészeti szakközépiskolák és a középiskolák rendészeti fakultációinak is állandó oktatói.

A rendőri szervezeten belüli együttműködésre követendő példa a Balaton régióban megszervezett "I. Bűn- és Balesetmegelőzési Nap", ahol a négy érintett megye 13 táborában mintegy ezer diák részesült bűn- és balesetmegelőzési ismeretekben. Nagy hagyománya van Szolnok megyében a "Bűn-, Baleset és D.A.D.A. táboroknak", melyek a Megelőzési Alapítvány támogatásával, a bűn-, illetve a balesetmegelőzési szakszolgálatok példaértékű együttműködésével nyolcadik éve kerülnek megrendezésre. Nemcsak a megelőzési szakterületek közötti, de a regionális együttműködésre is jó péda az "Együtt az erőszak ellen" elnevezéssel Baranya, Tolna és Somogy megyékben megvalósított bűn- és balesetmegelőzési vetélkedősorozat. Úgy tűnik, hogy az egységes rendőrségi megelőzési arculat felmutatása a gyakorlatban már működik. Ez újabb érv lehet a szervezeti egységesítés irányában is.

Az együttműködés kiemelt területe, ezzel együtt a bűnmegelőzési munka prioritása az áldozatvédelem, áldozatsegítés. A területi rendőri szervek áldozatvédelmi referensei a bűnmegelőzési osztályok állományába tartoznak, gyakran ők maguk vezetik az áldozatvédelmi irodát is. Az áldozatvédelem területén mindenütt hatékony együttműködés alakult ki a civil szervezetekkel, jogsegély szolgálatokkal, karitatív szervezetekkel és egyházakkal.
Vas megye a társadalmi együttműködés kiemelt területének értékeli a környezetvédelmet, önálló szakelőadót alkalmaz a bűnmegelőzési osztály az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásársa.
Valamennyi megyében hatékony és kölcsönös az együttműködés a polgárőr szervezetekkel. Annak ellenére, hogy a velük való kapcsolattartás a közbiztonsági szolgálat feladata, a hagyományosan jó kapcsolat a bűnmegelőzési osztályokkal is megmaradt. A polgárőrök rendszeresen vesznek részt prevenciós rendezvények biztosításában és a konkrét megelőzési munkában is.

Az állami szervek és hatóságok együttműködésének a magyar közigazgatásban egyedülálló példája a folyó év nyarán lebonyolított "Strandfürdők Biztonságáért 2003" elnevezésű országos kampány és akciósorozat.
Az ORFK kezdeményezésére a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és a Magyar Fürdő Szövetség -a sajnálatos gyermektragédiák kapcsán felfokozott társadalmi elvásárokra reagálva- elvégezte a magyarországi strandok biztonsági szempontú ellenőrzését, különös tekintettel a gyermek- és fiatalkorúakra veszélyt jelentő körülmények felszámolására. A vizsgálat a piacmenet és a szórakozás akadályozása nélkül, példás együttműködéssel és gyorsasággal, a közvélemény és a szakma megelégedésére került végrehajtásra. A Rendőrség a jövőben folytatni kívánja a hasonló konstrukciójú többszereplős megelőzési programok kidolgozását, melynek következő állomása az ősz folyamán a szerzői jogi védelem alá tartozó audiovizuális termékekkel kapcsolatos ellenőrzés lesz.

Hagyományosan kiemelkedő terepe az együttműködésnek a médiával való kapcsolat. Ez egyben a lakossági kapcsolattartás legolcsóbb és leghatékonyabb területe. A bűnmegelőzési osztályok munkatársai rendszeres meghívott vendégei a háttérműsoroknak egy-egy közérdeklődésre számot tartó eset kapcsán mind az országos, mind a helyi médiumokban. Megjelenésük a sajtóban is rendszeres, publikációik egsész sora jelenik meg mind szaklapokban, mind a napi újságokan.

Összefoglalás

Összefoglalás

Összességében elmondható, hogy a Rendőrség a témakörrel érintett feladatait a tárgyidőszakban is jó szinten, dícséretes tenniakarással, a lehetőségek függvényében hajtotta végre. A bűnmegelőzési apparátus továbbra is a kriminálprevenció "motorja" a megyékben és Budapesten egyaránt. Az elmúlt években kijelölt irányok mentén, a kidolgozott módszerek szerint továbbfolytatódtak a szituációs és oksági bűnmegelőzés terén megkezdett programok, illetve új területeken indult meg a munka. A bűnmegelőzési szervezet várakozással tekint a jövőjét alapvetően meghatározó, formálódó kormányzati koncepció és a Rendőrségen belüli reformok irányába. Képes és hajlandó a változásra, a társadalmi bűnmegelőzés rendszeréhez való csatlakozásra, annak működésbe hozására, tapasztalatainak átadására, a feladatok megosztására.

Bevezetés

Dr. Szabó Zsolt r. őrnagy
osztályvezető-helyettes
(ORFK Bűnmegelőzési Osztály)

Bevezetés

A biztonság az életminőség alapvető összetevője. Ahol nem garantált az egyének és közösségek személyének, javainak, jogainak megfelelő védelme, ott nem működhet megfeleően a gazdaság, csorbát szenved a jogállamiság, a társadalomban erkölcsi-morális értékválság következik be, apátia és félelem uralkodik el. A biztonság megfelelő szintjének megteremtése és fenntartása preventív intézkedéseket igényel. Ebben a megközelítésben az állam represszív funkcióinak annyiban van jelentősége, amennyiben azok hozzájárulnak más, jövőbeni jogsértések visszaszorításához. Ma már nem kérdés, hogy bűnmegelőzésre szükség van. Az sem kérdés, hogy a kriminálprevenció olyan össztársadalmi érdek-, felelősség- és feladatrendszer, melyben az egyéntől a közösségeken át az állammal bezárólag valamennyi szereplő érintett. A közbiztonság olyan kollektív társadalmi termék, melynek szavatolása az egyéni és közösségi felelősségvállalásra építkezve az állam elsőrendű feladata. Az államnak (kormányzatnak) intézményei útján ösztönző, kanalizáló és koordinatív szerepe van a bűnmegelőzésben a közbiztonság megfelelő szintjének megteremtése érdekében. Ezt a feladatát EU normák egész sora írja elő és ezt a gyakorlatot követi valamennyi fejlett demokratikus jogállam is.
Magyarországon a biztonság iránti igény a rendszerváltozással, a piacgazdaságra való áttéréssel értékelődött fel jelentősen. Addig jobbára csak a kriminológia tudománya foglalkozott a bűnözés proaktív befolyásolásának lehetőségeivel, a biztonságnak az életminőségre gyakorolt hatásaival. A Rendőrség elsőként ismerte fel 1989-ben, hogy nem elég a problémák elméleti felvetése, lépéseket kell tenni a gyakorlati megvalósítás érdekében is. Létrehozásra került a Rendőrség Bűnmegelőzési Szolgálata, mely az egyre erőteljesebb társadalmi elvárásoknak megfelelően, előzmények nélkül, a gyakorlatban alakította ki tevékenységének kompetenciahatárait. Igyekezett átfogni a bűnözés széles spektrumát a vagyon elleni tömegbűnözéstől a drogbűnözésen át az emberkereskedelemig összegyűjtve a rendőri tapasztalatokat, együttműködve a társszervekkel és civil szervezetekkel, segítve az embereket abban, hogy az egyes jelenségekről és a biztonságuk maximalizálása érdekében teendő intézkedésekről mind teljesebb képet kapjanak.

A rendőri bűnmegelőzés mineddig nem tudta elhelyezni magát a bűnmegelőzés társadalmi rendszerében, mert nem volt ilyen. Csak a 90-es évek második felétől jöttek létre azok az intézmények (OBmT, OKBK, majd BMK, KKB stb.), melyek kormányzati akarat alapján a bűnmegelőzés egy-egy kisebb, vagy nagyobb részterületének működésbe hozására kaptak felhatalmazást. Csak ettől az időtől kezdődött meg a jogi útkeresés, mely törvényekben, országgyűlési- és kormányhatározatokban testesült meg. A civil szféra volt az egyetlen, mely együtt fejlődött, alakult a rendőri bűnmegelőzéssel, a kezdetektől szoros összefogás alakult ki a társadalmi szerveződésekkel.

A rendőri bűnmegelőzés nem tudta elhelyezni magát a rendőrségi szervezet- és feladatrendszeren belül sem. A preventív szemlélet nem vált általánossá a végrehajtó állomány körében. Nem sikerült tudatosítani, hogy a Bűnmegelőzési Szolgálat speciális tevékenysége mellett minden rendőrnek vannak megelőzési feladatai. Ma még mindig tartja magát a "legjobb megelőzés a felderítés" kétségkívül logikusnak hangzó, de téves megközelítése. A bűnmegelőzés szerteágazó, sokrétű tevékenységi rendszere, számokkal kimutathatatlan hatása a bűnözés alakulására az értelmetlenség látszatát keltette, mely a szervezeten belüli presztizs kialakulását rontotta. Elmaradt a bűnmegelőzés rendőrségi intézményrendszerének fejlesztése és anyagi alapjainak kialakítása is, ezzel csökkentve a Szolgálat érdekérvényesítő képességét.

Mindeddig nem sikerült megvalósítani azt a szakmailag indokoltnak tűnő elképzelést, mely egységes megelőzési arculat kialakítását tűzte ki célul a Rendőrségen belül. Mindezek vezethettek oda, hogy az elmúlt években többször szóba került és jelenleg is napirenden van a rendőr-főkapitányságok átszervezése kapcsán a bűnmegelőzés visszafejlesztése, megszüntetése.

2003-ban kilenc főkapitányság terjesztett fel ilyen elképzelést, annak ellenére, hogy az ORFK vezetője egyértelmű utasítást adott -többek között a május 29-i kibővített főkapitányi értekezleten- arra vonatkozóan, hogy a bűnmegelőzési egységeket semmilyen átszervezés nem érintheti.

A 2002-es kormányváltás alapvető változásokat hozott a bűnmegelőzésben. A BM-ben létrehozott helyettes államtitkári poszt súlyt adott a kriminálprevenciónak a belügyi berkeken belül is, az újonnan alakult Országos Bűnmegelőzési Központ a szakmai munkát segíti. Mindez valamelyest erősítette a rendőri bűnmegelőzés elfogadottságát is, új lendületet adott az újabb kihívások terén (családon belüli erőszak, strandbiztonság stb.) A bűnmegelőzés állami irányításában azonban kettősséget hozott a döntés, mely az IM-ben is létrehozta azt a szakmai műhelyt, mely a stratégiai irányok meghatározásán fáradozik. Ez a szakmai csoport 2003 júniusában elkészítette a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája című igényes dokumentumot, mely a jelek szerint a terület meghatározó dokumentuma lesz a jövőben. A Stratégia értelmében a bűnmegelőzés letéteményesei a társadalom intézményei (mindenekelőtt az önkormányzatok), az államnak legfőképpen koordinatív-ösztönző szerep jut.

Ilyen előzményekkel és ebben a helyzetben kell a rendőri bűnmegelőzésnek újra meghatároznia önmagát, elfoglalnia helyét a társadalmi bűnmegelőzés rendszerében oly módon, hogy megfeleljen mind a társadalmi elvárásoknak, mind a központi akaratnak. Valószínűleg akkor járunk el helyesen, ha a lehetőségek függvényében újragondoljuk, melyek azok a területek a bűnmegelőzés szerteágazó rendszerében, melyek feltétlenül rendőri közreműködést igényelnek és melyek azok, melyek önkormányzati, vagy civil feladatkörben hatékonybban működtethetők. Át kell adnunk tizennégy éves tapasztalatainkat és a bűnmegelőzés összefogásának felelősségét mindenekelőtt az önkormányzatoknak és a társadalmi önszereveződéseknek. Ehhez azonban a partnereknek fejlődniük kell, az államnak pedig meg kell teremtenie a szükséges jogi és pénzügyi hátteret.

A rendőri bűnmegelőzési intézkedések érvényesülésének tapasztalatairól

A rendőri bűnmegelőzési intézkedések érvényesülésének tapasztalatairól

A bűnmegelőzés mindenekelőtt felelősségi kérdés. Vállal-e és ha igen, milyen mértékben az állam (egy szervezet, egy közösség, egy személy) felelősséget azért, hogy valamely általa károsnak tartott jelenség visszaszoruljon. Ha nem, akkor nem keletkeznek a negatív folyamatok ellen ható erők, a bekövetkező káros eredményeket semmi sem befolyásolja. Ha igen, és ezt megfelelő szakmai megalapozottsággal és kellő anyagi ráfordítással teszi, van esély a negatív folyamatok fékezésére, megállítására, vagy csökkentésére.
A bűnözés negatív deviáns társadalmi tömegjelenség. Visszaszorítása azoknak a társadalmi okoknak, illetve azoknak az objektív körülményeknek a kezelésével lehetséges, melyek a bűnözést generálják. Az oksági és a szituatív bűnmegelőzés egymást kiegészíti, erősíti. A Rendőrség az elmúlt években mindkét területen szerepet vállalt. Számos programot és kezdeményezést indítottunk országos, regionális, kistérségi, megyi és helyi szinteken annak érdekében, hogy az egyes célcsoportok tagjai ne váljanak áldozattá, illetve ne lépjenek a bűn útjára. Kidolgoztuk azokat a direkt és indirekt módszereket, melyek a leghatékonyabban közvetítik a társadalom igényeinek megfelelő és általunk fontosnak tartott, a rendőri tapasztalatokon alapuló ismeretanyagot. A szűkös belső forrásokat a legkülönbözőbb módokon kiegészítve több tízmillió forintot fordítottunk arra, hogy munkánkat megfelelő szinten elláthassuk. Kiadványok, tájékoztatók, plakátok, reklámhordozók, TV spotok, audiovizuális anyagok, internetes oldalak és még számtalan más hordozza üzeneteinket, melyek az egészséges, drogmentes, bűnmentes jogkövető életvitel értékeiről, a személyi és vagyonbiztonság megóvása érdekében kidolgozott tanácsainkról szólnak.

Azt, hogy ezek hatására hányan és milyen jogsértésektől védték meg magukat sikerrel, hányan és milyen bűncselekményt nem követtek el, megmondani nem lehet. A prevenció effektivitása mérhetetlen, a statisztikai adatok és a ráfordítás között egyértelmű összefüggés, kauzalitás nem mutatható ki. Ez nemcsak a bűnmegelőzésre, mindenfajta prevencióra is igaz. Sokan ezen gondolat jegyében vonják le azt a logikusnak tűnő következtetést, hogy ha valaminek az eredménye nem mérhető, akkor az felesleges. A megfogalmazás azért nem igaz, mert nem tudható, hogyan alakultak volna a bűnözés mennyiségi és minőségi mutatói megelőzés nélkül. A bűnmegelőzési intézkedések érvényesülésének tapasztalatairól szólni ilyen megközelítésben tehát értelmetlen. A következő kérdéseket lehet ebben a körben megvizsgálni:
§ Megfelel-e a Rendőrség azoknak az elvárásoknak, melyeket az egyes társadalmi csoportok a bűnmegelőzés terén megfogalmaznak?
§ Megfelel-e a Rendőrség a jogszabályokban és más normákban foglaltaknak a bűnmegelőzés terén?
§ Van-e egységes akarat a bűnmegelőzés (vagy legalább egyes szegmensei) prioritásként történő megfogalmazására és ennek megfelelő fejlesztésére?
§ Van-e anyagi lehetőség az optimális szervezet kialakítására és működtetésére?

A kérdések megválaszolása túlnő a jelentés korlátain, ehelyütt megelégszünk azok puszta felvetésével. Szabályt erősítő kivételként értékelem Bács megye beszámolóját arról, hogy a széles társadalmi alapokon, erőteljes kormányzati támogatással -és a más megyékben már évek óta folytatott gyakorlat alapján- bevezetett Tanya-program eredményeként egy év alatt 72,9%-al csökkent a bűncselekmények száma száma a 24 órás tanyavédelmi szolgálat által felügyelt területen.
A vitathatatlanul dícséretes eredmény kapcsán azonban fel kell tenni a kérdést, hogy a hathatós szituatív megelőzési intézkedések valóban visszatartották, vagy más területekre "száműzték" a bűnözőket. Ezzel együtt magunk is azt gondoljuk, hogy a bűnözés egy részének visszaszorítása, proaktív kezelése minden bizonnyal a potenciális elkövetők mozgásterének a minimumra csökkentése által valósítható meg.

A fentiekben írottakra tekintettel nem adható érdemi válasz a jelentés címében foglalt "az ifjúságvédelmi és kábítószer-megelőzési területeken alkalmazott módszerek és eszközök hatékonyságára" vonatkozóan sem.
Mind az ifjúságvédelem, mind a drogprevenció a rendőri bűnmegelőzés kiemelt területe, melyeken a lehetőségek függvényében számos kezdeményezés történt az elmúlt években. Általános tapasztalatként fogalmazható meg, hogy az indirekt módszerek a fiatal és fiatal felnőtt korosztályoknál talán kedvezőbb fogadtatásra találnak, mint a közvetlen elérésű programok. Ha az általunk fontosnak tartott gondolatok közvetítésére respektábilis személyeket vonunk be, a fiatalok befogadóbbak. A direkt módszerek válnak be ezzel szemben a gyermekeknél, ahol a rendőr megjelenése kuriózum és a felnőtteknél, ahol a hitelesség, a szakmai tartalom záloga a rendőrrel való közvetlen találkozás.

Ma már közhely, hogy a rendőr és állampolgár között létrejövő valamennyi interakció, függetlenül annak tartalmától egyben bűnmegelőzési intézkedés is. Fejér megye pregnáns megfogalmazásában: "… rögeszménkké vált, hogy a kulturáltan, hatékonyan, gyorsan és ügyféközpontúan intézkedő hétköznapi rendőr preventív hatása felbecsülhetetlen". Ezért volna alapvető az attitűdváltás a teljes személyi állomány körében, melynek megvalósítása csak szilárd vezetői akarattal és minőségi (át)képzésekkel lehetséges.

A főkapitányságok ifjúságvédelmi és drogprevenciós tevékenységéről

A főkapitányságok ifjúságvédelmi és drogprevenciós tevékenységéről

A bűnmegelőzés a bűnüldözés nélkül hiányos, célt téveszt, a bűnüldözés a bűnmegelőzés nélkül viszont értelmetlen. Ennek a gondolatnak a jegyében a főkapitányságok bűnmegelőzési osztályai folyamatosan figyelemmel kísérik az ifjúkori-, illetve a drogbűnözés alakulását, napi kapcsolatot tartanak fenn a társosztályokkal annak érdekében, hogy a szakvonalon folytatott prevenciós munka megalapozott, hiteles és naprakész legyen.
Az ifjúságvédelem és a drogprevenció területén a főkapitányságok a tárgyidőszakban is folytatták a tizenegy éve töretlen népszerűséggel folyó D.A.D.A. Programot. A megújult, korszerű tartalomhoz ma már a helyi igényekhez és lehetőségekhez a legjobban igazodó működési rend párosul.
A Program a Magyar Rendőrség egyetlen szervezett országos bűnmegelőzési kezdeményezése, mely mára egyértelműen értékké vált. A sikerek mellett természetesen a végrehajtás nehézségei is folyamatosan jelen vannak. Mindmáig nem megoldott a független rendőr-oktatók kérdése, a fluktuáció, a finanszírozás problémája és a Program evaluációja. A problémák ellenére a D.A.D.A. megszüntetése, átadása más minisztériumok számára óriási hiba volna. Folyó év szeptemberében az immár hagyományos országos központi D.A.D.A. felkészítő tanfolyamra került sor, melyen közel ötven új belépő oktató szerezte meg a feladatellátáshoz szükséges ismeretanyagot.

A bűnmegelőzési osztályok harmadik éve saját jogon szerepelnek azon a listán, amelyet a GYISM állított össze és amely útmutatást ad az iskolák számára a lehetséges együttműködő szakmai szervezetek tekintetében. Ennek eredményeként -az oktatási intézmények megkeresése alapján- a legtöbb megyei és a budapesti bűnmegelőzési osztály is részt vett a GYISM-OM drogprevenciós pályázataiban.
Számos példaértékű program zajlott a tárgyidőszakban is. A nógrád megyeiek a ceredi általános iskolában "Utasítsd vissza" címmel tartottak prevenciós rendezvénysorozatot. Csongrád megye folytatta az "Egy nap az iskolában-egy nap a biztonságért" elnevezésű, példaértékű programsorozatát, továbbá a "Hadi D.A.D.A." néven ismertté vált, a sorállomány drogmegelőzési oktatását szolgáló kezdeményezését. Tolna megyében számos drogprevenciós-, D.A.D.A.-, és kortárs-oktatói tábort szerveztek a fiatalok részére. Nagy hagyományokkal rendelkezik a kortárs-oktatók képzése Győr megyében is. A Pest megyei főkapitányság februárban indította útjára a szenvedélybetegségek megelőzését átfogó, interaktív módszerrel, több szervezet összefogásával megvalósító programját, melynek hasznosságát az iskolák pozitív visszajelzései igazolták. A 2002/2003-as tanévre kidolgozott ifjúságvédelmi koncepciójuk megvalósítása is sikerrel zárult. Hajdú megye a tárgyidőszakban indította útjára ígéretes előadássorozatát a lakásotthonokban élők számára, melynek célja, hogy az állami gondoskodásban élő, hátrányos helyzetű kiskorúak ne váljanak bűncselekmények áldozataivá, illetve elkövetőivé. A Veszprém megyeiek a lakásotthonok mellett rendszeresen látogatták a Családok Átmeneti Otthonában élő gyermekeket és szüleiket is. A Fejér megyei főkapitányság évek óta sikerrel folytatja a "Vigyázz magadra" című bűnmegelőzési programját általános- és középiskolás fiatalok körében. Borsod megye a korábbi években kidolgozott ifjúságvédelmi programjait gyűjtötte csokorba és "Beccaria projekt" néven ajánlotta fel a megyei önkormányzat oktatási koncepciójához. A projekt elnyerte az EU Pályázati Előkészítési Alap támogatását is, így hazánk uniós csatlakozásakor már részesedhet a közösségi strukturális alapokból. Borsod megye dícséretes előre tekintését példázza a "Bűnmegelőzési Ismeretek" című szakkönyv összeállítása is, mely a remélhetőleg hamarosan beinduló önálló bűnmegelőzési szakemberképzés tananyagává válhat.
A Budapesti RFK Bűnmegelőzési Osztályán évek óta anonim drogsegély-vonal működik, az osztály rendszeresen végez prevenciós munkát a SZIGET Fesztivál nem könnyű terepén is. Veszprém megye kapitányságain "középiskolai kapcsolattartók" kerültek kijelölésre, akik a megyei bűnmegelőzési osztály irányításával ifjúságvédelmi és drogprevenciós előadásokat tartottak.

Hajdú megye az országban egyedülállóan holland minta alapján megkezdte a közösségi rendőrség filozófiájának megvalósítását, melynek első állomásaként két helységben Közösségi Rendőri Irodákat állított fel. A közösségi rendőrség alapgondolata korszerű, új szemléletet tükröz. Az erre építkező rendőri struktúra és gyakorlat az EU országaiban rohamosan terjed, megítélésünk szerint hazánkban is komolyan meg kellene vizsgálni az adaptáció lehetőségeit.

Az ifjúságvédelmi munka szerves része a bűnmegelőzési osztályok másod- és harmadfokú hatósági szerepe az eltűnés miatt körözött kiskorúak államigazgatási eljárásaiban. A bűnmegelőzési osztályok szakmai irányító-revíziós feladatokat látnak el a körözésirányító szervek felé, az elvégzett munka értékelésével, további feladatmeghatározással járulnak hozzá a kiskorúak mielőbbi megtalálásához. A munkában a tárgyidőszakban élen járt Zala megye, ahol valamennyi eltűnt kiskorú 90 napon belül előkerült. Az általános prveneciós célok elérése mellett a kiskorú eltűntek felkutatását is szolgálta Zala megyében a nagy bevásárló központokban csellengő fiatalok figyelemmel kísérése. Sikerrel alkalmazta ezt a módszert a BRFK is, ők a tárgyidőszakban mintegy hét alkalommal folytattak ifjúságvédelmi ellenőrzéseket a budapesti plazákban.

Az ifjúságvédelem területén kölcsönösen jó munkakapcsolat alakult ki a pártfogókkal. A nyáron létrehozott új pártfogói szervezetrendszer remélhetőleg új lendületet ad az együttműködésnek. Ezzel kapcsolatban újra kell szabályozni a vonatkozó hatályos törvényeknek megfelelő módon a pártfogó felügyelők és a Rendőrség kapcsolatát. A drogmegelőzési munka formálódó színtere, egyben a sokoldalú együttműködés jó lehetősége a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely az egyes települések drogmegelőzésben, kezelésben érintett szervezeteit fogja össze. A bűnmegelőzési osztályok a kezdetektől részt vesznek a KEF-ek munkájában, a rendőri tapasztalatokkal segítve azok hatékony működését.
Újszerű értéke a Baranya megyei ifjúságvédelemnek a január 1-vel angol mintára bevezetett "családi összekötő tiszti" rendszer. Lényege, hogy a családon belüli erőszakos cselekményeket komplex módon kell kezelni, hangsúlyt kell fektetni nemcsak az áldozatokkal, de az agresszorral és valamennyi érintettel való foglalkozásra is. Ugyancsak Baranya megye tett kísérletet az ifjúkori devianciák egyik új és hazánkban mindinkább előretörő válfajának, a graffiti-jelenségnek a kezelésére is. Kiállítássorozattal, graffiti-rajzversennyel kívánják elejét venni a rongálásnak. Hasonló kezdeményezéseket mondhat magáénak Csongrád megye is.

A társadalmi együttműködés eredményei

A társadalmi együttműködés eredményei

A Rendőrség Bűnmegelőzési Szolgálata az évek alatt együttműködést alakított ki minden olyan állami-, társadalmi,- önkormányzati,- egyházi szervezettel, melyek céljaival, módszereivel azonosulni tud és amelyekkel kölcsönös érdekek mentén képes együtt dolgozni. Az együttműködések jogszabályon alapulnak, vagy esetlegesek, formálisak, vagy informálisak, folyamatosak, vagy eseti jellegűek. Az együttműködő partnerek talán legfontosabbika a települési önkormányzat. A kollégák részt vesznek a helyhatóságok közbiztonsági-bűnmegelőzési bizottságaiban és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokban. Az önkormányzatokkal közösen alakítják ki és hajtják végre a helyi bűnmegelőzési stratégiát, programokat és rendezvényeket szerveznek. A kialakult gyakorlat szerint a helyhatóságok biztosítják az elképzelések infrastrukturális alapját, míg a rendőri bűnmegelőzési egységek adják a szakmai hátteret. A Komárom megyei RFK a tatabányai önkormányzattal közösen korszerű kistérségi bűnmegelőzési modellt dolgozott ki, melynek végrehajtására Kistérségi Bűnmegelőzési Társulást is alakítottak. A társadalmi együttműködés követendő példája Tolna megyében a 22 önkormányzat által, aktív rendőri szakmai segítséggel és részvétellel létrehozott Völgységi Önkormányzati Megelőzési Egyesület is.
A rendőri bűnmegelőzés egyre inkább előtérbe kerülő részterülete a roma-rendőr együttműködés, mely az 1999-ben aláírt OCÖ-ORFK együttműködési megállapodás, illetve a végrehajtására kiadott belső norma alapján, legfőképpen az áldozattá válás elkerülése, a megelőzés és a rendőri pályára orientálás terén kerül végrehajtásra. A Zala megyei bűnmegelőzési osztály a Lenti és a Keszthelyi Rendőrkapitányságok állománya számára tartott roma népismereti oktatást. Országszerte fokozódott a D.A.D.A. Programba bevont roma tanulók számaránya.

A Rendőrség elsőként reagált a családon belüli erőszak hatékonyabb hatósági kezelését sürgető fokozott társadalmi elvárásokra. A civil szervezetekkel közösen nagyjelentőségű belső normát dolgozott ki az ORFK Bűnmegelőzési Osztálya, mely merőben új szemlélettel közelít a kérdéskörhöz. A gyermekvédelmi együttműködés is új lendületet kapott az év tavaszán kiadott 13/2003. ORFK intézkedéssel, mely a családon belüli erőszak kezeléséről és a kiskorúak védelmében végrehajtandó rendőri feladatokról szól. Az intézkedés értelmében kapcsolatfelvétel történt a jelzőrendszer tagjaival, a települések jegyzőivel -mint elsőfokú gyámhatósággal- együttműködési megállapodás aláírására került sor, vagy kerül sor a közeljövőben. A családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására Szolnok megye módszertani útmutatót készített a végrehajtó állomány számára.

Az együttműködés sajátos területe, mely a főkapitányságok tapasztalatai szerint egyre inkább előtérbe kerül, a magyar civil felsőoktatással való egyre intenzívebb kapcsolat. Számos egyetem, főiskola építi be képzési rendszerébe a bűnmegelőzés és részterületeinek ismeretanyagát, a fakultációkon a Bűnmegelőzési Szolgálat munkatársai is oktatnak. Egyre nagyobb számban töltik gyakorlatukat szociális munkás, szociálpedagógus, szociálpolitikus és más irányultságú főiskolások, egyetemisták a bűnmegelőzési osztályokon, ahol képet kapnak a Rendőrség szakirányú tevékenységéről. A bűnmegelőzési kollégák ezen túlmenően a rendészeti szakközépiskolák és a középiskolák rendészeti fakultációinak is állandó oktatói.

A rendőri szervezeten belüli együttműködésre követendő példa a Balaton régióban megszervezett "I. Bűn- és Balesetmegelőzési Nap", ahol a négy érintett megye 13 táborában mintegy ezer diák részesült bűn- és balesetmegelőzési ismeretekben. Nagy hagyománya van Szolnok megyében a "Bűn-, Baleset és D.A.D.A. táboroknak", melyek a Megelőzési Alapítvány támogatásával, a bűn-, illetve a balesetmegelőzési szakszolgálatok példaértékű együttműködésével nyolcadik éve kerülnek megrendezésre. Nemcsak a megelőzési szakterületek közötti, de a regionális együttműködésre is jó péda az "Együtt az erőszak ellen" elnevezéssel Baranya, Tolna és Somogy megyékben megvalósított bűn- és balesetmegelőzési vetélkedősorozat. Úgy tűnik, hogy az egységes rendőrségi megelőzési arculat felmutatása a gyakorlatban már működik. Ez újabb érv lehet a szervezeti egységesítés irányában is.

Az együttműködés kiemelt területe, ezzel együtt a bűnmegelőzési munka prioritása az áldozatvédelem, áldozatsegítés. A területi rendőri szervek áldozatvédelmi referensei a bűnmegelőzési osztályok állományába tartoznak, gyakran ők maguk vezetik az áldozatvédelmi irodát is. Az áldozatvédelem területén mindenütt hatékony együttműködés alakult ki a civil szervezetekkel, jogsegély szolgálatokkal, karitatív szervezetekkel és egyházakkal.
Vas megye a társadalmi együttműködés kiemelt területének értékeli a környezetvédelmet, önálló szakelőadót alkalmaz a bűnmegelőzési osztály az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásársa.
Valamennyi megyében hatékony és kölcsönös az együttműködés a polgárőr szervezetekkel. Annak ellenére, hogy a velük való kapcsolattartás a közbiztonsági szolgálat feladata, a hagyományosan jó kapcsolat a bűnmegelőzési osztályokkal is megmaradt. A polgárőrök rendszeresen vesznek részt prevenciós rendezvények biztosításában és a konkrét megelőzési munkában is.

Az állami szervek és hatóságok együttműködésének a magyar közigazgatásban egyedülálló példája a folyó év nyarán lebonyolított "Strandfürdők Biztonságáért 2003" elnevezésű országos kampány és akciósorozat.
Az ORFK kezdeményezésére a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és a Magyar Fürdő Szövetség -a sajnálatos gyermektragédiák kapcsán felfokozott társadalmi elvásárokra reagálva- elvégezte a magyarországi strandok biztonsági szempontú ellenőrzését, különös tekintettel a gyermek- és fiatalkorúakra veszélyt jelentő körülmények felszámolására. A vizsgálat a piacmenet és a szórakozás akadályozása nélkül, példás együttműködéssel és gyorsasággal, a közvélemény és a szakma megelégedésére került végrehajtásra. A Rendőrség a jövőben folytatni kívánja a hasonló konstrukciójú többszereplős megelőzési programok kidolgozását, melynek következő állomása az ősz folyamán a szerzői jogi védelem alá tartozó audiovizuális termékekkel kapcsolatos ellenőrzés lesz.

Hagyományosan kiemelkedő terepe az együttműködésnek a médiával való kapcsolat. Ez egyben a lakossági kapcsolattartás legolcsóbb és leghatékonyabb területe. A bűnmegelőzési osztályok munkatársai rendszeres meghívott vendégei a háttérműsoroknak egy-egy közérdeklődésre számot tartó eset kapcsán mind az országos, mind a helyi médiumokban. Megjelenésük a sajtóban is rendszeres, publikációik egsész sora jelenik meg mind szaklapokban, mind a napi újságokan.

Összefoglalás

Összefoglalás

Összességében elmondható, hogy a Rendőrség a témakörrel érintett feladatait a tárgyidőszakban is jó szinten, dícséretes tenniakarással, a lehetőségek függvényében hajtotta végre. A bűnmegelőzési apparátus továbbra is a kriminálprevenció "motorja" a megyékben és Budapesten egyaránt. Az elmúlt években kijelölt irányok mentén, a kidolgozott módszerek szerint továbbfolytatódtak a szituációs és oksági bűnmegelőzés terén megkezdett programok, illetve új területeken indult meg a munka. A bűnmegelőzési szervezet várakozással tekint a jövőjét alapvetően meghatározó, formálódó kormányzati koncepció és a Rendőrségen belüli reformok irányába. Képes és hajlandó a változásra, a társadalmi bűnmegelőzés rendszeréhez való csatlakozásra, annak működésbe hozására, tapasztalatainak átadására, a feladatok megosztására.