Ezen nyomozás keretében a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai  a tegnapi napon Székesfehérváron – a Videoton-Haladás Magyar Kupa mérkőzést követően – őrizetbe vették, majd a mai napon gyanúsítottként hallgatták ki A. Zoltánt, mint a Siófok korábbi edzőjét.

A. Zoltánnal szemben 2 rendbeli gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette megalapozott gyanúja merült fel. 

A megalapozott gyanú lényege szerint A. Zoltán a 2009. április 21. napján lejátszott Honvéd - Siófok (2:2) magyar kupa elődöntő mérkőzés előtt, mint a Siófok labdarúgócsapatának edzője elfogadta játékosai, S. László és H. Gábor azon ajánlatát, hogy fejenként 3-4000 euró ellenében legalább két góllal elveszítik a mérkőzést. A. Zoltán ekkor azt is megígérte, hogy a mérkőzésen a csapatot ennek megfelelően fogja összeállítani. 

Az elkövetői kör végül az A. Zoltán és a játékosok hajlandósága ellenére a mérkőzésre nem tette meg a fogadását, így a megállapodás szerinti jogtalan előny kifizetésére nem került sor.

A. Zoltán a 2009. május 23. napján lejátszott ZTE - Siófok (5:3) bajnoki mérkőzés előtt, mint a Siófok edzője elfogadta játékosai, S. László és H. Gábor ajánlatát, miszerint 4000 euró ellenében ő is részt vesz a mérkőzés eredményének olyan befolyásolásában, hogy legalább két góllal elveszítik a mérkőzést.

A. Zoltán tudva arról, hogy a manipulációban játékosként pontosan kik vesznek részt, a mérkőzésen a csapatot ennek megfelelően állította össze.  Mivel a mérkőzésen az elvárt eredmény született, a meccs után S. Lászlótól és H. Gábortól átvette az ígért 4000 eurót.

A. Zoltán az őrizetbe vétele és a gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, vallomást tett, amelyben tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.

Előzmények:

1./

A Központi Nyomozó Főügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodával közösen 2011. június 28-án összehangolt, nagyszabású akciót hajtott végre.

Az ügyészség és a rendőrség egyidejűleg 12 helyszínen tartott házkutatást, amely nyomozati cselekmények a legtöbb helyszínen eredményre vezettek, mivel az eljáró hatóságok számos tárgyi bizonyítási eszközt, okiratokat, elektronikus adathordozókat és nagy összegű (közel 100 millió Ft értékű!) külföldi fizetőeszközt foglaltak le.

A közös akció során a főügyészség 7 személyt – 3 volt és jelenlegi futballistát és 4 futballbírót – vett őrizetbe, akiket még aznap gyanúsítottként hallgatott ki többrendbeli bűnszervezetben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és vesztegetés bűntette miatt.

A megalapozott gyanú lényege szerint K. Zoltán 2010. évben egy olyan nemzetközi bűnszervezetnek lett a tagja – egyben magyarországi vezetője –, amelyet egy távol-keleti illetőségű személy irányított, és amelyben a vezető alatt közvetlenül elhelyezkedő szinten K. Zoltán mellet még négy fő szervező állt.

A bűnszervezet célja az volt, hogy szerte a világon a fogadó irodák által kínált labdarúgó mérkőzésekből kiválasszanak olyan mérkőzéseket, amelyeknél reális esélyük volt arra, hogy azok eredményét a velük kapcsolatban álló – vesztegetésre, és ezáltal a mérkőzések manipulálására hajlandóságot mutató – játékvezetők és játékosok segítségével befolyásolják, majd a megbeszéltek szerint ezen manipulált mérkőzések eredményére különféle fogadóirodákban fogadásokat kössenek, és a fogadó irodákat tévedésben tartva – jogtalan haszonszerzési céllal – nekik kárt okozzanak.

K. Zoltánnak, mint a bűnszervezet egyik fő szervezőjének a feladata az volt, hogy az un. „szindikátus” vezetője által kiválasztott vagy kiválasztásra jóváhagyott mérkőzéssel kapcsolatban szervezze meg a játékosok és/vagy a bírók megvesztegetését, helyszínre történő kiutazásukat, juttassa el hozzájuk a vezető által rendelkezésre bocsátott vesztegetési pénzt, egyben jelezze a vezetőnek, hogy az adott mérkőzés manipulálásával kapcsolatban a rábízott feladatot elvégezte. 

Ennek megtörténte után a bűnszervezet vezetője a fogadóirodákban a beépített emberei segítségével az adott befolyásolt mérkőzésre több százezer eurós fogadásokat kötött.

Amennyiben a manipulált mérkőzés a kívánt és az általuk történt fogadásoknak megfelelő eredményt hozta, akkor a realizált tiszta haszonból a „szindikátus” valamennyi tagja (még az adott mérkőzés szervezésében részt nem vett tagja is!) egyenlő arányban részesült.

A fogadás kedvezőtlen kimenetele esetén a költségeket a szervezet egésze viselte.

A közölt megalapozott gyanúk több nemzetközi – részben utánpótlás, részben felnőtt – válogatott mérkőzésre vonatkoznak, de a nyomozás – egyebek mellett – finnországi első ligás, valamint magyarországi bajnoki labdarugó mérkőzések manipulálására is kiterjed.

A „szindikátus” egy-egy mérkőzésnél a játékosok vagy a futballbírók manipulálására 40.000 és 85.000 Euró közötti összeget fordított.

A bűnszervezet egy-egy sikeresen manipulált mérkőzéssel összesen 400-600.000 Euróval károsította meg az érintett fogadóirodákat.

A gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. A többségük megtagadta a vallomástételt és panasszal élt a kényszerintézkedésekkel és a gyanúsításközlésekkel szemben. A panaszaikat a Legfőbb Ügyészség elutasította.

2./

A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. augusztus 11-én P. Csabát is gyanúsítottként vonta eljárás alá 1 rendbeli vesztegetés bűntette, valamint 1 rendbeli büntető ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette megalapozott gyanújának miatt, mely utóbbi cselekményt mint felbujtó követte el.

A nyomozás adatai szerint P. Csaba, mint a Videoton Puskás Akadémia U19-es csapatának játékosa 2010. augusztus 26. napján felkereste J. Leventét, a Ferencvárosi Torna Club U19-es labdarúgó csapatának kapusát akit a másnapi Videoton Puskás Akadémia –  FTC U19-es labdarúgó bajnoki mérkőzésen manipulálására próbált rábírni. P. Csaba azt szerette volna elérni, hogy J. Levente működjön közre abban, hogy a Videoton Puskás Akadémia csapata 4-1 arányban nyerje meg a mérkőzést. P. Csaba jelezte, hogy ez esetben ketten közel 1 millió forint értékű eurót fognak kapni egy meg nem nevezett személytől.

J. Levente az ajánlatot határozottan visszautasította. A 2010. augusztus 27. napján lejátszott mérkőzést a Ferencváros 1-0-ra veszítette el, a győztes gólt a mérkőzés 94. percében lőtték be J. Levente kapujába.

J. Levente a mérkőzést követő hétfői napon szólt menedzserének a befolyásolási kísérletről. P. Csaba amikor megtudta, hogy J. Leventének tanúvallomást kell tennie a rendőrségen, hamis tartalmú vallomás megtételére bírta rá a társát, aki 2010. szeptemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztálya előtt valótlan tartalmú tanúvallomást tett.

P. Csaba nem élt panasszal a gyanúsításközléssel szemben, ugyanakkor tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, majd megtagadta a további vallomástételt.

3./

A főügyészség 2011. október 27-én gyanúsítottként hallgatta ki Sz. Györgyöt 3 rendbeli gazdálkodó szervezet dolgozójának, tagjának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A megalapozott gyanú lényege szerint Sz. György a 2010. május 5. napján lejátszott Diósgyőr-Nyíregyháza (0:1) I. osztályú magyar bajnoki labdarúgó mérkőzés előtt – a hazai mérkőzések manipulálásában szervezőként tevékenykedő K. Zoltán és L. Mátyás utasításainak megfelelően – H. Gábor segítségével felkereste a Diósgyőr FC három labdarúgóját, és nekik 3-3000 eurót ígértek, majd adtak azért, hogy a játékosok – a sporttörvényben és a munkaszerződéseikben írt kötelességeiket megszegve – az elkövetői kör fogadása szerinti eredmény elérése érdekében és kívánságának megfelelően befolyásolják a mérkőzés végeredményét.

Mivel az elkövetői kör végül a mérkőzésre nem tette meg a fogadását, ezért a megkeresett játékosok a vesztegetési pénzt a mérkőzés után visszaadták.

Sz. György panaszt jelentett be a megalapozott gyanú közlésével szemben, majd – élve a hallgatás jogával – megtagadta a vallomástételt. Sz. György gyanúsított szabadlábon védekezik az ügyben.

4./

A Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai  2011. november 12-én a Győr–Kozármisleny NB II-es labdarúgó mérkőzést követően őrizetbe vették, majd gyanúsítottként hallgatták ki A. Attila labdarugót.

A. Attilával szemben 1 rendbeli gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja merült fel.

A megalapozott gyanú lényege szerint A. Attila a 2009. április 21. napján lejátszott Honvéd - Siófok magyar kupa elődöntő mérkőzés előtt, mint a Siófok FC labdarúgója – a sporttörvényben és a munkaszerződésben írt kötelességeit megszegve – kapcsolatba lépett és megállapodott a német bundabotrány központi figurájával abban, hogy – eddig be nem azonosított játékostársai segítségével, az általa kért összesen 15.000 – 20.000 euró ellenében – a külföldi bűntársai által tervezett fogadásnak megfelelő eredmény elérése érdekében befolyásolják a mérkőzés végeredményét.

Az elkövetői kör végül a túl nagy kockázat miatt a megállapodás ellenére a mérkőzésre nem tette meg a fogadását, így a megállapodás szerinti jogtalan előny kifizetésére nem került sor.

A. Attila sem a megalapozott gyanú közlésével, sem pedig az őrizetbe vételével szemben nem jelentett be panaszt, majd pedig részletes, feltáró jellegű beismerő vallomást tett.

5./

2011. november 15-én a főügyészség és az NNI munkatársai őrizetbe vették, majd – a lakásán tartott házkutatást és lefoglalást követően – gyanúsítottként hallgatták ki K. Zsolt FIFA engedéllyel rendelkező játékos-ügynököt.

K. Zsolttal szemben 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés megalapozott gyanúja merült fel.

A megalapozott gyanú lényege szerint K. Zsolt a 2009. április 21. napján lejátszott Honvéd - Siófok (2:2) magyar kupa elődöntő mérkőzés előtt megkereste H. Gábort a Siófok FC labdarúgóját, hogy még legalább kettő vagy több játékostársát szervezzen be ahhoz, hogy ők – fejenként 3-3000 Euro ellenében működjenek közre abban, hogy a mérkőzést csapatuk legalább két góllal veszítse el.

H. Gábor ezt követően az ajánlatot közölte lakó és csapattársával S. Lászlóval, majd közösen felkeresték másik csapattársukat A. Attilát is, hogy a manipulációban a fentiek szerint vegyen részt.  Megbeszélésüknek megfelelően mindhárman elfogadták az ajánlatot.

K. Zsolt és elkövetői köre végül a játékosok hajlandósága ellenére a mérkőzésre nem tette meg a fogadását, így a megállapodás szerinti jogtalan előny kifizetésére nem került sor.

K. Zsolt a 2009. április 25. napján lejátszott Siófok-Kaposvár (2:5) magyar bajnoki mérkőzés előtt megkereste S. Lászlót és H. Gábort, a Siófok FC labdarúgóját, hogy a korábbi megállapodásban foglaltak szerint, – fejenként 3-3000 Euro ellenében - működjenek közre abban, hogy a mérkőzést csapatuk legalább két góllal veszítse el.

H. Gábor és S. László ekkor megállapodtak K. Zsolttal, hogy benne vannak a mérkőzés befolyásolásában és a meccs előtt összesen 9.000 Eurót vettek át K. Zsolttól, amelyen A. Attilával osztoztak.

A mérkőzésen a K. Zsolt által kívánt eredmény született.

K. Zsolt a 2009. május 23. napján lejátszott ZTE-Siófok (5:3) magyar bajnoki mérkőzés előtt megállapodott S. Lászlóval, H. Gáborral és rajtuk keresztül A. Attilával, hogy itt is fejenként 3-3000 Euro ellenében működjenek közre abban, hogy a mérkőzésen a Siófok csapata legalább két góllal kapjon ki.

A mérkőzésen a K. Zsolt által kívánt eredmény született, ezért a mérkőzést követően a három játékos összesen10.000 Eurót kapott.

K. Zsolttal szemben ezen túlmenően 2011. november 29-én 1 rendbeli gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette megalapozott gyanúját is közöltük.

A megalapozott gyanú lényege szerint K. Zsolt a 2010. május 8. napján lejátszott Paks-Diósgyőr (1:0) bajnoki mérkőzés előtt megkereste H. Gábort a Diósgyőr labdarúgóját és neki a közvetítésért 1.000 eurót ajánlva kérte, hogy működjön közre abban, hogy a Diósgyőr játékosai fejenként 5-5000 euró ellenében úgy befolyásolják a mérkőzés végeredményét, hogy a mérkőzést a Diósgyőr legalább két góllal veszítse el, és a meccsen legalább négy gól szülessen. H. Gábor K. Zsolt kérésének megfelelően az ajánlatot közvetítette a játékostársai felé. Mivel a mérkőzésen nem az elvárt eredmény született, így az ígért jogtalan előny kifizetésére nem került sor.

K. Zsolt a megalapozott gyanúk közlésével szemben panaszt jelentett be, vallomást tett, amelyben tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.

Az említett siófoki mérkőzések eredményének befolyásolása miatt lett 2011. november 14-én gyanúsítottként eljárás alá vonva S. László, illetve a már korábban is gyanúsított H. Gáborral szemben szélesedett a terhére rótt bűncselekmények köre.

Ugyancsak ehhez kapcsolódóan hallgattuk ki 2011. november 12-én A. Attilát gyanúsítottként.

(A fentiekből is láthatóan A. Attilát két irányból is megkeresték e mérkőzés eredményének befolyásolása érdekében!)

Mindhárom játékost őrizetbe vettük, azonban mivel A. Attila és S. László teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett, 2011. november 14-én velük szemben a kényszerintézkedéseket megszüntettük.

Az eddigi gyanúsításközlések 12 „megvett” – 3 nemzetközi barátságos, 2 finn első ligás, 5 magyar felnőtt bajnoki, 1 magyar kupa és 1 magyar U19-es – mérkőzésre vonatkoznak.

Az ügyben összesen 13 személlyel szemben közöltünk különböző bűncselekmények megalapozott gyanúját.

Jelenleg 6 gyanúsított van előzetes letartóztatásban, 1 gyanúsított lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll, 1 gyanúsított őrizetben van, míg a többiek szabadlábon védekeznek.

A nemzetközi fogadási csalás-sorozat eredményesebb felgöngyölítése érdekében – Finnország, Németország, Magyarország és az Europol részvételével – 2011. augusztusában nemzetközi nyomozócsoport alakult.

A nemzetközi bűnügyi együttműködés ezen formájához – a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségének támogatásával – először csatlakoztak a magyar ügyészek és rendőrök.

A nemzetközi nyomozócsoport tagjai folyamatosan információt cserélnek egymással, személyes konzultációkon cserélik ki az egyes nemzeti nyomozások tapasztalatait.

Ezen nemzetközi nyomozó csoport keretében a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda jelen ügyben eljáró munkatársai eddig több esetben végeztek külföldön – Finnországban és Németországban – eredményes nyomozati cselekményeket, amelyek jelentős segítséget nyújtottak a fogadási csalás-sorozat magyarországi felgöngyölítéséhez.

Ezen hatékony és intenzív együttműködési forma a továbbiakban is segíteni fogja a nyomozásunkat.

A párhuzamosan több európai országra kiterjedő büntetőeljárást – amelyben az Interpolon, illetve az Eurojuston keresztül is egyeztették az egyes nemzeti eljáró hatóságok a nemzetközi bűnszervezet felderítéséhez szükséges lépéseket – a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda széles körben, nagy erőkkel tovább folytatja, melynek során mind a gyanúsítások, mind a gyanúsítottak köre bővülhet.

A nyomozás jelenlegi határideje 2012. február 22.

Központi Nyomozó Főügyészség - Nemzeti Nyomozó Iroda