4300 Nyírbátor, Bocskai út 2-4.
Postacím: 4301 Nyírbátor Pf.: 24
Telefon: (42) 281-666 vagy (42) 281-105

A Nyírbátori Rendőrkapitányság illetékességi területét 24 település (4 város, 20 község) közigazgatási területe alkotja. Nyírbátor, Balkány, Máriapócs, Nyírlugos, Nyírbogát, Piricse, Nyírpilis, Nyírvasvári, Terem, Bátorliget, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgyulaj, Ófehértó, Pócspetri, Kisléta, Kállósemjén, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Encsencs, Nyírbéltek, Penészlek, Ömböly, Szakoly.
A kapitányság illetékességi területének mérete 925 km2, ahol közel 63.224 fő él.
A területen egy főútvonal, a 471-es halad át.

Három rendőrőrs működik területünkön. Nyírlugos, Balkány, Máriapócs.

A kapitányság személyi állománya jelenleg 111 fő, 93 hivatásos, 18 közalkalmazott.

Balkány Rendőrőrs:

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén a Dél-Nyírségben található, Nyíregyházától 27 km-re DK-i irányban.
A Balkányi Rendőrőrs Területe 131 km2, lakossága 9865 fő. Illetékességi területéhez két település, Balkány, Szakoly és a hozzájuk tartozó külterületi tanyák tartoznak.

Máriapócs Rendőrőrs:

A Máriapócsi Rendőrőrs 1994-ben alakult. Máriapócs város, az európai hírű búcsújáróhely, ahol évente több egyházi búcsút rendeznek, ahová az országból és Kelet-Európából több tízezer zarándok látogat el. Az öt településen kb. 12.600 lakos él 182 km2 területen. Illetékességi területéhez öt település tartozik: Máriapócs, Pócspetri, Ófehértó, Nyírgyulaj, Kállósemjén.

Nyírlugos Rendőrőrs:

A Nyírlugosi Rendőrőrs 1991. július 01-én alakult Osztály jogállású őrsként. Területe 273 km2, lakossága 13137 fő, székhelye Nyírlugos. Illetékességi területéhez tartozik hét település a hozzájuk tartozó kb. 30 külterületi tanyával. Nyírlugos, Nyírbéltek, Nyírmihálydi, Encsencs, Nyírgelse, Penészlek, Ömböly települések.

forrás: www.nyirbator.hu

Írás első ízben 1279-ben említette a települést, amelynek neve az ótörök batir = bátor, jó hős jelentésű szóból származik. Már ekkor birtokolták a Báthoryak ősei, a Gutkeled nemzetségbeliek. A következő évben IV. László heti vásár tartására adott engedélyt a helységnek. Ezután a város a földbirtokos család birtokigazgatási központja és családi temetkezési helye lett.

A család és a település sorsa közel 330 éven át összefonódott. A sárkánycímeres Báthoriak alatt a mezőváros évszázadokon keresztül virágzó település, igazgatási, gazdasági, kereskedelmi és rövid időre politikai központ volt: híd Erdély, Kárpátalja és Lengyelország felé.

A virágzást a török háborúk, rendi szabadságküzdelmek kora követte. A város történelmét az egymást követő fejedelmek , főurak írták. Az 1872-es közigazgatási átszervezés során elvesztette hat évszázadon át viselt városi rangját, de természetes vonzáskörzetében mint járási székhely érvényesítette gazdasági, oktatási és kulturális kisugárzását. E szerepköre, tiszteletre méltó múltja és szorgos munkán alapuló fejlődése 1973-ban hozzásegítette, hogy másodszor is "újjászülessen": visszakapta városi rangját.

Az utóbbi évtizedekben pezsgő kulturális élet indult meg Nyírbátorban. 1967-től hagyományos Zenei Napok, 1976-tól Zenei Táborok teszik nyaranta a zene városává. 1992-ben indult útjára a Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál, a szabadtéri színházi formák legrangosabb hazai eseménye. A zene mellett kivirágzott a képzőművészeti élet is: alkotóház, zománcműhely, festő és grafikus művészek dolgoznak a település nyu-
galmas környezetében. A város oktatási-, egészségügyi-, sportintézményei, hivatalai méltó folytatói a több évszázados szerepkörnek, melyet e kis régióban Nyírbátor mindig is felelősen gyakorolt.

A város ma is őrzi megörökölt középkori, sajátos hangulatú településszerkezetét. Egyik legszebb része a főtere, mely ma is kereskedelmének, társadalmi életének, a "korzózásnak" a központja.
Nyírbátor sajátos történelmi hangulata, a környék nyugalma a gondtalan kikapcsolódás számos lehetőségét kínálja: termálvizű strandfürdő nyújt felüdülést, az aktív kikapcsolódást keresők pedig lovaglási, vadászati, hor-
gászati és erdei túralehetőségek között válogathatnak.
Az idelátogatók a táj szépsége, értékei és látnivalói mellett színvonalas hoteleket, panziókat és éttermeket is találnak, ahol nemcsak a vidék hagyományos ízeit kóstolhatják meg, hanem a nyírségi emberek jól ismert vendégszeretetéről is meggyőződhetnek.