4300 Nyírbátor, Bocskai út 2.
Tel.: (42) 281-277

A határrendészeti kirendeltségek 2004. évben, a határőrizeti- és a határforgalmi kirendeltségek összevonásával kerültek kialakításra az akkori Határőrség szervezetén belül.

A határrendészeti kirendeltség a korábbi Bátorliget Határőrizet Kirendeltség és a Vállaj Határforgalmi Kirendeltség összevonásával alakult meg, a Határőrség megszűnésével 2008. január 1 óta a Rendőrség szervezetén belül hajtjuk végre az alapfeladatainkat.

 A kirendeltség székhelye korábban Bátorligeten volt, ennek megfelelően a megnevezése  Bátorliget Határrendészeti Kirendeltség volt. Nyírbátorba történő beköltözésünket követően a megnevezésünk Nyírbátor Határrendészeti Kirendeltsége módosult.

A kirendeltség a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Rendőr-főkapitányság alárendeltségében, román viszonylatban, 50.626 méter szakaszon őrzi a Magyar Köztársaság államhatárát, amely jelenleg schengen külső határszakasz.

Illetékességi területünkön működtetjük Vállajon a 24 órában nyitva tartó közúti határátkelőhelyet, Tiborszálláson a vasúti határátkelőhelyet. A nyíregyházi repülőtéren ideiglenes határnyitások alkalmával ellenőrzzük a légi közlekedésben résztvevőket.

A közúti határátkelőhely személyforgalom és 3.5 tonna összsúlyig áruforgalom számára megnyitott határátkelőhely, az M3 autópályáról letérve könnyen és gyorsan megközelíthető  Nyírbátor érintésével.

A határforgalomban résztvevők ellenőrzése Románia 2007 évi európai uniós csatlakozása óta egy megállással a román Féllel közösen történik magyar területen, közösen, összehangoltan lépünk fel az illegális migráció, az ember- és árucsempészet felderítése, megszakítása érdekében.

A kirendeltség vezetése:

Mb. Kirendeltségvezető: Simonka Attila r. őrnagy

Hatósági alosztályvezető: Baráth János r. százados         

 
Hivatalvezető: Izsó Julianna r. hadnagy

forrás: www.nyirbator.hu

Írás első ízben 1279-ben említette a települést, amelynek neve az ótörök batir = bátor, jó hős jelentésű szóból származik. Már ekkor birtokolták a Báthoryak ősei, a Gutkeled nemzetségbeliek. A következő évben IV. László heti vásár tartására adott engedélyt a helységnek. Ezután a város a földbirtokos család birtokigazgatási központja és családi temetkezési helye lett.

A család és a település sorsa közel 330 éven át összefonódott. A sárkánycímeres Báthoriak alatt a mezőváros évszázadokon keresztül virágzó település, igazgatási, gazdasági, kereskedelmi és rövid időre politikai központ volt: híd Erdély, Kárpátalja és Lengyelország felé.

A virágzást a török háborúk, rendi szabadságküzdelmek kora követte. A város történelmét az egymást követő fejedelmek , főurak írták. Az 1872-es közigazgatási átszervezés során elvesztette hat évszázadon át viselt városi rangját, de természetes vonzáskörzetében mint járási székhely érvényesítette gazdasági, oktatási és kulturális kisugárzását. E szerepköre, tiszteletre méltó múltja és szorgos munkán alapuló fejlődése 1973-ban hozzásegítette, hogy másodszor is "újjászülessen": visszakapta városi rangját.

Az utóbbi évtizedekben pezsgő kulturális élet indult meg Nyírbátorban. 1967-től hagyományos Zenei Napok, 1976-tól Zenei Táborok teszik nyaranta a zene városává. 1992-ben indult útjára a Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál, a szabadtéri színházi formák legrangosabb hazai eseménye. A zene mellett kivirágzott a képzőművészeti élet is: alkotóház, zománcműhely, festő és grafikus művészek dolgoznak a település nyu-
galmas környezetében. A város oktatási-, egészségügyi-, sportintézményei, hivatalai méltó folytatói a több évszázados szerepkörnek, melyet e kis régióban Nyírbátor mindig is felelősen gyakorolt.

A város ma is őrzi megörökölt középkori, sajátos hangulatú településszerkezetét. Egyik legszebb része a főtere, mely ma is kereskedelmének, társadalmi életének, a "korzózásnak" a központja.
Nyírbátor sajátos történelmi hangulata, a környék nyugalma a gondtalan kikapcsolódás számos lehetőségét kínálja: termálvizű strandfürdő nyújt felüdülést, az aktív kikapcsolódást keresők pedig lovaglási, vadászati, hor-
gászati és erdei túralehetőségek között válogathatnak.
Az idelátogatók a táj szépsége, értékei és látnivalói mellett színvonalas hoteleket, panziókat és éttermeket is találnak, ahol nemcsak a vidék hagyományos ízeit kóstolhatják meg, hanem a nyírségi emberek jól ismert vendégszeretetéről is meggyőződhetnek.