Megelevenedik a múlt

2020. 07. 30., cs - 12:57
Zsaru Magazin

Keresztes Csaba törzszászlós korábban határőr volt, a határőrség integrációját követően lett zsaru 2007-ben. Tíz éve a Soproni Rendőrkapitányság munkatársa, Iván körzeti megbízottja.

Magyarország egyik legnagyobb rendvédelmi magángyűjteményének birtokosa, a Határőr Hagyományőrzők Baráti Társasága Egyesület elnöke. Gyűjteményéből rendezett kiállításain, a korabeli rendvédelem izgalmas epizódjaiból is tartanak bemutatókat.

A soproni születésű Keresztes Csaba bár villanyszerelő-mesterséget tanult, de miután sorkatonai szolgálatának ideje alatt megszűnt a munkahelye, nem sokat tétovázott arra nézvést, hogy mit fog csinálni a leszerelés után. Édesapja rendőr volt, ő maga pedig a határ közelében nőtt fel, a sorkatonai szolgálat is kedvére volt a határőrségnél, így aztán maradt hivatásos határőr. A határőrség a számára a mai napig jó emlékű szervezet. Mosolyogós. Így fogalmaz: mosolygós. És persze a határ közelében romantikus is. Megalapozta mindezt az a jó kapcsolat, amit gyerekkorában tapasztalt a határőrök és a határ mellett élők között. Azok a barátságos esetek, amikor az út szélén megállíthatták a határőröket, és felkéredzkedhettek az általuk vezetett lovas kocsikra, mintegy iránytaxinak használva azokat.

Határőr lett tehát ő is, útlevélkezelő a Fertő tó környékén. Olykor az osztrák határőrökkel közösen járőrözött is, ilyenkor átsétálhatott Ausztriába. Mondhatjuk, gyakran járt külföldre.

2007-ben, amikor megszüntették a határőrséget és a szervezet beolvadt a rendőrségbe, Keresztes Csaba is rendőr lett. Budapestre került, méghozzá a „nyócker” egy igen zaklatott pontjára, a Diószeghy Sámuel utcai rendőrőrsre. Ahol egészen másfajta határokkal ismerkedett, mint addig…

– Rendkívül jó csapatba, vérprofi rendőrök közé kerültem – mondja. – Szokatlan volt persze a helyzet. Eleinte, amikor bementünk egy kocsmába ellenőrizni, én hangosan köszöntem, kérdezték is a helybéliek, hogy honnan csöppentem oda, merthogy arrafelé ez nem szokás. Felemelő volt az összetartás az ottani állományban. Ha történt egy esemény, szinte mindenki reagált rá, aki szolgálatban volt, sokan indultak el, nagyon figyeltek és vigyáztak egymásra a kerületi kollégák. Még az osztályvezető mellett is ott volt az íróasztalnál a fegyver, gyakran neki is mennie kellett.

Keresztes Csaba három hónapig maradt Budapesten, és egy ugyanennyi ideig tartó győri kitérő után került vissza Sopronba. Mégpedig fogdaőrnek. Szeret olvasni. A helytörténeti munkákat, a határőrként személyesen is átélt jelenkori történelmet, valamint a mindennapokat idéző bűnügyi regényeket főleg.

Fura helyzet: erősen érdeklődik a jelen történelme iránt, de szenvedélyesen gyűjti a múlt tárgyi emlékeit. Egészen pontosan a rendvédelemmel kapcsolatos emlékeket.

A gyűjtőmunka a bemutatókkal kezdődött. 2012-ben az Örökségvédelmi Napok keretében rendezte első kiállítását, bemutatóját. Saját tárgyaiból és egykori kollégái vagy a határ szélén élők féltve őrzött kincseiből, fényképeiből.

– Azóta, mint magánember és hagyományőrző rendszeresen szervezek olyan bemutatókat, amelyeken ugyancsak hagyományőrző barátaim segítségével, színházi fegyverek, pirotechnikai anyagok, korabeli szolgálati járművek bevonásával jelenítjük meg a rendvédelem mindennapjait vagy izgalmas epizódjait – említi. – Nagyon fontos, hogy nálam minden tárgyhoz történet is jár. Mert a múlt emlékei nem pusztán lélektelen tárgyak, mindegyikhez tartozott egy ember, egy történet.

Egyre többen vitték hozzá hazánk és a világ rendfenntartó erőinek korabeli eszközeit, egyenruháit, mondván, nála ezek jó helyen vannak. Szép lassan kialakult a Határőr Hagyományőrzők Baráti Társasága egyesület, melynek ma már ő az elnöke. A bemutatók mellett határőr-emléktúrákat szerveznek. Egyre többet írt róluk a sajtó, egyre több televíziós híradásban szerepeltek. Az érdeklődés nyomán mind több helyre hívták őket, hogy tartsanak bemutatókat, amelyek már-már művészeti performanszoknak is megfelelnek. Ötletben nincs hiány.

– Kicsit hagyományőrzés ez, kicsit színészet, egy a fontos, hogy a nézők és a résztvevők is mosolyogjanak – foglalja össze a bemutatók lényegét. – Egyébként számomra is meglepő, milyen érdeklődés mutatkozik a határőrség története iránt.

Keresztes Csaba gyűjteménye már messze túllépett a hobbikollekción, valódi múzeumi anyag. Mind jobban gyűlnek a múlt emlékei, és már nem csak a határőrség történetéből. Egyik hozza a másikat. Néhányat vásárolt, a legtöbbet ismerőstől, ismeretlentől kapta. Magyar és külföldi rendőri egyenruhák, a rendőri munka, a határőrizet eszközei. Hozták rendvédelmi nyugdíjasklubok tagjai, nyugállományú rendvédelmi dolgozók, külföldi rendőrcsoportok.

Előbb a padláson gyűltek a tárgyak, technikai eszközök, fotográfiák, egyenruhák, aztán lehetőség adódott, hogy a Soproni Rendészeti Szakközépiskola három, addig használaton kívüli termében állandó helyet kapjanak. A kollekció egyik része a magyar rendőrséget mutatja be a századfordulótól napjainkig, a másik a határőrség hazai történetét, és láthatók külföldi rendvédelmi szervek egyenruhái is.

Bár jó barátságban van a történelemmel és a közelmúlt eseményeivel, továbbá kollekciója szinte páratlan, azért néha ő is meglepődik. Egyszer például kapott valakitől egy KGB-s egyenruhát, ami igazán unikális darab, merthogy olyasmi nem nagyon került magánemberek kezébe. Birtokában van a rendszerváltás előtti, hegyeshalmi figyelőrendszer üzemképes kamerája és monitorja. Vagy drótok az eredeti jelzőrendszerből. Okmányleolvasók, korabeli titkosító távírógép és hasonlók.

– A Rendőrmúzeum munkatársaival nagyon jó a kapcsolatom, sokat segítenek a gyűjtőmunkámban, de ők másféle múltidézők. A Rendőrmúzeum valódi múzeum, ahol a kiállítótérben viszonylag kevés személyes információt lehet közölni egy-egy tárggyal kapcsolatban. Az én kiállításaim, bemutatóim inkább az embereket szeretnék bemutatni. A történeteiket. Hogy mondjak egy példát, volt nekem egy barátom, aki harminc évig volt Balatonfüreden kutyás körzeti megbízott, még ismerte Kántort és Csupatit, nagyon sok mindent mesélt róluk. Sok olyasmit, ami nemcsak a televíziós sorozatból ismert sztori része, hanem maga a történelem. Na ez érdekel engem! Amikor megelevenedik a múlt.


TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: BÉRES ATTILA


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam

 

Specialista

A szolnoki rendőrök elfogták azt a 26 éves helyi férfit, aki kétkerekűekre szakosodott, és városszerte többet is ellopott az elmúlt időben.

 

Eltűnt Kiss Dominik

A pécsi rendőrök a lakosság segítségét kérik a 15 éves fiú eltűnése kapcsán.