Külföldi rendszámú járművek üzemeltetésének szabályai

2013. 07. 08., h - 12:58
ORFK Kommunikációs Szolgálat

A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza.

A szabályokkal kapcsolatosan a Rendőrség az alábbi tájékoztatást adja, amely azonban nem minősül jogszabály-értelmezésnek, ezért az abban foglaltakra egyedi, konkrét rendőri intézkedések esetén hivatkozni nem lehet.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezései 2012. szeptember 21-i hatállyal módosultak.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/B. §-a az alábbiakról rendelkezik:

„25/B. § (1) A közúti forgalomban a 25/A. § a) és b) pontjában meghatározott gépjármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben:

a)    az üzemben tartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy

b)    vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

(2)     Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha

a)  az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi,

b)  a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte.

(3)     A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása során forgalomba helyezés kezdeményezésének minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is.

(4)     Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető

a)  szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,

b)  a járművet - hat hónapon belül összességében - 30 nap időtartamot meg nem haladóan használja Magyarország területén és a használathoz az üzemben tartó a jármű birtokba adása időpontjának, továbbá a használati jogosultság időtartamának megjelölését is tartalmazó okiratba foglalt nyilatkozatával hozzájárult, vagy

c)  a belföldön használt járművet a külföldi üzemben tartójától rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra.

(4a)   Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a következő feltételek fennállásának ideje alatt és az azt követő 30 napig, ha a járművezető vagy az üzemben tartó

a)  magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve

b)  az Európai Unió intézményeinél - vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja - tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban - a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén - élő közeli hozzátartozója.

(4b)   A (4a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása a kiküldő szerv által kiállított, illetve az Európai Unió intézményével vagy a nemzetközi szervezettel való kapcsolatot igazoló - eredeti nyelven kiállított - közokirattal igazolható.

(5)     A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.

(6)     Az ellenőrző hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak megsértéséről a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is.

(7)     Az ellenőrző hatóság a külföldi rendszámmal ellátott gépjármű közúti ellenőrzése során a közigazgatási bírságnyilvántartásban rögzíti a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha a jármű használata a (4) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján történik.”

 

A Kkt. 25/A. §-a alapján:

„25/A. § A közúti forgalomban

a) a gépkocsi,

b) a motorkerékpár [ideértve a négykerekű motorkerékpárt is],

c) a mezőgazdasági vontató,

d) a négykerekű segédmotoros kerékpár,

e) a pótkocsi,

f) a lassú jármű

- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.”

 

A Kkt. 21/D. § (1) bekezdésének j) pontja az alábbi adatok rögzítését írja elő:

„21/D. § (1) A közigazgatási bírságnyilvántartás tartalmazza

…j) a 25/B. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a közúti ellenőrzés során felvett

ja) a járművezető a) pontban meghatározott adatait,

jb) az ellenőrzést végző hatóság megnevezését,

jc) az ellenőrzés helyét, idejét,

jd) az ellenőrzésben érintett jármű rendszámát,

je) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt birtokba adása időpontját,

jf) a járműnek a 25/B. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott iratban foglalt használati jogosultság időtartamát.”

A Kkt. 47. § 18. pontja a belföldi üzembentartó fogalmát az alábbiak szerint határozza meg:

 „18. belföldi üzemben tartó: a jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által meghatározott, a jármű üzemben tartásának jogát és kötelezettségét gyakorló személy vagy szervezet, akinek/amelynek

18.1. természetes személy üzemben tartó esetében - állampolgárságára tekintet nélkül - a lakóhelye és szokásos tartózkodási helye is, vagy

18.2. nem természetes személy esetében székhelye vagy telephelye Magyarország területén van;”

Az érintett járművek köre:

A Kkt. 25/B. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a gépkocsikra és a motorkerékpárokra – ide értve a négykerekű motorkerékpárokat is – kell alkalmazni.

Az üzembentartóra vonatkozó szabályok:

Természetes személy csak akkor minősül belföldi üzembentartónak, ha mind lakó-, mind szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van. Ha a járművezető vagy az üzembentartó igazolja, hogy az üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy az üzembentartóval szemben további eljárásnak nincs helye.

Ha a természetes személy üzembentartó rendelkezik külföldi lakó- vagy szokásos tartózkodási hellyel, akkor nem minősül belföldi üzembentartónak, és vele szemben a rendelkezést nem lehet alkalmazni (pl. tartósan külföldön élő, de magyarországi lakóhellyel, vagy Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel, de külföldi lakóhellyel is rendelkező személy esetén).

Amennyiben a nem természetes személy üzembentartó székhelye vagy telephelye Magyarországon van, a jármű üzembentartóját, valamint vezetőjét az intézkedő rendőr felszólítja, hogy a törvényben meghatározott mentesülési körülmény fennállását a helyszínen igazolja.

A magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező nem természetes személy üzembentartó akkor jogosult nem magyar hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátott járművet közúti forgalomban tartani, ha

  • rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi, vagy
  • a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte, vagy
  • a járművet már korábban származás ellenőrzési nyilvántartásba vették.

A külföldön végzett rendszeres tevékenység igazolására az üzembentartó által cégszerűen kiállított magánokirat alkalmas. A rendszeres tevékenység alatt nem egy vagy két alkalmat kell érteni, hanem valamilyen gyakoriságot, gyakori tevékenység végzését feltételezi. A tevékenységet abban az országban kell végeznie, amelyikben bejegyzett telephelye (fióktelepe) van.

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § (4) bekezdése szerint a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 30 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. §-ában meghatározott, a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági jelzésnek kell tekintetni.

A járművezetőre vonatkozó szabályok:

A járművezető akkor mentesülhet a rá vonatkozó korlátozások alól, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van. Ennek igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a külföldi tartózkodási helyet megjelölő bármilyen közokirat (pl. vezetői engedély), vagy a magyar hatóság által kiállított olyan lakóhelyet igazoló hatósági igazolvány alkalmas, amelybe a külföldi tartózkodási helyet bejegyezték.

A Kkt. 25/B. § (5) bekezdésének korábban hatályba lépett módosítása alapján az idegen nyelven kiállított közokirat csak magyar nyelvű fordítással fogadható el, azonban a korábbiaktól eltérően nem szükséges, hogy a fordítás hiteles legyen, az egyszerű fordítást is el kell fogadni. Amennyiben a fordítás valódiságával, tartalmával vagy helyességével kapcsolatosan kétség merül fel, úgy ezt a körülményt közigazgatási hatósági eljárás során kell tisztázni. A közigazgatási hatósági eljárás során az iratról hiteles fordítást szereznek be. Ennek költsége jogsértés megállapításának hiányában az eljáró hatóságot, jogsértés megállapítása esetén az ügyfelet terheli. 

Mentesülhet a járművezető az előírások alól akkor is, ha az ellenőrzés során igazolja, hogy a járművet hat hónapon belül összességében 30 nap időtartamot meg nem haladóan használja Magyarország területén. A jármű üzembentartója által kiállított igazolást olyan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyben az üzembentartó hozzájárul a jármű magyarországi használatához és megjelöli a birtokba adás időpontját, valamint a használati jogosultság időtartamát (annak kezdő és záró időpontját) is. 

Amennyiben a jármű vezetője a fentiek szerint kívánja a járműhasználat jogszerűségét igazolni, az ellenőrzést végző rendőr ellenőrizi a közigazgatási bírságnyilvántartásban, hogy korábban élt-e ezzel a lehetőséggel. Ha a nyilvántartás szerint korábban már igazolták ilyen módon a járműhasználat jogszerűségét, a nyilvántartás adatai alapján ellenőrzik, hogy az átadott meghatalmazás alkalmas-e a jogszerű járműhasználat igazolására. Ennek megállapítására összevetik a nyilvántartás adatait (a Kkt. 21/D. § (1) bekezdés j) pont je) és jf) alpontjai szerint) az átadott meghatalmazásban rögzített használati idővel, illetve a kiállítás időpontjával.  

Amennyiben a nyilvántartás szerint a jármű üzembentartója a jármű magyarországi használatához az ellenőrzés időpontját megelőző hat hónapon belül 30 napot meghaladó ideig már korábban hozzájárult, úgy a jármű jogszerű használatát a fentiek szerint nem lehet igazolni.

Amennyiben az átadott meghatalmazás és a nyilvántartás alapján a használati időtartam túllépné a hat hónapon belül a 30 napot, úgy a meghatalmazást alkalmatlannak kell tekinteni.

Amennyiben a nyilvántartásban még nem szerepel a jármű, a Kkt. 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásban rögzítik és erről a járművezetőt tájékoztatják. 

A járművezető igazolhatja a járműhasználat jogszerűségét olyan okirattal, amely szerint a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra annak külföldi üzembentartójától. A korábban hatályos szabályozástól eltérően a jogszabály már nem követeli meg a külföldi munkavégzés tényének igazolását, azaz a jármű belföldi használata is jogszerű lehet. A jogszabály megfogalmazásából nem következik, hogy a jármű vezetője az üzembentartó munkavállalója, ezért a munkaviszonyra irányuló igazolást nem lehet megkövetelni a jármű vezetőjétől. A járművezetőnek mindössze olyan okiratra van szüksége, amelyben a külföldi üzembentartó kijelenti, hogy a járművezető a járművet rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra. A jogszabály megfogalmazása alapján ilyen okiratot csak a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett külföldi üzembentartó állíthat ki, azt a jármű belföldi használója (pl. bérlője) nem jogosult kiállítani.

 

Speciális mentesülési szabályok:

A Kkt. 25/B. § (4a) bekezdése alapján az ott meghatározott személyi kör mentesül a rendelkezés hatálya alól, feltéve, hogy rendelkezik a (4b) bekezdés szerinti igazolással. A jogszabály nem írja elő az igazolás ellenőrzés során való bemutatásának kötelezettségét.

Ha az ellenőrzés során a (4a) bekezdés szerinti mentesülési körülményre hivatkoznak, de a (4b) bekezdés szerinti igazolást nem mutatják be az ellenőrzés során, akkor közigazgatási eljárást kell indítani, amely során az ügyfelet felhívják az igazolás bemutatására. Bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha az ellenőrzés idejére érvényes igazolást a közigazgatási eljárás során sem mutatják be.

Kkt. 25/B. § (4a) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás kötelező tartalmi elemei

-    a magyar költségvetési szerv megnevezése,

-    a hivatalos cél megnevezése,

-    a kiküldetés teljesítésének helye, időtartama,

-    a közös háztartásban élésre, valamint

-    a közeli hozzátartozói jogviszony fennállására vonatkozó bejegyzés.

Kkt. 25/B. § (4a) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolás kötelező tartalmi elemei

-    nemzetközi szervezet esetén annak ténye, hogy Magyarország a szervezetnek a tagja,

-    a tisztség, a munkaviszony, vagy az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megnevezése,

-    a jogviszony fennállásának időtartama,

-    a közös háztartásban élésre, valamint

-    a közeli hozzátartozói jogviszony fennállására vonatkozó bejegyzés.

A fenti tartalmi elemek hiányában átadott irat nem alkalmas a mentesülési körülmény igazolására, különösen, ha a kiküldetés, illetve a jogviszony időtartama nem állapítható meg egyértelműen (pl. „visszavonásig” érvényesített igazolás).

A fenti tartalommal kiállított irat a kiállítására okot adó bármelyik tartalmi elem okafogyottá válása után további 30 napig alkalmas a mentesülési körülmény igazolására.

Az ellenőrzés során átadott igazolásokkal kapcsolatos szabályok:

A Kkt. 25/B. § (5) bekezdése a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak igazolására olyan egyszerű fordítást is el kell fogadni, amelyet nem az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI), vagy a konzuli képviselet munkatársa állított ki. Az egyszerű fordítás fogalmát jogszabály nem határozza meg, így annak alakisága sem szabályozott. Emiatt bármilyen, az adott idegen nyelvű iratról készített magyar nyelvű iratot el kell fogadni, ha arról az ellenőrzés alá vont személy úgy nyilatkozik, hogy az az adott irat fordítása.

Amennyiben a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására. Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja, a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el.

 

Közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat

Közokirat

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerint:

„323. § (1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

(2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.

(3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja

a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,

b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,

c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

(4) Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a közokirat kiállítására jogosult az elektronikus okiraton - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el.

(5) Jogszabály egyéb okiratot vagy - adathordozótól függetlenül - más dolgot közokirattá nyilváníthat.

(6) Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza.

324. § (1) Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak - a másolatkészítés technológiájától és adathordozótól függetlenül -, ha a másolatot közokirat kiállítására jogosult vagy megőrzésére hivatott szerv, továbbá ha ezek ellenőrzése mellett más személy vagy szervezet készítette, valamint, ha azt az E-ügyintézési tv. szerinti hiteles másolatkészítés központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették.

(2) Ha közokiratnak nem minősülő okiratról készül közokiratba foglalt másolat, a közokirat csupán azt bizonyítja, hogy annak tartalma a közokiratnak nem minősülő eredeti okiratéval megegyezik.”

 

Teljes bizonyító erejű magánokirat

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerint:

„325. § (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,

b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni,

c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,

d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,

e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,

f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,

g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.”

 

A Rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy a mentesülési körülmény igazolására a rendőri intézkedés során átadott közokiratok, illetve magánokiratok tartalmának valósnak kell lenniük.  

A Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint, aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, illetve közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (közokirat-hamisítás).

Fentieken túl, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (magánokirat-hamisítás).

Az érvénytelen, vagy nem valós adatokat tartalmazó igazolást átvételi elismervény ellenében az intézkedő rendőr elveszi, amelynek tényét a jegyzőkönyvben is rögzítik.

Szankciók

A jogsértés elkövetése esetén az intézkedő rendőrnek átvételi elismervény ellenében a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 98. §-a értelmében a helyszínen el kell vennie a jármű hatósági engedélyét (forgalmi engedély) és a rendszámtábláit, és az elkövetővel szemben közigazgatási eljárást kell kezdeményeznie.

A közigazgatási eljárás alapján, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (Bírságrendelet) 12/A. §-a szerint:

„12/A. § (1) Az a nem természetes személy belföldi üzemben tartó, amely a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltakat megsérti,

a)    2000 cm3 vagy az alatti személygépkocsi esetében 400 000 forint,

b)    2000 cm3 feletti személygépkocsi esetében 800 000 forint,

c)    egyéb jármű esetében 200 000 forint

összegű bírságot köteles fizetni.

(2) Amennyiben a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott rendelkezéseket természetes személy szegi meg, az (1) bekezdésben meghatározott összegű bírság felét köteles fizetni.

(4) Ha a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése esetén a jármű vezetője a jármű használatára vonatkozó jogosultságot a helyszíni ellenőrzés során a Kkt. 25/B. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint nem igazolja, azonban az eljáró hatóságnál az ellenőrzés időpontjára vonatkozó jogszerű használatot 8 napon belül igazolja, a bírság összege 30 000 forint.”

A Kkt. 25/B. § (6) bekezdése szerint az ellenőrző hatóság a jogsértés megállapítása után a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is.

 

A mentesülési körülmény fennállásának utólagos igazolása:

A Kkt. 25/B. § (5) bekezdése alapján a (2) és (4) bekezdésben meghatározott mentesülési körülmények legalább egyikének fennállását az ellenőrzés során kell igazolnia a jármű vezetőjének, vagy az üzembentartójának.

Az „ellenőrzés során” kifejezés a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 44. § (1) bekezdés b) pontjában említett közlekedésrendészeti intézkedést takarja, miszerint:

„44. § (1) A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során

b)  a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, az üzemben tartó, illetőleg a használó személyazonosító adatait, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen - a jogszabályban meghatározottak alapján - ellenőrizheti;

Erre való tekintettel, az intézkedés alá vont személy azon kijelentése, hogy legalább egy mentesülési körülmény nála fennáll, de azt csak az ellenőrzés után tudná igazolni, nem akadálya az intézkedések foganatosításának. Az ellenőrzés időpontjában is fennálló jogszerű használat nyolc napon belüli utólagos igazolása esetén a bírság összege a Bírságrendelet 12/A. § (4) bekezdésében meghatározott összegre csökken. Nyolc napon túli igazolás esetén a bírság csökkentésére nincs lehetőség.

A jármű vezetője és üzembentartója felelősségének elválása:

A jogszabály megfogalmazásából következik, hogy a jogsértést a jármű vezetője és a jármű üzembentartója akár külön-külön is elkövetheti. Olyan eset is előfordulhat, hogy a jármű vezetője nem követ el jogsértést, de annak üzembentartója viszont igen.

Pl. a német hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalmi engedélyében szereplő üzembentartó bejegyzett telephelye magyarországi, ugyanakkor a járművezető szokásos tartózkodási helye Németországban van. Ebben az esetben a járművezető nem követ el jogsértést, viszont az üzembentartó csak akkor mentesül a jogkövetkezmények alól, ha ő, vagy a jármű vezetője igazolni tudja, hogy a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezték, vagy a járművet már származás ellenőrzési nyilvántartásba vették.

Abban az esetben, ha a fenti jármű vezetője csak magyarországi lakóhellyel és szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, akkor mind az üzembentartó, mind a járművezető felelősségét meg lehet állapítani és velük szemben egy eljárásban kell a tényállást tisztázni és a szankciót megállapítani.

Ha a külföldi üzembentartóval rendelkező külföldi hatósági engedélyű és jelzésű jármű vezetője csak magyarországi lakóhellyel és szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, és nem tudja igazolni a helyszínen a mentesítő körülmények valamelyikének fennállását, úgy csak az általa elkövetet jogsértés állapítható meg.

A járművezetővel szembeni szankciók alkalmazásának nem feltétele az, hogy a jármű belföldi használata jogszerűtlen legyen, azaz olyan jármű vezetése miatt is kiszabható a bírság, amely jármű magyarországi forgalomba helyezésére annak tulajdonosa egyébként nem kötelezett.

Tekintettel arra, hogy a R. nem fogalmaz meg olyan szabályt, amely alapján a jogszerűtlenül használt nem magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel a hatósági engedély és jelzések elvételét követően közlekedni lehet, a járművel való továbbközlekedés tilos.  

Tekintettel arra, hogy a fenti tájékoztatás nem minősül jogszabály-értelmezésnek – mivel a Rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a hatályos jogszabályok alapján csak jogalkalmazó szerv – az ebben foglaltakra egyedi, konkrét rendőri intézkedéseknél hivatkozni nem lehet.


Kapcsolódó oldalak

Hírfolyam