Az őszi hónapokban jellemző a ködös, párás levegő, a nappalok rövidülése kapcsán romló látási viszonyok. A szinte folyamatosan nedves és a lehulló falevelektől csúszós útburkolat jelentősen növelik a balesetek bekövetkezésének kockázatát.

Az elmúlt négy év baleseti statisztikai adatait vizsgálva megállapítható, hogy az évszakok közül az ősz a harmadik helyen áll a bekövetkezett közlekedési balesetek tekintetében. A legtöbb baleset a nyári időszakban történik (ilyenkor lényegesen nagyobb a forgalom is), míg a második helyen a tavaszi időszak áll. A legkevesebb baleset a téli hónapokra jellemző, ugyanis ilyenkor általában jóval kedvezőtlenebbek az út-, időjárási- és látási viszonyok, a gépjárművezetők nagyobb körültekintéssel, kisebb sebességgel, óvatosabban közlekednek.

A baleset okai közül az első helyen a sebesség hibás megválasztása áll már évek, évtizedek óta, vagyis a közlekedők az esetek túlnyomó részében nem az út-, időjárási-, látási-, forgalmi viszonyoknak megfelelően választják meg járműveik sebességét. Ezen balesetek elsősorban a lakott területen kívüli utakon jellemzőek. Lakott területen belül az elsőbbségi jog meg nem adása a leggyakoribb probléma.

Korábban balesetileg frekventált útszakaszként tartottuk számon a 25. számú főút Eger és Kerecsend közötti szakaszát, illetve gócpontként említettük a 25. számú főút 8-as km szelvényét. Az elmúlt években történt forgalomtechnikai beavatkozásoknak köszönhetően mára szinte nullára redukálódott a személyi sérüléssel járó esetek száma a fenti szakaszon. Ettől függetlenül megyénkben továbbra is vannak olyan utak, és települések, ahol az átlagosnál több közúti közlekedési baleset történt a vizsgált időszakban. Ide tartozik a 24. számú főút (elsősorban mátrai szakasza), a 25. számú főút Eger belterületi, illetve az Eger és Egercsehi közötti szakasza, a 31. számú főút, továbbá Eger és Gyöngyös belterülete.

A további balesetek megelőzése érdekében az év hátralévő részében fontos, hogy fokozott óvatosággal és körültekintéssel közlekedjünk. Az őszi időszak teljesen más közlekedési formát, magatartást igényel, mint azt a nyári időszakban megszokhattunk, alkalmaztunk.

Ezek a megváltozott közlekedési feltételek komoly próbára teszik a járműveket is, ezért nagyon fontos, hogy elindulás előtt jól felkészített, biztonságos, megfelelő műszaki állapotú járművel induljunk útnak.

Ennek érdekében mindenképpen szükséges az alábbiakra figyelni:

• A járművek őszi - téli felkészítése időszerű. A gépjárműveket ajánlatos már október hónapban alaposan átnézni, megvizsgálva minden biztonsági berendezést és tartozékot. Elengedhetetlen az akkumulátor, a gumiabroncsok, a világítás és a fékrendszer ellenőrzése.
• Az őszi - téli közlekedés kapcsán a gépkocsival történő közlekedés fontos kelléke lehet a jól működő ablaktörlő, a jégkaparó, a jégoldó spray, a megfelelő ablakmosó folyadék vagy a páramentesítő.
• Gyakori a szélvédő és az ablakok bepárásodása. Ezt ablaknyitással, megfelelő fűtéssel és száraz törlőruhák használatával együtt megszüntethetjük.
• A műszaki biztonság egyik alapkövetelménye a fékek, a futómű és a gumik kifogástalan állapota. A nyári gumi 7 C⁰ fok alatt már nem teljesíti feladatát.
• Hosszabb utazás esetén szükség lehet takaróra, melegebb ruhadarabokra, vontatókötélre, fagymentesítő zárolajozóra, elegendő mennyiségű élelmiszerre és italra is. Az ilyen jellegű utazások előtt érdemes tájékozódni az Útinformnál az út - és időjárási viszonyokról.

Gépjárművezetőként az őszi időszakban sokkal körültekintőbben, óvatosabban kell közlekedni. Nagyon fontos, hogy járműveink mellett mi magunk is készüljünk fel a megváltozott időjárási-, látási- és útviszonyokra:

• Ősszel gyakran tapasztalható az alattomos, foltokban elhelyezkedő köd. Aránylag jó látási viszonyok mellett haladva olykor váratlanul futhatunk bele a ködösebb területekbe, és a látótávolság az egyik pillanatról a másikra néhány méternyire is lecsökkenhet. A sűrű ködben kapcsoljuk be a tompított világítást (ha van, akkor a ködlámpát is). A hátsó ködlámpát csak akkor használjuk, ha a látótávolság 50 méter alá csökken, ellenkező esetben vakíthatjuk a mögöttünk haladókat.
• Az ilyenkor előforduló nedves, nyálkás, esetenként falevelekkel borított utak komoly odafigyelést igénylenek. Nedves útfelületen jelentősen nő a fékút, a féktávolság, a hirtelen fékezéssel nagymértékben nő a megcsúszás, kifarolás, adott esetben a pályaelhagyás veszélye, ezért ilyen útviszonyok között a megengedettnél is alacsonyabb sebességgel közlekedjünk, óvatos, finom fékhasználatra törekedjünk, illetve kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat.
• Nagyobb követési távolságot tartva lassabban kell vezetni, így kisebb a balesetek bekövetkeztének kockázata,
• A pára, a köd erősen rontja a távolságbecslő képességet, ezért a tárgyakat a valóságosnál távolibbnak látjuk.
• Lakott területen kívül és belül egyaránt vigyázzunk az úttest mellett haladó gyalogosokra, kiemelten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek, iskolák, buszmegállók környékén.
• A kezdő járművezetőknek és azoknak, akik a tavaszi, nyári hónapokban tanultak vezetni, érdemes gyakorolni egy kicsit forgalommentes úton.

… hogy mindenki hazaérjen!