A koronavírus-járvány világméretűvé válása és a vírus hazai terjedése egyértelműen felszínre hozta az emberek természetes igényét arra, hogy a friss eseményekről folyamatosan értesüljenek. Ezt a helyzetet azonban igyekeznek kihasználni az álhíreket gyártó csalók, akik a kattintásokból származó hirdetési bevételek gyarapodása, a hamisított vagy hatástalan termékek árusítása, vagy egyszerűen csak a megosztások számának növelése érdekében maguk által kreált, valótlan információkat tesznek közzé a saját weboldalaikon vagy a közösségi oldalakon.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Kiberbűnözés Elleni Főosztálya folyamatosan monitorozza az internetet, és megteszi a szükséges intézkedéseket: eltávolíttatja a kifogásolható tartalmakat, illetve – súlyosabb esetben – büntetőeljárást indít.

A nyomozók az álhírek követése során megszerzett tapasztalataik felhasználásával összeállítottak egy javaslatsort, amely segíthet felismerni a kamuportálok jellemző sajátosságait. Ezzel mindenki hozzájárulhat a felelőtlen megosztások számának csökkentéséhez és az álhírek további terjedésének megelőzéséhez.

A böngészés során elénk kerülő hírek és tudósítások olvasása során mindenekelőtt a következőket tartsuk szem előtt:

1. Értékeljük az oldalt vizuális tartalma alapján! A kamuportálok vizuális megjelenése, szerkezete vagy felépítése többnyire eltúlzott és bosszantó, mivel tele vannak olyan színes hirdetésekkel és képi tartalmakkal, amelyek egyetlen célja az olvasó figyelmének felkeltése.
2. Próbáljuk meg azonosítani a hírcsatornát! Ha korábban nem volt információnk róla, akkor keressünk további adatokat az oldal megbízhatóságával kapcsolatosan.
3. A legtöbb álhír portál URL sávja eltér a megszokottól, vagy olyan com.co, .club, .me vagy .io végződése van, amellyel a megbízható hírportálokra próbálnak hasonlítani.
4. Ellenőrizzük az About Us/Rólunk szakaszt a megnyitott oldalon. A megbízható hírforrások ebben a sávban részletes háttérinformációkat tartalmaznak saját működésükkel és elérhetőségükkel kapcsolatban.
5. Fontos a szerző személye. Az álhírek mellett gyakran nincs feltüntetve a szerző neve, ha mégis, érdemes ellenőrizni az alkotó személyét és korábbi cikkeit is.
6. Vizsgáljuk meg az írott tartalmakat nyelvtanilag és stilisztikailag! A nem hiteles tartalmak szerzői – ellentétben a publicistákkal és újságírókkal – szakmailag kevésbé felkészültek, ezért a szöveg megjelenése, formázása vagy helyesírása árulkodó lehet.
7. Az álhíreket tartalmazó cikkekben gyakran hivatkoznak névtelen vagy nem létező forrásokra, ezért ha lehetséges, ellenőrizzük azokat az oldalakat vagy sajtótermékeket, amelyeket a szerző forrásként jelölt meg.
8. Keressünk további cikkeket a témában! Ha ilyet nem találunk, akkor a történet hitelessége kételkedésre adhat okot.
9. Ne osszunk meg automatikusan semmit! Minden esetben mérlegeljük, hogy a megosztani kívánt cikkek és egyéb tartalmak hiteles és megbízható forrásból származnak-e!

Végül pedig, legyünk szkeptikusak! Ha egy hír tartalmával kapcsolatban kétségeink támadnak, kérdezzünk családtagjainktól, ismerőseinktől, olvassuk el a hírhez érkező hozzászólásokat és mindig keressünk más forrásokat is! Folyamatosan ellenőrizzük, amit olvasunk! Az álhírek terjedésének visszaszorítása rajtunk is múlik, a felelőtlen megosztások megelőzése révén.

Ne feledjük: mindenkinek egyéni felelőssége, hogy mit oszt meg a közösségi médiában, milyen tartalmakat küld tovább. A világhálón egy rosszindulatú vagy meggondolatlan megosztás akár bűncselekményt is megvalósíthat.