A cigányság és a rendőrség kapcsolata, a cigány-nem cigány együttélés volt a témája a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési alosztálya által rendezett konferenciának, amelyet a felsőtengelici Hotel Orchideában rendeztek a héten, Tolna, Somogy, Baranya és Bács megyei rendőri vezetők, illetve cigány önkormányzati vezetők részvételével.

Az esemény a Bogyiszlói Zenekar cigánymuzsikájával kezdődött, az együttesben Orsós Zoltán r. őrnagy, a TMRFK bűnmegelőzési alosztályának munkatársa a brácsás.

A jól szervezett, színvonalas konferencia résztvevőit dr. Kovács Zoltán, megyei rendőr-főkapitány helyettes, Berényi László, az Országos Cigány Önkormányzat elnökhelyettese, országgyűlési képviselő, valamint Sárközi János József, a Tolna Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte. Utóbbi kijelentette, hogy Tolna megyében példaértékű, hasznos az együttműködés a rendőrség és a roma szervezetek között.

Az előadások sorát dr. Németh Zsolt, ny. r. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főiskolai tanárának referátuma nyitotta a rendőrség és a cigányság kapcsolatában rejlő esélyekről, lehetőségekről és veszélyekről. A szakember többek között megállapította: amikor az egyén és az intézmények között nincs kapcsolat, az jelenti a bűnözés gyökerét. A társadalmi problémák rendészeti síkra történő terelését pótcselekvésnek nevezte. Megítélése szerint az előítéletek visszaszorításával, a cigánysággal való megfelelő bánásmóddal gyorsan lehetne javítani a helyzeten.

L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány elnöke a szegregátumban, mélyszegénységben élő cigány családok - az alapítvány által a gyakorlatban megvalósított - esélyteremtő modelljéről beszélt. Ennek három fő területe a képzőművészeti nevelésből kiinduló oktatás, a családgondozás-közösségfejlesztés, illetve a civil szféra erősítése. Többek között olyan segítő megoldásokat alkalmaznak, mint a fogamzásgátlásra, a tudatosabb családtervezésre vonatkozó felkészítés, az épület felújítások, a rezsihátralék csökkentés, a szemüvegprogram, a kertművelés, az ösztöndíj program, vagy a főzőtanfolyam.

Makula György r. őrnagy, az ORFK Kommunikációs Szolgálat főosztályvezető-helyettese a 2006-ban megalakított Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület tevékenységét vázolta. Megállapította, hogy a magyar rendőrség élen jár a roma integráció tekintetében, ugyanakkor ez lassú folyamat, még nem történt áttörés. A rendőrség tagjai közül sokan nem vállalják cigány származásukat. Megítélése szerint nagyon fontos lenne, hogy a romák közül minél többen dolgozzanak a rendvédelmi szerveknél, mivel ennek pozitív üzenete van, az előítéletesség mérséklése terén is.

Lankó József plébános a homogén cigány lakosságú falu, Alsószentmárton papja, 1980. óta. Mint mondta, a cigányok számára a család jelenti a gyökeret, ami sűrű emberi kapcsolati hálót biztosít. Úgy vélte, ez igen nagy érték, amit érdemes a cigányoktól átvenni. Hangsúlyozta, hogy a bibliai Káin és Ábel története rólunk szól: ha bántjuk egymást, akkor a testvérünket bántjuk, akit viszont munkanélküliséggel, bűnbakká nyilvánítással is úgymond agyon lehet ütni.

Sárközi Károly, az Országos Cigány Önkormányzat képviselője, a Tolna megyei roma önkormányzat tagja előadásában nagy veszélynek nevezte, ha egy népcsoportot egységesen bűnözőnek, fekete báránynak kiáltanak ki. Úgy ítélte meg, hogy Tolna megyében a rendőrség és a roma vezetők együttműködése abszolút pozitív, és reményét fejezte ki, hogy ezt a kapcsolatot tovább ápolják.