Tovább erősíti a szakmai tapasztalatokat a közúti közlekedésbiztonsági helyzet 2014 első három hónapjának alakulása, mely szerint, ha enyhe a tél, és a tavasz korán beköszönt, több baleset következik be. Ennek számos, egymással összefüggő oka van: az enyhe időszakban többen közlekednek gépjárművel, motorkerékpárral és kerékpárral, a száraz utak nagyobb haladási sebességet tesznek lehetővé, mint a havas-jeges útfelület, ezáltal a baleseti, a sérülési és halálozási kockázat is megnő. Részben ez lehet az oka a 2014. év I. negyedév baleseti adatainak kedvezőtlen alakulásának, mely figyelemfelhívó ugyan, de három hónapból mélyreható következtetéseket hiba lenne levonni.

Magyarország közútjain az egyéni biztonságérzet szubjektív. Aki közúti balesetet szenved, tragédia szemtanújává válik, vagy ismerősét veszíti el közlekedési balesetben, annak véleményét a statisztikai adatok alakulása kevésbé befolyásolja a biztonságérzet megítélésében. Ugyanakkor az objektív tények, számadatok azt mutatják, hogy a közúti közlekedés biztonsága az elmúlt években sokat fejlődött.

A rendőrség által gyűjtött előzetes adatok szerint 2014 első negyedévében összesen
2 996 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 11,58%-kal több mint 2013 (2685 baleset), és 23,12%-kal kevesebb, mint 2004 (3897 baleset) ugyanezen időszakában. A baleseteket súlyosságuk szerint csoportosítva az állapítható meg, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma 2013. ugyanezen időszakához viszonyítva 27,36%-kal emelkedett (95-ról 121-re), 2004. I. negyedévéhez viszonyítva azonban 50%-kal csökkent (242-ről 121-re). A súlyos és a könnyű sérüléses közúti közlekedési balesetek számát szintén növekedés jellemzi. A súlyos sérüléses balesetek számában az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 18,19%-os emelkedés (753-ról 890-re), míg 2004 első negyedévéhez viszonyítva 33,82%-os csökkenés figyelhető meg (1345-ről 890-re). A könnyű sérüléses balesetek esetében 2013 első három hónapjához mérten 8,05%-os növekedés mutatható ki (1837-ről 1985-re). 2004. év azonos időszakához viszonyítva 14,06%-os csökkenés tapasztalható (2310-ről 1985-re).

A közúti balesetben meghalt személyek számának alakulását vizsgálva - ismert, hogy a közúti közlekedésbiztonság terén mindenkor a balesetben meghalt személyek számának alakulása számít a legfontosabb tényezőnek - megállapítható, hogy a 2014. év eddig eltelt három hónapja során 28 fővel többen vesztették életüket a közutakon, mint az elmúlt év azonos időszakában, és 51,66%-kal kevesebben, mint 2004-ben.

Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva az ittasan okozott balesetek vonatkozásában szintén kedvezőtlen folyamat figyelhető meg. Az előzetes adatok alapján a 2013. évi 268 fővel szemben 2014 első negyedévében 14,55%-kal több, azaz összesen 307 személy okozott személyi sérüléses közúti közlekedési balesetet szeszesital fogyasztását követően. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a 2004. év azonos időszakában 532 személy okozott ittas állapotban személyi sérüléses közlekedési balesetet a magyar közutakon.  2014 első három hónapjában az ittas állapotban okozott baleseteknek az összes személyi sérüléssel járó közlekedési baleseten belüli aránya – 2013 azonos időszakához viszonyítva - szintén emelkedett (9,98%-ról 10,24%-ra). 2004-ben ez az arány 13,65%-os volt.

A közlekedési balesetek főbb okai vonatkozásában az elmúlt évekhez képest nem történt lényeges változás. 2014 első három hónapjában a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek okai között első helyen az abszolút és a relatív gyorshajtás (873 eset, az összes baleset 29,13%-a), másodikként az elsőbbség meg nem adása (792 eset, 26,43%), harmadikként a szabálytalan irányváltoztatás, a haladás, a bekanyarodás szabályainak meg nem tartása (412 eset, 13,75%) emelhető ki. Az előzetes adatok alapján a személyi sérüléses közúti balesetek 65,45%-át személygépkocsi vezetők, 9,41%-át tehergépjármű vezetők, 9,37%-át pedig kerékpárosok okozták. A gyalogosok a közúti balesetek 7,64%-át idézték elő.

A 2014. év első negyedévének előzetes baleseti adatai azt mutatják, hogy hazánkban a közúti közlekedésbiztonságot a korábbi években jellemző javulás üteme lelassult, egyes mutatók kedvezőtlenül alakultak. Ezek az adatok egyértelműen jelzik azokat a területeket, ahol a közúti közlekedésbiztonság javulása érdekében beavatkozásokra van szükség. Ennek érdekében a gyalogos és kerékpáros közlekedés kérdésköre a kiemelten kezelendő feladatok között szerepel. Ezen kívül a rendőrség a baleset-megelőzési tevékenységet a legveszélyesebb, s a közúti tragédiák létrejöttében meghatározó szerepet játszó jogsértő magatartásokra kívánja irányítani: sebességtúllépés, ittas járművezetés, passzív biztonsági eszközök használatának elmulasztása. A legnagyobb kockázatú szabályszegésekkel kapcsolatos célirányos közúti ellenőrzések preventív kampányokkal egészülnek ki, ezzel növelve az ellenőrzések hatásfokát, tudatosítva a közlekedőkben a jogsértések veszélyeit. 2014-ben az ittas járművezetés visszaszorítása továbbra is prioritást élvez. A feladatok között szerepel többek között további elektromos légalkohol-mérő készülékek beszerzése. A rendőrség orientált intézkedésekkel kívánja elérni, hogy az ittasan okozott baleseteknek az összes közúti baleseten belüli aránya csökkenjen.

A közlekedésre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére számos országos, megyei, illetve helyi elrendelésű közúti ellenőrzés is kapcsolódik. A TISPOL (European Traffic Police Network), az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata egyik legjelentősebb, de mindenképpen legreprezentatívabb, a közlekedők legszélesebb körét érintő tevékenysége, hogy nemzetközi közlekedésrendészeti ellenőrzéseket szervez, melyek Európa területének jelentős részére kiterjednek. A TISPOL által szervezett nemzetközi ellenőrzéseket a tagállamok rendőri szervei egy időben, mindig azonos céllal hajtják végre. A TISPOL éves ellenőrzési terve alapján a rendőrség 2014-ben 9 alkalommal 2-3 három napos ellenőrzéssel hajtja végre az egy-egy konkrét jogsértésre irányuló ellenőrzéseket.

A rendőrségi baleset-megelőzés fő célja, hogy az járuljon hozzá a személyi sérüléses közúti balesetek, a balesetben meghalt személyek, valamint az ittasan okozott balesetek számának további csökkentéséhez. A rendőrség célkitűzése, hogy az új évtized végére Magyarország zárkózzon fel a legbiztonságosabb közlekedési környezettel rendelkező EU tagállamok sorába.