A kutyás képzést a fegyelmező feladatokkal, majd a kézben tarthatósággal kezdték. Ezután következtek a szituációs gyakorlatok, amelyeket úgy hajtottak végre a rendőrségi és a bv. kutyákkal a börtön falain belül, ahogyan az akár a mindennapi életben is előfordulhat. Például ha a rabok összeverekednek a szűk zárkában vagy a rabszállító kocsiban, és egyiküknél fegyver van. Illetve felmerül a gyanú, hogy kábítószert rejtettek el a zárkában, de az is megeshet, hogy egy elítélt megszökik. Mindhárom esetben bv. kutyákat alkalmaznak. A képzés során a szervezők arra voltak kíváncsiak, hogyan teljesítik ezt a feladatot a rendőrebek, mivel teljesen más környezethez szoktak. Hiszen főleg szabadtéren, közterületen látnak el szolgálatot. Ez a helyzet kihívás elé állította őket.

– A mi kutyáink számára ez teljesen idegen, extrém környezet – mondja Berki Ferenc zászlós, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság körzeti megbízottja. – Nincsenek hozzászokva a szűk helyhez, a különböző zajokhoz: visszhangzik a folyosó, rosszabbak a látási viszonyok, csúszik a padló, lépcsőn is kell menni. Fontos, hogy az állat megismerje a különböző helyszíneket, erre jók az ilyen kiképzések. Ezekkel is felkészítjük őket a különböző szituációkra, amelyeket az élet ad. Így tréningezzük, képezzük folyamatosan őket.

A képzésben nemcsak járőr-, de kábítószer-kereső és nyomkövető ebek is részt vettek. A zárkában elrejtett drogot kellett felkutatniuk, majd egy szökött rabot megkeresniük. Bár a két szerv kutyáinak a képzése ugyanarra a metodikára épül, vezetőik mégis tanulhatnak egymástól.

– Mi is hasonló képzettségű kutyákat alkalmazunk, mint a rendőrség, de más szituációkban használjuk őket – magyarázza Engelsdörfer Dávid bv. zászlós, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Biztonsági Szolgálat kiemelt főreferense. – Zárt környezetben dolgozunk, több a szűk hely, sok az ember, gyakrabban kell tömeget kezelni. A közös képzés során mindkét fél meríthet a másiktól tudást, kiképzési módszereket. Mivel különböző területen dolgozunk, mindketten tudunk olyat mutatni a másiknak, amelyet még nem látott, nem tapasztalt. Arra törekszünk, hogy az állatokat és a kutyavezetőket olyat szituációkba vigyük, amelyekkel még nem találkoztak. Ha az életben hasonló vagy ilyen történik, akkor tudjanak intézkedni. A kutyáknál ugyanakkor fontos az utánzásos tanulás. Amikor többen dolgozunk együtt, az állatok egymást is figyelik, ezzel is tanulnak.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ