Mit csinál egy dörzsölt zsaru, amikor érzi, hogy bűzlik egy kirabolt sértett meséje? Megkéri szépen, hogy ne kamuzzon, vagy inkább csapdát állít neki? Elkövetője válogatja, és blöffölni is tudni kell, de az biztos, hogy minden ilyen ügy felejthetetlen. Főleg, ha olyan gyorsan oldódik meg, mint december 20-án a Felsőnyárádot Sajókazával összekötő mellékúton.

– Ez a történet már a bejelentés pillanatában sántított – foglalta össze Lőkös István őrnagy, a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság bűnügyi osztály helyettes vezetője. – A középkorú férfi azt adta elő, hogy egy pékség alkalmazottjaként épp a bevételt szedte be a környékbeli üzletekből, amikor az úton leintette egy gyalogos férfi. Ahogy megállt, a furgon mögül előlépett egy másik férfi, kezében fegyverrel, és felszólította a bevétel átadására. Ezután a rablók beszaladtak a csalitosba, és futva távoztak Sajókaza felé.

Mivel a bűncselekmény a Kazincbarcikai és az Ózdi Rendőrkapitányság illetékességi területének határán történt, Ózdról is érkeztek kollégák a gyér forgalmú útszakaszhoz, melyet lezártak a helyszíni szemle és a forró nyomos intézkedés idejére. Több személygépkocsit megállítottak és átvizsgáltak, de gyanús emberek felbukkanását is figyelték.

– A bűncselekmény Sajókazától és Felsőnyárádtól is több kilométerre történt. Valószerűtlennek tűnt, hogy fegyveres útonállók ennyi gyaloglást és távfutást vállaltak volna egy tervezett rablásnál. Ehhez jött, hogy a sértett elmondta, pár perccel korábban áthaladt ugyanott, mert félúton visszafordult Felsőnyárád felé, ugyanis eszébe jutott, csokit és csipszet kellett volna vásárolnia a gyerekének; jóllehet pont egy ABC-ből jött. Bár fényes nappal történt, arról a férfiról sem tudott érdemleges személyleírást adni, aki a fegyvert neki szegezte. Társáról pedig, aki integetéssel „megállásra kényszerítette”, azt mondta, láthatósági mellényt, festékfoltos munkásnadrágot és kék szájmaszkot viselt. Mindkét rabló az út melletti fák rejtekéből lépett elő, és ekkor más járművet nem látott az úton, illetve a környéken. Kérdésre hozzátette, jármű nem követte és nem is előzte meg. Félmillió forintot zsákmányoltak tőle, aznap reggel ennyi pénzt szedett be a korábban forgalmazott pékáruért a környékbeli üzletekből – folytatta az őrnagy. – Életszerűtlennek tűnt, hogy egy kenyeresfurgon vált fegyveres útonállók célpontjává. Tudták, hogy a cég alkalmazottja aznap reggel megy a bevételért? Ha igen, miért csak akkor állították és támadták meg, amikor másodjára haladt el mellettük? Adatokat gyűjtöttem a magát sértettnek beállító férfiról, és percek alatt kiderítettem, hogy ittas vezetés miatt már kétszer indult vele szemben rendőrségi eljárás. Viselkedése, habitusa is arra engedett következtetni, hogy alkoholproblémája lehet. Erről tájékoztattam a parancsnokomat már a helyszínen.

– Bejártam az állítólagos elkövetők vélt érkezési és távozási útvonalát, de műútról letérő nyomokat sem találtam. Ezt a sértettel is közöltem, aki módosította a megállítás helyét, és egyre feszélyezettebben kezdett viselkedni. Ekkor úgy döntöttem, kiugrasztjuk a rablót a bokorból – idézte fel Andó László alezredes, a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. – A sértettől eltávolodva és elfordulva, félszavakat motyogva egyeztettem Lőkös István őrnaggyal, majd jól hallhatóan arra utasítottam, soron kívül szerezze be a környékbeli vadkamerák felvételeit, ő pedig rögtön „telefonált”, majd arról tájékoztatott, szintén jól érthetően, hogy ezeket hamarosan megküldik nekünk, és hogy szerencsére azon a környéken több vadkamerát is kihelyeztek a vadászok a műút közvetlen közelében. Ezután ismét odaléptem a sértetthez, és közöltem vele: „Nyugodjon meg! Hamarosan olyan jó videófelvételeket kapunk, hogy biztosan meglesznek az elkövetők.” Erre ő elfehéredett, émelyegni kezdett, majd az egyik szolgálati autó mögé lépett, ott megtámasztotta magát, és öklendezni kezdett. Miután végzett, megkértem, mutassa meg, hol fordult meg a furgonnal. Útközben többször is odaszóltam főnyomozó kollegámnak, hogy „nézd, ott is van vadkamera!”, ami nem volt igaz, de a járőrkocsi hátsó ülésén a fejét kapkodó sértett ettől még feszültebb lett. Miután megálltunk, magam is telefonhívást színleltem, és utána azt mondtam neki, hogy az általa elmondottak nincsenek összhangban a vadkamerák felvételeivel. Ettől megrémült, majd visszakérdezett: ha megmutatja, hova rejtette a pénzt, akkor hazamehet? Mondtam, hogy igen, mire elvezetett minket ahhoz a fához, amelynek a tövében ott volt a félmillió forint egy zacskóban, növényekkel letakarva. Egy óra sem telt el, és a bűnügyet megoldottuk.

A putnoki Cs. Lászlót sikkasztással és hatóság félrevezetésével gyanúsítják, szabadlábon védekezhet.

SZ. Z. J.

FOTÓ: RENDŐRSÉG