A műhelymunka apropója a biztonságos internet napja volt, amelyet minden év februárjának első keddjén tartanak. Célja, hogy felhívja a figyelmet a világháló biztonságos használatára és az online tér veszélyeire, különösen a gyerekek és a fiatalok számára. Az eseményt Szelei Pál ezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság bűnügyi főosztály vezetője nyitotta meg. Elöljáróban a prevenció fontosságára hívta fel a figyelmet, ahogy fogalmazott: minden munka, amit a bűnmegelőzésbe fektetünk, hatványozottan megtérül. Szólt arról, hogy a kicsik körében végzett bűnmegelőzési munka a rendőrség számára mindig kiemelt feladat volt. Mostanában már az internet és a média veszélyeire, az online térben elkövetett jogsértések felismerésére és megelőzésére is igyekeznek felkészíteni a fiatalokat. Utóbbi nem könnyű, mert még mi sem ismerjük az online tér teljes valóságát. Márpedig ez a terület nem csupán előnyöket kínál, de a bűnelkövetésre is lehetőségeket ad. Több bűncselekménytípus is megvalósulhat az interneten, de a leggyakoribb az adathalász módszerrel elkövetett online csalás. A rendőrség számos ügyben vizsgálódik, ami a világhálóhoz köthető, és nem kíméli a kétkezi munkást, de a magas végzettségű embert, miként az idősebb és a fiatalabb nethasználókat sem. Minden közös gondolkodás, amely a megelőzést szolgálja, fontos – szögezte le Szelei Pál ezredes.

Óvodások a kibertérben

A bevezető után dr. Gaskóné Nagy Erika, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) Digitális Gyermekvédelmi Irodájának vezetője meglepő tényeket sorolt a legkisebbek, az óvodások és az internet kapcsolatáról, és bármilyen furcsa, már ez is létező probléma. Mindenekelőtt jelezte, hogy a kormányzat már 2015-ben felismerte a téma fontosságát, a Digitális Jólét Programban már akkor megjelent a digitális gyermekvédelmi stratégia. A KIFÜ mostani Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának lényege pedig az, hogy a fiatalok hogyan tudják az internetet biztonságosan, tudatosan és értékteremtő módon használni. A stratégia célja, hogy megvédje a gyermekeket a világháló káros tartalmaitól, módszereitől és kockázataitól, valamint összehangolt lépésekkel felkészítse a gyermekeket, szüleiket és tanáraikat a tudatos és értékteremtő internethasználatra. Dr. Gaskóné Nagy Erika elmondta, hogy programjaik alapjai különféle kutatások voltak, melyek némelyike valóban meglepő eredményt hozott. Ezek nyomán az elmúlt években három nagyon erős programot dolgoztak ki: az egyik az okos óvoda program, aminek része az óvodai honlapfejlesztés, amely segít a digitális gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek szakmai üzeneteit is eljuttatni a legkisebbekkel foglalkozó óvodapedagógusokhoz. A másik a kortárs segítők bevonása az edukációs munkába, a harmadik pedig a szülőknek, nagyszülőknek szánt program, amellyel az elmúlt években körülbelül tízezer családhoz tudtak információkat eljuttatni arról, hogyan segítsenek a legkisebbeknek belépni a digitális világba. Ez egyébként mind nehezebb, lévén iszonyú tempóban változnak a médiafogyasztási szokások és az azokhoz tartozó eszközök. Beszélt arról is, hogy már a babakocsiban mobiltelefont szorongatnak a kicsik, a szülők gyakorta igyekeznek lekötni a legkisebbek figyelmét is digitális eszközökkel. Felmerült, hogy kinek a feladata biztosítani a védelmet és a felelős digitális eszközhasználatot. Nos, egyfelől az államnak a megfelelő szabályozókkal, másfelől a médiapiac szereplőinek, de felelősségük van a szülőknek is (nekik segítenek az említett programok és a megfelelő szülő-gyermek kapcsolat), valamint a pedagógusok is nagy szerepet kapnak ebben a munkában.

Digitális Témahét

Jánossy Zsolt középiskolai tanár, digitális pedagógiai szakértő a Belügyminisztérium (BM) támogatásával, az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány szakmai koordinációjával április 8–12. között megrendezendő Digitális Témahétről beszélt. Ennek célja, hogy a digitális eszközökkel támogatott projektpedagógia és innovatív pedagógiai módszerek terjesztésén keresztül fejlessze a tanulók digitális kompetenciáját, segítse a 21. századi képességek fejlesztését biztosító digitális pedagógiai módszerek és a digitális oktatás terjesztését, fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy – bár a közbeszédben talán több szó esik a digitális eszközök veszélyeiről, hátrányairól, ám – a digitális eszközök önmagukban nem jelentenek veszélyt, csak akkor okoznak bajt, ha nem tudatos, nem intelligens, nem szükséges idejű és cél, valamint hozzáadott érték nélküli használatáról van szó. Amúgy komoly előnyökkel járnak az oktatás, a tanulás területén, ezt és ennek tisztánlátását segíti a Digitális Témahét is, amely összességében az egész tanéven és tantárgyakon átível, az áprilisi időpontban csak fókuszáltabban kerül előtérbe. Jánossy Zsolt részletesebben is ismertette a Digitális Témahét lehetőségeit, céljait, még néhány projektötletet is felvillantott, köztük olyanokat, amelyek a rendőri munkát jelenítik meg játékos formában. Ilyen lehet a Nyomozás, mely nem más, mint egy képzelt bűntény felderítése, a Krimiírás alkotó együttműködésben vagy a Légy rendőr! interjúi, rendőrportrék készítése.

Tízéves a PÉNZ7

Kertész András, a Magyar Bankszövetség megbízottja az idén tízéves PÉNZ7 nevű programot mutatta be. A PÉNZ7 célja, hogy felhívja a figyelmet a pénzügyi és vállalkozói kultúra fontosságára már fiatal, általános iskolás és középiskolás korban.

– 2014-ben az Európai Bankföderáció tagjai, elsőként harminc ország szakmai szervezete, köztük a Magyar Bankszövetség készítette el az Európai Pénzhét (European Money Week) kezdeményezésre vonatkozó nemzeti programját – elevenítette fel a kezdeteket. – Nálunk az eredeti cél az volt, hogy Magyarországon minden tanítási évben minden iskolai osztályban legalább egy tanórán foglalkozzanak a gazdasági ismeretek fejlesztésével. Az első PÉNZ7-re máris 90 ezer diákot regisztráltak a csatlakozó iskolák pedagógusai, akiket több száz önkéntes támogatott és támogat máig. A hazai sikerek eredményeként Magyarország köznevelési témaheteinek mintaprogramjaként az irányítást a BM Köznevelési Államtitkársága (az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárság jogutódja) vette át. A program kilenc éve alatt másfél millió diákhoz jutottak el pénzügyi és vállalkozói ismeretek a hagyományos neveléstől eltérő, élményszerű és interaktív módon.

Kertész András hangsúlyozta, a pénzügyi alapismeretek megismerése azért fontos már iskolás korban, hogy a fiatalok életük során tudatos pénzügyi döntéseket hozzanak, ami válságállóvá teszi a társadalmat hosszú távon. A PÉNZ7 sikere abban rejlik, hogy nagy társadalmi és szakmai összefogással jött létre; az állami szabályozói és a piaci oldal fogott össze egy nemes cél érdekében. A PÉNZ7 programsorozat keretében minden évben tematikus tananyagokat fejlesztenek, felkészítőket tartanak a tanárok és az őket segítő szakmai önkéntesek számára, többek között a digitális biztonság és a pénzügyi biztonság a kibertérben témákban. A témahét máig összesen 2500 iskola figyelmét keltette fel, évente átlagosan 12–14 ezer tanórát tartanak.

– A témahetet az iskolán kívüli kísérő események színesítik, így a tudás nem áll meg a falak között, hozzáférhető mindenki, így a szülők számára is – folytatja Kertész András. – Egyet említve a számos program közül, a Magyar Bankszövetség és partnerei online tudástesztekkel segítik, hogy felvértezzük magunkat a kiberbűnözőkkel szemben. A kibervilág gyorsabbá és kényelmesebbé teszi az életünket, de az online térben folyamatos kibertámadások zajlanak. A csalók célja, hogy megszerezzék a személyes adatainkat és a pénzünket. A Digitális Szimat Kihívás életkortól függetlenül lehetőséget ad mindannyiunk számára, hogy próbára tegyük a digitális biztonsággal kapcsolatos felkészültségünket. A KiberPajzs programba és a Médiaunió társadalmi célú „A KULCS TE VAGY” kampányba is bekapcsolódó edukációs kvízekkel játékosan sajátítható el az a tudás, ami a védekezéshez feltétlenül fontos az állampolgárok számára. 

Vedd fel te is a kiberpajzsot!

Ezzel a címmel tartanak nyílt napot a rendőrség és a társszervek kiberbűncselekményekkel foglalkozó szakértői a Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központban (1139 Bp., Teve u. 4–6.) február 27-én 17 órától. Az eseményre bárki ellátogathat, akinek a témakörben kérdései vannak, amelyekre a Magyar Honvédség, az OTP Bank, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar munkatársai igyekeznek kimerítő választ adni. Egyebek mellett arról is szó esik majd, hogy ha mégis megtörtént a baj, az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálatának munkatársaitól lehet segítséget kérni. Egy program azért, hogy senki ne váljon online csalás áldozatává. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: https://forms.office.com/e/6sf7UKmxH2

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: RENDŐRSÉG