Több átalakuláson ment át a 100 éves rendőrzenekar, egy dolog azonban változatlan maradt: a tudás. Az a zenei tudás, amely a ma 64 tagú csapat valamennyi tagját jellemzi, és amely lehetővé teszi, hogy a zene bármely területén otthonosan mozogjanak: legyen az klasszikus- vagy könnyűzene, filmzene, esetleg jazz. És ez teszi lehetővé azt is, hogy a zenekar közel húszféle kisebb zenei formációban is működjön. A Készenléti Rendőrség Zenekarának szinte valamennyi tagja Zeneakadémián, egyetemen vagy főiskolán szerzett diplomát, és a hazai vagy nemzetközi civil zenei életnek is ismert és elismert alakja. A legfiatalabb rendőrzenész 22, a legidősebb 62 éves.

Miután Tarcsa Csaba vezérőrnagy, műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes, a Készenléti Rendőrség parancsnoka köszöntötte a vendégeket és a muzsikusokat, egy igen különleges koncert vette kezdetét. Egy több mint három órás zenei időutazás, amely a dallamok és a zenészek által időről-időre magukra öltött korabeli ruhák segítségével igyekezett megidézni a zenekar elmúlt száz évét.

Szalóky Béla alezredes, a zenekar vezetője kalauzolta a résztvevőket, és mutatta be a különféle formációkat, és azok feladatait. A kegyeleti rendezvényeken, temetéseken való részvételtől, ahol olykor egyetlen trombita játssza a főszerepet, az olyan jellegű ünnepségeken keresztül, ahol egy vagy két dob segíti a díszmenetet, egészen addig a szerepkörig, amelyben a muzsikusok rendre bebizonyíthatják, hogy éppoly értően nyúlnak a klasszikus szerzeményekhez, mint a legmaibb popslágerekhez. Közben pedig számos formációban léptek közönség elé, előadtak saját szerzeményt, és bemutattak általuk áthangszerelt műveket, slágereket is. Erre a sokszínűségre egyébként szükség is van, hiszen nemcsak a rendőrség protokoll- vagy ünnepi eseményein lépnek fel rendszeresen, de hazai és nemzetközi zenei fesztiválokon, és a társszervek kitüntetett eseményein is.

A pergő, változatos koncerten számos meglepetés várta a vendégeket. Csak jelzésképpen: néhány percben még a zenekar múltjának jelentős szeletét kitevő mozgalmi dalok közül is felcsendült egy, valamint régi gramofon készülékről egy korabeli hanglemez, amelyen a rendőrzenekar egykor a kánkánt játszotta.

Az ünnepségen elismerések átadására is sor került, így dr. Pintér Sándor belügyminiszter a zenekar magas szintű művészeti tevékenységéért díszoklevelet adományozott, amelyet Szalóky Béla alezredes, zenekarvezető vett át, miképpen a társszervektől ajándékba kapott hangszereket is. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy-egy hangszert, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács pedig a hangosításhoz szükséges eszközöket adományozott a Készenléti Rendőrség zenekrának, amely különlegességként összeállított egy időkapszulát is, amit éppen ötven év múlva lehet majd felbontani. Utódaik a most lezárt, és a továbbiakban a Rendőrmúzeumban kiállított dobozban találnak majd egy névsort az ünnepi koncert résztvevőiről, megtalálják a zenkar karjelzését, összes eddigi felvételét, valamint egy könyvet, amely a fotósként is kiváló Szalóky Béla felvételeit, és dr. Garamvölgyi Lászlónak ny. dandártábornoknak a zenekar történetéről írt sorait tartalmazza.

Volt aztán a koncertnek egy második része, amelynek során immár a jelenben kalandoztak a dúrok és a mollok, a könnyűzenei összeállítás és az azt követő vastaps is bizonyította: ez a zenekar valóban mindent tud. És az is megfontolandó, amit dr. Balogh János altábornagy, országos rendőrfőkapitány mondott zárásképpen. Úgy fogalmazott, hogy erős párhuzam mutatható ki a rendőri és a zenészi munka fegyelmezettsége, koncentráltsága és résztvevők kitartása között.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ