Szemet gyönyörködtető, és féktelen, élményszerű vásárlásra csábító látvány az, amikor betérünk egy multiba, vagy egy nagyobb üzletlánc élelmiszerboltjába, és tömött polcokon, pultokban sorakoznak előttünk a jobbnál-jobb, finomabbnál-finomabb élelmiszerek és italok.

De van, akiket az a bőséges kínálat nem vásárlásra és pénzköltésre, hanem az áhított termék jogtalan megszerzésére csábít. Tapasztalat, hogy a bolti szarkák túlnyomó része nem zsömlét és parizert lop, hanem drága, márkás italokat, édességeket, nagy mennyiségben élelmiszereket, esetenként ruhákat és műszaki cikkeket, amelyeket gyorsan pénzzé tudnak tenni.

De vajon a zavarosban halászók tisztában vannak tettük várható következményeivel? Mint korábban beszámoltunk róla, a bolti tolvaj tettenérése nem szükséges az eljárás megindításához és szankcionálásához, de tájékoztatásul pár további fontos információt érdemes tudni, mielőtt valaki rossz útra tér.

Aki 50 000 forintot meg nem haladó értékű árut tulajdonít el, vagy azt megkísérli, az tulajdon elleni szabálysértést követ el. Tettenéréskor a rendőr – enyhébb esetekben – az elkövetővel szemben helyszíni bírságot szabhat ki, amelynek felső határa jelenleg 65 000 Ft.

Ha a rendőr úgy ítéli meg, hogy a helyszíni bírságtól súlyosabb büntetést érdemel az elkövető (tekintettel a lopási értékre vagy az ismételt elkövetésre), szabálysértési feljelentést tesz, ami azzal jár, hogy szabálysértési eljárás indul, az elkövető adatai bekerülnek a szabálysértési nyilvántartó rendszerbe. Ezt követően a bíróság hoz ítéletet az ügyben; szankcióként elzárást, pénzbírságot szabhat ki, vagy közérdekű munkára kötelezheti az elkövetőt.

Ha a lopás körülményei indokolttá teszik, a rendőrségnek lehetősége van azonnal őrizetbe venni az elkövetőt, és fogva tartani a bírósági tárgyalásig, de maximum 3 napig. Ezt nevezzük gyorsított bíróság elé állításnak.

Amennyiben a lopással okozott kár meghaladja az 50 000 forintot, vagy egyéb súlyosbító körülmény merül fel (például üzletszerűség vagy az áruvédelmi eszköz megrongálása), már bűncselekményről beszélünk, amelynek elbírálása büntetőeljárás keretében történik, és az elkövető akár több év szabadságvesztéssel is büntethető.