Ifjabb K. Péter eltűnését édesanyja 2001. február 19-én jelentette be a Szombathelyi Rendőrkapitányságon. A bejelentés arról szólt, hogy a fia 2000 júniusa óta ismeretlen helyen tartózkodik, életjelet nem ad magáról. A rendőrkapitányság az ügyet gyanús eltűnésként kezelte, melyben a széles körű adatgyűjtés mellett kollégáink számtalan tanút hallgattak ki.

Információ merült fel arra, hogy a fiút 2000 nyarán apja ölhette meg, majd a házukkal szemben lévő Perint patak partján elásta. A feltételezett elkövető időközben már elhunyt. 

Az elmúlt évek során a patakpart talajszerkezetét számos alkalommal átvizsgálták, hol kézi, hol gépi erővel is, de a holttest továbbra sem került elő.

Az áttörést az ügyben a 2025. június 19-én végzett kutatás hozta meg, melyhez a Savaria Múzeum Régészeti Osztályának vezetőjét és a Magyarságkutató Intézet igazságügyi antropológus szakértőgyakornokát is segítségül hívták a nyomozók. A munkagép az ásás során emberi maradványokat fordított ki a földből, melyek mellett műanyagzsák foszlányokat is találtak. A helyszínen lévő igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy a kifordított csontok emberi eredetűek, feltételezhetően felnőttől származnak és több mint 20 éve kerülhettek a föld alá. A csontokon látható fizikai sérülések voltak.

A cél az, hogy minden áldozat számára igazságot szolgáltassunk, ezért a nyomozók innentől már emberölésként kezelték az „eltűnést” és büntetőeljárást indítottak a részletek tisztázására.

A kirendelt igazságügyi genetikai szakértő megállapította, hogy az emberi maradványok K. Pétertől származnak.

Ez az ügy emlékeztet minket arra, hogy az idő nem zárhatja le azt, amit az igazság még keres…