Október 13-án hajnalban egy idős gödöllői asszony a vasútállomás várótermében várakozott. Időskori betegsége miatt nem volt teljesen beszámítható, amire felfigyelt két, a környéken ólálkodó, rossz szándékú nő.

Odamentek az asszonyhoz, és mézesmázos szavakkal a segítő szándékukat hangoztatták. Beszélgetésbe elegyedtek, majd rátértek „barátkozásuk” igazi okára; érdeklődtek a pénzéről, belenéztek a táskájába, majd kölcsönkérték az asszony két telefonját, hogy valakit felhívjanak, de a készülékeket nem adták vissza.

Egyikük a sértett kezén csillogó aranygyűrűket is kinézte magának, és arra kérte, mutassa meg őket, az asszony, mit sem sejtve, széttárta ujjait. A tolvaj le akarta húzni az ékszereket, de azok ragaszkodtak a tulajdonosukhoz, megszorultak az ujjperceken. A nő újabb cselhez folyamodott, kérte a sértettet, hogy vegye le, mert szeretné közelebből megcsodálni a gyűrűket. A tisztességes asszony nem ismerte fel a csalárd helyzetet, és átadta az ékszereket, majd a két nő a zsákmánnyal egy szempillantás alatt köddé vált. Későn ugyan, de az asszony rájött, hogy a „kedves hangú szirének” igazából tolvajok voltak.

A Gödöllői Rendőrkapitányság munkatársai perceken belül a tolvajok nyomába eredtek. Visszaszerezték az elvitt holmikat, majd elfogták és előállították a 37 és a 19 éves nőt. Kifosztás bűntette miatt hallgatták ki és vették őrizetbe őket, a bíróság elrendelte letartóztatásukat.

A gödöllői rendőrök azonban ekkor nem hagyták abba a munkát, az idős asszony zavarodottsága miatt felderítették, hol és milyen körülmények között él, és kik felügyelnek rá. Az egyenruhások nemcsak az elkövetők elfogására koncentráltak, hanem arra is, hogy biztosítsák a további biztonságát. Gondoskodtak arról, hogy a sértett újra védett és felügyelt körülmények között éljen. A gödöllői kollégák nemcsak a törvény, hanem az emberi méltóság védelmében is dolgoznak.