A bajbajutottak több mint felét a rendőrök, a többieket pedig a társszervek, civil szervezetek, vízi mentő egyesületek, vízi sportegyesületek, hajósok, horgászok és más segítőkész állampolgárok mentették meg. Ennek ellenére sajnos minden évben akadnak olyanok, akik számára későn érkezett a segítség.

Az alábbi tanácsainkkal a vízi közlekedés legfontosabb szabályainak megismeréséhez, ezáltal a vízi balesetek megelőzéséhez kívánunk segítséget nyújtani.

A hajózási szabályzat kimondja:

- Amennyiben a gépi meghajtású, vagy vitorlával hajtott vízi jármű testhossza a 6,2 métert, illetve a motorteljesítménye a 4 kilowattot (motorcsónak), vagy névleges vitorlafelülete a 10 négyzetmétert (vitorlás csónak) meghaladja, az csak vezetői engedéllyel vezethető.

- A vitorlával hajtott, és nem gépi meghajtású csónakot a 14. életévét betöltött, úszni tudó, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkező személy vezetheti, aki ismeri a vízi közlekedési szabályokat és az adott vízterület sajátosságait.

- A vezetői engedélyhez nem kötött, gépi meghajtású csónakot 17. életévét betöltött személy vezethet.

- Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16 éven felüli vezetőt kell kijelölni.

- A vezető felelős a vízi járműben tartózkodó személyek és a vízi jármű biztonságáért, a vízi közlekedés szabályainak megtartásáért.

- A csónakban tartózkodó, úszni nem tudó, és a 14 éven aluli személyek kötelesek mentő mellényt viselni! Amennyiben a Dunán a csónak vízmentes oldala, illetve a fartükör felső szélének legmélyebb pontja, és a víz felszíne között ideiglenesen nincs 25 centiméter távolság, mindenkinek mentőmellényt kell viselnie a csónakban.

- A csónakból indulás előtt ki kell merni a vizet.

A kajakokra, kenukra mind menetszabályok, mind felszerelések tekintetében, úgymint a csónak esetében is, a kishajókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ezek nem vízi sporteszközök!