A hazai, első ilyen jellegű bűncselekmény felderítésének részleteibe a média képviselőit Bató Tibor, az NMHH Mérésügyi Igazgatóság igazgatója, Hári Krisztián, a Yettel biztonsági vezetője, valamint Zsikla Árpád r. százados, az NNI Digitális Bűnözés Elleni Főosztály kiber szakértője avatta be. A megszólalók ezen túl külön felhívták a figyelmet a különböző online eszközök tudatosabb használatára is.  

Anomáliából támadás

Egy magyarországi mobilszolgáltató július közepén olyan, térben folyamatosan változó hálózati rendellenességeket észlelt, amelyeket nem lehetett visszavezetni hagyományos műszaki hibára. Július 17-én továbbították az adatokat a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI). Ezzel egy időben több előfizető a rendőrség nevében küldött, közlekedési jogsértésre hivatkozó SMS-t jelentett be a hatóságoknál. Az üzenetekben azt állították, hogy a címzett járművével közlekedési jogsértést követtek el Budapesten, és a részletek megtekintéséhez, illetve az ügy rendezéséhez egy internetes hivatkozás megnyitását kérték. Feladóként a „RENDORSEG” megnevezés jelent meg, a link azonban nem a rendőrség hivatalos ügyintézési felületére vezetett.

SMS Blaster

A szolgáltatói hálózati adatok, az ügyfélbejelentések, valamint az üzenetek érkezési helyének és idejének elemzése alapján az NNI kibernyomozóiban és a telekommunikációs szolgáltató szakembereiben felmerült, hogy az eseményeket egy úgynevezett Fake eNB, vagyis hamis bázisállomás okozza, melynek célja a tömeges üzenetek megjelenítése. Ez az úgynevezett SMS Blaster támadás, a gyakorlatban a tömeges csaló üzenetek továbbítására kialakított rádiótechnikai eszközrendszer és módszer gyűjtőneve. Ez egy olyan hordozható tárgy, amely valódi bázisállomásnak adja ki magát. Megtévesztő rádiójelet sugároz, ezért a közelében lévő telefonok rövid időre leválhatnak a szolgáltató valódi hálózatáról, és a hamis állomáshoz kapcsolódhatnak. Ezen időszak alatt a telefon szolgáltatói elérése szünetel, egy időre megszakad vagy korlátozottá válik. A támadás tehát egyszerre alkalmas a felhasználók megtévesztésére és az elektronikus hírközlési hálózat rendeltetésszerű működésének akadályozására.

A szolgáltatói adatok szerint július 13–22. között 88 235, a hamis bázisállomáshoz kapcsolódással összefüggő hálózati eseményt észleltek. Ez nem a sértettek száma, mivel egy készülék többször is megjelenhetett az észlelések között.

Saját bázisállomást vitt magával

Az NNI Digitális Bűnözés Elleni Főosztály felderítői az adatelemzést követően a rádiófrekvenciás jel forrásának azonosításához több szakmai partnert is bevontak. A mérések arra utaltak, hogy a berendezést egy mozgó autóban üzemeltetik. Amikor ez bizonyossá vált, a nyomozók néhány nap alatt megszervezték a műveletet, mely során a mozgó egységek és mérőállomások adatai alapján képesek voltak nyomon követni a tettest.

Július 22-én a jel forrását előbb Budapest területén észlelték, majd onnan dél felé haladt. A hatóságok az M6-os autópályán, majd Baranya megyében is követték a járművet és benne a berendezést. A kocsit végül Pécsen állították meg, és elfogták a 27 éves kínai sofőrt. A jármű átvizsgálása során a hátsó ülésen olyan rádiótechnikai berendezést találtak, amely a gyanú szerint alkalmas volt hamis mobil-bázisállomás működtetésére, a szolgáltatói hálózat befolyásolására és csaló SMS-ek továbbítására. Lefoglalták a berendezést és a gépjárművet.

Rács mögött

A kibernyomozók közérdekű üzem ellen elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésének bűntettével gyanúsították meg a férfit, majd bűnügyi őrizetbe vették. A bíróság azóta már el is rendelte a letartóztatását.

Az elmúlt két hónapban a lefoglalt berendezés és az elektronikus eszközök adattartalmának elemzései zajlottak, valamint az alkalmazott technológia pontos működésének feltárása, ami szakértői kérdés. A nyomozók közben azt is kiderítették, hogy kilenc ember vált az SMS Blaster sértettjévé, és a nekik okozott kár összesen 4 802 333 forint. Az adatok alapján a tettesnek Magyarországon nem volt segítője: mind a bázisállomás szállítását, mind a kezelését, az eszközökre csatlakozást egymaga végezte. A nyomozók azt még vizsgálják, hogy a gyanúsítottnak milyen külföldi kapcsolatrendszere volt. A hálózat teljes felderítéséhez az NNI felvette már a kapcsolatot nemzetközi szervezetekkel és külföldi társhatóságokkal is.

A hatóság nem küld bírságot SMS-ben

A rendőrség soha nem kér személyes vagy bankkártyaadatokat SMS-ben vagy e-mailen, ahogy közlekedési bírságról sem küld fizetési felszólítást.

Aki ilyen üzenetet kap:

–          Ne kattintson a benne szereplő hivatkozásra!

–          Ne adjon meg személyes vagy banki adatot!

–          Törölje az üzenetet!

–          Adatmegadás vagy pénzügyi veszteség esetén haladéktalanul értesítse bankját, majd tegyen feljelentést!