A több mint száz érdeklődő, a gyermek és ifjúságvédelem, valamint számos társ szakma területéről érkezett. Képviseltették magukat az ország szinte valamennyi régiójából családsegítő központok, gyámhivatalok, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, középfokú pedagógiai intézmények, főiskolák, egyetemek, gyermekotthonok, és természetesen rendőrök.

A konferencia célja volt, hogy meghatározzunk néhány olyan fogalmat, - köztük a megfélemlítést –mely a gyerekek és fiatalok számára bár nem ismeretlen, de nehezen megfogalmazható és gyakorta nehezen elkerülhető. Az Internet számos előnye mellett veszélyeket is rejt, ahogyan például felületet szolgáltat a fiatalokat érintő atrocitásoknak, akár a megfélemlítésnek. Természetesen kerestük a megoldásokat, nem csupán elméleti síkon, hanem újszerű gyakorlatias kezdeményezések felsorakoztatásával.

Feltérképezésre kerültek a fiatalok internetezési szokásai, nemzetközi kutatások és hazai gimnáziumi aktualitások alapján is, illetve ezek kapcsán olyan módszerek kerültek felvázolásra, melyek segítenek a fiataloknak tudatos felhasználóvá válni. A cyber térben használt kommunikációs eszközök a napi nyelvhasználattól való eltérése kapcsán alkalmas akár a generációs szakadék mélyítésére is. Ezt a következtetést vonta le az ELTE meghívott nyelvésze, ismertetve a fiatalok által használt „elektronikus nyelvezet” sajátosságait. Az Internet használat bűnügyi aspektusainak ismertetése mellett, meghatározásra került a megfélemlítés fogalmi háttere, mellyel párhuzamosan az érdeklődők megismerték az Európai Preventív Intézet első hazai megfélemlítés elleni programját. Kiderült, melyek azok a jelek, melyek arra utalnak, hogy a gyerek kapcsolatba kerülhetett megfélemlítéssel összefüggésbe hozható tartalmakkal, és az is, mit tehetünk ebben az esetben, milyen segítő intézményekre számíthatnak a szülők, pedagógusok.