Utazó betörők. Így nevezik a zsaruk azokat, akik jellemzően nem konkrét tippre mennek, hanem országszerte a legkülönbözőbb városokban tűnnek fel. Magyarországon jelenleg több ilyen ismert elkövetői csoport van. Általában napközben, a társasházak legfelső szintjeit veszik célba, hogy minél kevesebb emberrel találkozzanak. Arra is figyelnek, hogy kamera se legyen a házban, de sokszor ez sem jelent számukra gondot. Sildes sapkában, napszemüvegben mennek betörni, és nem az ajtóbefeszítés módszerével próbálkoznak, hanem kifinomult technikákkal. Például úgy, mint februárban Jászberényben, a zárfésűs módszerrel. Ebben az ügyben a sértett, miközben küzdött, hogy ne tudják elfordítani a kulcsot a zárban, értesíteni tudta a rendőrséget. A két gyanúsított azóta is letartóztatásban van.

A zárfésűs technika egy igen kifinomult betörési forma. A bűnöző a hozzá készített eszközzel, a zárfésűkészlet különböző méretű tüskéivel vagy kulcsaival egyenként nyitja ki a zárbetét 8-10 lamelláját. E vékony lemezdarabkák különböző magasságban felveszik a megreszelt kulcs formáját. A zárfésűvel dolgozó betörő beteszi az úgynevezett fordítót az alsó részre, majd ahogy benyomja sorban a más méretű tüskéket, ezzel az eszközzel próbálja a zárat közben elfordítani. Így mindenféle rongálás nélkül nyitja ki az ajtót, amelyben a társasházi lakások túlnyomó többségére jellemző, szokványos hengerzárbetét van.

– Annak, aki erre a technikára szakosodott, 10-20 másodperc alatt sikerül kinyitnia egy zárat – mondja Bereczki János őrnagy, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság kiemelt főnyomozója, a térség lakásbetörési ügyeinek szakirányítója. 

Az őrnagy szerint az jelenthet viszonylag védelmet a zárfésűs betörők ellen, ha az ajtón több különböző típusú zár van. Egy-egy lakás tulajdonosát sokszor az menti meg egy betöréstől, ha több zárt szereltek fel az ajtajára, mint a szomszédjának. Azok, akik ezzel a módszerrel járnak betörni, rendszerint csak a pénzt és az ékszereket keresik. Ugyanis a lopott holmit is ugyanolyan feltűnés nélkül akarják elvinni, mint ahogy bejutottak a lakásba. Az sem ritka, hogy visszazárják az ajtót, és a betörésre csak hetek, hónapok múlva derül fény.

– Nagyon szerencsés volt a februári esetnél, hogy a sértett kezében tartotta a mobiltelefonját, és egyből hívni tudta a 112-t – teszi hozzá Szűcs Norbert százados, a rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának kiemelt főelőadója. – Ez a legjobb, amit az ember egy ilyen helyzetben tehet, de az is hatásos, ha kiabálni kezd. A betörők jellemzően rettegnek a feltűnéstől. Ők mindig aszerint választanak lakást is, hogy a kockázatot és a bevételt próbálják optimalizálni. Figyelik a zárak minőségét, illetve azt, hogy van-e a társasházban és a lakásban kamera vagy riasztó. Bizonyos szempontból úgy gondolkodnak, mint a vállalkozók, és a betörésre is úgy tekintenek, mint egy szakmára, amit űznek.

Ha azonban bejutnak a lakásba, ott legfeljebb öt percig maradnak. Ennyi idő alatt próbálják megtalálni az értékeket. A rendőrök szerint szerencsés legalább MABISZ 5 minősítésű bejárati ajtót vásárolni, amelybe fúrás-, törés-, sav- és finomításvédelemmel ellátott zárakat érdemes beszerelni. Általában ezeket már a legkülönbözőbb szak- és barkácsboltokban, internetes áruházakban is lehet venni, majd akár saját kezűleg beszerelni.

– Sajnos gyakori hiba, hogy a jó minőségű bejárati ajtóba olyan zárat szerelnek, ami nem abba illik. Miután kilóg, a zártörés módszerével pillanatok alatt bejutnak a lakásba – folytatja az őrnagy. – A szakmai ajánlás az, hogy 2 milliméternél jobban semmiképpen ne lógjon ki a zár. Mi, rendőrök inkább azt ajánljuk, hogy teljesen simuljon bele az ajtólap síkjába. Ha mégsem találnak megfelelő zárat, akkor egy úgynevezett zárpajzsot kell kívülről rászerelni, amit az ajtólap belső feléről kettő vagy négy átmenő csavar fog fel.

A biztonsági ajtó milyensége mellett az sem elhanyagolható kérdés, hogy a lakásban hol tárolják az értékeket. A zsaruk nem egy olyan betörést láttak már, amikor a bútorba szerelt széfet a szekrénnyel együtt vitték el. Eközben a szomszédok azt hitték, hogy a lakás tulajdonosai éppen költözködnek.

– A tettes csak viszonylag rövid ideig akar a lakásban lenni – fejti ki Szűcs százados. – Sokat jelenthet az is, ha az értékeket több helyre rejtik el, ugyanis legtöbbször a bűnözők abból indulnak ki, hogy egy helyen vannak. Például megtalálják a pénz egy részét, és azt hiszik, hogy máshol már nem is kell keresniük.

Adott a kérdés, mi történik, ha – úgy, mint Jászberényben – sikerül két utazó betörőt elfogni. A kifinomultabb technikával dolgozó bűnözők máshogy viselkednek-e, amikor beismerő vallomásról van szó. A zsaruk szerint nem az elkövető módszere, hanem személyisége határozza meg, hogy miként viselkedik a kihallgatáson.

– Találkoztam már olyan betörővel, aki skalpként tekintett a betöréseire és hencegett velük – mondja Bereczki János. – Talán a legemlékezetesebb az a már nyugdíjas korú férfi volt, aki egész életében vagyon elleni bűncselekményekből élt. Ő nem lakás, hanem boltbetörő volt. Mindig tagadásban volt. Az utolsó elfogásakor azonban beismerő vallomást tett. Megtört, mert az unokája nem sokkal azután született meg, hogy le lett tartóztatva.

P. GÁL JUDIT

FOTÓ: FRANCZ ILONA, MAROSFALVI PÉTER