A foglalkozás – a korábbi gyakorlatokhoz hasonlóan – egyfajta „díjlovasalapokra” épülő bemelegítéssel indult. Első lépésként felmérték a lovak és gazdáik aktuális állapotát, a négylábúak idomítottsági szintjét, majd megkezdődött az alakzati munka. Kettes és négyes oszlopban gyakorolták az összehangolt mozgást, amely nemcsak a fegyelmet erősíti, hanem segít a lovak figyelmének lekötésében is. A cél az volt, hogy az állatok mentálisan is elfáradjanak, hiszen egy nyugodt, koncentrált ló sokkal megbízhatóbban reagál a későbbi stresszes helyzetekben.

A képzés következő szakaszában már a magasabb szintű feladatok kerültek előtérbe. Ezeket csak akkor kezdték el, amikor a ló már minden segítséget elfogadott, és mentálisan kiegyensúlyozottá vált. Ekkor érkeztek az intenzívebb ingerek: zászlók, különböző hanghatások, zörgő tárgyak, sőt a gyakorlatok során hordók felborogatásával és ütögetésükkel is próbára tették az állatok reakcióit. A cél az volt, hogy a ló még váratlan helyzetekben is a lovas utasításaira figyeljen, ne pedig ösztönösen reagáljon.

– A szolgálat során rengeteg váratlan inger érheti a lovakat – magyarázta Honti Attila alezredes, a Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság szolgálatirányító tisztje. – Egy hirtelen zaj, egy mozgó tárgy vagy akár egy feldőlő kuka is elég lehet ahhoz, hogy megriadjanak. Ezért kell őket fokozatosan hozzászoktatni mindenhez, ami szokatlan.

A gyakorlatok során külön figyelmet fordítottak a talajváltásra is. A földre tett szőnyegek – köztük műfüves felületek – komoly kihívást jelentettek a lovak számára. Az állatoknak meg kellett tanulniuk, hogy habozás nélkül haladjanak át rajtuk, akár lépésben, ügetésben vagy vágtában is. Ehhez elengedhetetlen volt a lovas és társa közötti bizalom: az állatnak el kellett fogadnia, hogy nincs más út, csak előre. A cél egyértelmű: a ló minden körülmények között a lovas jelzéseit kövesse, ne saját ösztönei irányítsák.

A tréning részeként egy nagy méretű labdát is használtak azért, hogy a lovak megszokják az ismeretlen, mozgó tárgyak jelenlétét. Az ilyen feladatok segítenek abban, hogy az állatok ne ijedjenek meg a szolgálat alatt előforduló, kiszámíthatatlan helyzetektől.

Az alezredes szerint az ilyen összevont képzések különösen hatékonyak. A Készenléti Rendőrség lovas alosztályának bevonásával tapasztalatot cserélnek, és egységesebb, magasabb szintű a felkészítés.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA