– Egy kutyaharapással kezdődött minden – meséli Sárközi Bernadett. – Tizenkét éves lehettem, amikor megharapott egy kutya, mert bár családunk egyik tagjáé volt, azt gondolta, tőlem is meg kell védenie a házat, ezért kicakkozott rendesen. Annyira durva harapás volt, hogy egy hónapig kórházban kezeltek miatta. Később találtam egy kutyát, tőle már nem féltem, a szüleim pedig megengedték, hogy hazavigyem, befogadjam, szerették volna, ha ez az állat is hozzásegít ahhoz, hogy mielőbb elmúljanak a rossz emlékek.

Bernadett rossz emlékei valóban gyorsan halványultak, főleg, amikor lett még egy négylábúja, egy dalmata is, utóbbival beiratkozott egy kőbányai kutyaiskolába. Mégpedig azért, mert nagyon tetszett neki az, hogy a környékbeliek milyen ügyesen tanították meg a kedvenceiket arra, hogy szót fogadjanak nekik, arra gondolt, ő is megpróbál a dalmatából fegyelmezett jószágot faragni. Tizenhat éves volt ekkor, maga sem gondolta, hogy egy életre kötelezi el magát az ebek, illetve a képzésük mellett. De mivel a dalmata nem volt igazán alkalmas a képzésre, lett egy belga juhásza (malinois, vagy ahogy becézni szokták: mali) is, amit szakemberek az egyik legokosabb, legtanulékonyabb fajtának tartanak, nem véletlenül képeznek belőlük számos mentő-, kereső-, katonai vagy rendőrkutyát. Panelban lakott a szüleivel és immár három állattal.

A malival egy másik kutyaiskolát keresett, és talált is egyet, ahol kiderült, hogy a vezetője kutyás rendőr volt Pest megyében, mégpedig bűnügyi vonalon. Sárközi Bernadett akkor már lovas rendőr volt, pedig a lelke mélyén kutyás szeretett volna lenni, és a szerencsés találkozás eredményeképpen, némi iránymutatással az is lett. Rövidesen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztályának bűnügyi kutyavezetőjeként dolgozott, mégpedig mint szagazonosító, nyomkövető és kábítószer-kereső kutyavezető. Saját állatait is ő képezte. 2020 augusztusában átkerült a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) kutyavezető-képző és állatfelügyeleti főosztályhoz mint kábítószer-kereső szakoktató, azóta a dunakeszi bázison dolgozik.

Ma pedig már nemcsak mint szakoktató ismert, de a rendőrség egyetlen bankjegykereső kutyájának, Priusznak a gazdájaként is. Priusz ötéves malinois kan, aki (igen, ő már aki) kábítószer-kereső minősítéssel rendelkezik, de 2023 tavaszán a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) megszerezte a bankjegykereső minősítését is. A NAV kutyás szakembereivel ennek okán jó kapcsolat épült ki. Ilyen tevékenységet végző eb amúgy is kevés van Magyarországon. Priuszon kívül kettő a Nemzeti Nyomozó Irodánál és jó néhány a NAV-nál. Rövidesen Sárközi Bernadett is megkezdheti a bankjegykeresők képzését a ROKK-nál. Ha bankjegykereső állatról hall egy laikus, elsőként viccelni kezd, hogy mennyire jó, ha valakinek lesz egy pénzkereső kutyája… Másodszor, immár kicsit komolyabban pedig arról érdeklődik, hogy miféle szaga van a pénznek. Más szaga van-e egy ezerforintosnak, mint egy húszezerforintosnak? Mi adja a pénz szagát? Nos, Sárközi Bernadett ezekre természetesen tudja a választ.

– A bankjegyeket speciális papírra nyomtatják speciális festékkel – mondja. – Vagyis ez a papír és ez a festék szag alapján is megkülönböztethető egyéb, hasonló anyagoktól. Egyszer a NAV-os kollégáim megtréfáltak azzal, hogy egy játék pénzt rejtettek el Priusz elől, amit ő természetesen nem talált meg. Az első pillanatban nem is értettem, mi történik, aztán amikor kiderült, hogy a pénz nem igazi, megnyugodtam. Mert a pénznek abban az értelemben, ahogy a mondás tartja, talán valóban nincs szaga, a gyakorlatban azonban egyértelműen van.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA