Ritkaságnak számít, hogy valaki a hazájától távol olyan életutat és karriert fut be, mint ő a XIX. században. Haraszthy Ágoston kalandos történetének emlékeit, valamint élethű viaszfiguráit az amerikai város Törvényszéki, Seriff- és Rendőrmúzeumában is megőrizték.

Az 1812-ben Pesten, földbirtokoscsaládba született, jogásznak készülő Haraszthy a pozsonyi országgyűlés (1832–1836) követeként kötött barátságot Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal. Az 1830-as évek végén kezdett nagyobb utazásokba Angliában és az Egyesült Államokban, majd 1840-ben a tengerentúli országba vándorolt ki családjával együtt, ahol megalapította Haraszthyfalvát (Haraszthyville, Wisconsin állam, ma Sauk City). Kitelepedésében egyrészt a magyar birtokosok és a Habsburg-uralkodóház közötti ellentétek növekedése, másrészt a kalandvágya motiválta. Az angol és amerikai üzleti körökben kialakult kapcsolatainak köszönhetően sikeres vállalkozásokba kezdett: komlótermesztésbe és juhtenyésztésbe fogott, majd menetrend szerinti gőzhajójáratot indított. Sokféle tevékenysége közül a legkiemelkedőbb és máig legnevezetesebb a kaliforniai borkultúra megteremtése európai szőlőtőkékkel, ezért az ottani borászat atyjaként is tisztelik őt. Mint közéleti szereplő is ismert lett. 1850 márciusában San Diego megye első seriffjévé választották. Még abban az évben, amikor San Diego elnyerte a városi rangot, az első rendőrfőnöke lett. Magánvállalkozásban ő építtetett legelőször börtönt a kaliforniai városban. A terület első képviselőjeként beválasztották a kaliforniai népgyűlésbe. A fentebb említett múzeumokon kívül emléktáblája is van Amerikában ezzel a felirattal: San Diego első seriffje.

Új üzleti lehetőségeket keresve 1868-ban Nicaraguába utazott, ahol cukornádültetvényt akart létrehozni, hogy az abból készült rumot eladja az amerikai piacon. A birtokáról tűnt el 1869. július 6-án, holttestét soha nem találták meg.

TÓTH SÁNDOR

FOTÓ: INTERNET