A törzsőrmester és belga juhász kutyája, Bran re Torsio nemcsak kijutottak a rangos Belga Juhászkutyák Világszövetsége (FMBB, Fédération Mondiale Bergers Belges) és a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI, Fédération Cynologique Internationale) világbajnokságára, de dobogós helyezésekkel is tértek haza: Görögországban csapatban 3., egyéniben 24., Spanyolországban pedig csapatban, más kategóriában 2. és 3. helyet zsebeltek be, egyéniben pedig 20. lett a párosuk.

Számfira Zoltán nyolc évvel ezelőtt vágott bele a Nemzetközi Munkakutya Vizsgarend (Internationaler Gebrauchshundesport-Verband, IGP) világába, akkor még szolgálati kutyájával, egy német juhász keverékkel. Bár vele nem indult versenyeken, együtt eljutottak az ágazat harmadik szintjéig. Négy éve érkezett életébe Bran re Torsio, a sportos vérvonalú belga juhász, akivel azóta sorra hozzák az eredményeket. Az elmúlt két év sikereinek köszönhetően jutottak ki a világbajnokságokra, ahol nyomkövetésben, engedelmességben és őrző-védő feladatokban teljesítettek igen jól.

– A szolgálati és a sportkutyás munka között óriási a különbség – meséli a törzsőrmester. – Mindkét kutya velem lakik, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk otthon. A szolgálati állat feladata, hogy eljusson A-ból B-be, megtaláljon valakit, nyomot kövessen, míg a sportebeknél a részletek számítanak, a pontosság, a testtartás, a lelkesedés, az együttműködés, a kitartás, sőt, még az is, milyen a hangulata munka közben. Az őrző-védő ágazatban például meg kell találnia a segédet, azt az embert, akit a gyakorlatban „támadóként” szimulálnak, jeleznie kell, ha meglett, majd engedelmesen visszahívhatónak kell lennie. A sportkutyák képzéséhez csapatmunka kell, hogy minden követelménynek megfeleljenek, míg a szolgálati állatokkal több feladat önállóan is gyakorolható.

Számfira Zoltán 2011-ben szerelt fel a Szegedi Rendőrkapitányságra, majd négy éve került át a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztály Kutyás Alosztályára. Azóta kutyás járőrként lát el szolgálatot, valamint eltűnt személyek és bűnügyi helyszínek felkutatásában is beveti az állatot. Számtalan emlékezetes eset fűződik a nevükhöz: két éve például két tolvaj egy áruházba tört be, és adományként gyűjtött aprót vittek magukkal, de menekülés közben elszórták a pénzt. A kutya végig követte a pénznyomot, és a bűnözők így buktak le. Egy másik alkalommal Szentes környékén egy házfeltörés után vezetett egyenesen a betörő otthonáig a nyom. Embercsempészek elfogásában is többször részt vettek – volt, hogy nyolcvanfős csapatot állítottak meg.

A sportversenyeken némely számban a kutyának kifejezetten tilos agresszívnek lennie, és akad olyan is, például az őrző-védő feladatoknál, amelyeknél fontos, hogy az eb kellően erősen lépjen fel, de mindezt kontroll alatt tegye. Ehhez stabil idegrendszer, jellem és megfelelő nevelés szükséges. A törzsőrmester szerint a kulcs az, hogy az eb ne csak a pályán éljen, hanem emberek között, kiegyensúlyozott közegben is.

– Nem arról szól az élete, hogy kijövünk a pályára, edzünk, aztán vissza a kennelbe – hangsúlyozza. – A kutyának emberekkel, helyzetekkel is rendben kell lennie, a pályán pedig nincs jutalomfalat vagy labda: ott simogatás, dicséret a fizetség, és az öröm, hogy a gazdájának dolgozhat.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA