A rendőrök nemzetközi vezetői képzését az Egyesült Arab Emírségek Dubaji Emírsége indította, amelyen a 250 jelentkezőből csak 50-nek volt hely. A hadnagynak több teszten, orvosi vizsgálatokon és egy négyfős bizottság előtt kellett bizonyítania, hogy felvegyék. Végül januárban gépre is szállhatott.

– Hajnali 2 órakor érkeztem meg a dubaji nemzetközi repülőtérre, ahonnan busz vitt minket a campusra. Olyan kollégákkal találkoztam és lehettem együtt négy hónapig, akik a világ számos kontinenséről, 38 országból érkeztek, a Karib-térségtől és Latin-Amerikától Európán és Dél-Afrikán át egészen Kínáig és Délkelet-Ázsiáig – meséli Simon Márk hadnagy, a Szegedi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának előadója. – A képzés négy részből állt: az RIT Egyetem adta akadémiai részből, általános vezetéselméletből, rendőri szakmai gyakorlatból, valamint wellnessből, ami a sportot jelentette. Nagyon nagy hangsúlyt fektettek az egészségfejlesztésre, főleg a sportra. Rendkívül érdekes és hasznos volt a tanfolyam, a tanárok a világ minden tájáról érkeztek, többek közt Angliából, Hollandiából, Németországból, Dél-Afrikából, az USA-ból, valamint online bejelentkeztek Ausztráliából is. A szakmai tudás mellett a gondolkodásmódot is formálták. A dubaji rendőrség olyan technológiát használ, ami a legtöbb országban még csak kísérleti szinten sem létezik. A legnagyobb különbséget a közlekedésrendészet területén láttam. Míg Magyarországon a forgalmat többnyire járőrök és fix sebességmérők ellenőrzik, Dubajban a közlekedés felügyeletét szinte teljesen átvették a mesterséges intelligenciával támogatott rendszerek. Az autópályákon mesterséges intelligenciával kiegészített kapuk, oszlopok működnek: ezek kamerákkal felszerelt rendszerek, amelyek nemcsak a sebességet mérik, de felismerik, ha valaki szabálysértést követ el, például indokolatlanul átlépi a záróvonalat vagy telefonál, esetleg nem köti be magát, áthajt a piroson. Ezt a rendszer automatikusan rögzíti, kiértékeli, és elküldi a bírságot a járműtulajdonosnak. Ezenfelül nemcsak lát, de „hall” is a kamera, egyes szakaszokon azt a járművet is kiszűri, amelyiké meghaladja az előírt zajhatárértéket. Az igazoltatás is egyszerűbben megy, mert a járőrautók elején és a hátulján lévő kamerák beolvassák az elhaladó kocsi rendszámát, ami az összes rá vonatkozó adattal megjelenik a járőr számára. Integrált arcfelismerő program is működik benne, amely alapján azonosítja a kocsiban utazókat, ezen adatokat szintén a rendőr rendelkezésére bocsátja.

Dubajban a rendőrségnek van katasztrófavédelmi hatásköre is, a városban drónok, valamint a tengeri szakaszon önjáró vízi drónok járőröznek.

– Ezek feladata felderíteni egy-egy szakaszt, és azonosítani a járműveket az öbölben. Emellett figyelmeztetik a hajót, ha az ismeretlen, illetve letért a kiírt útvonalról, vagy elhagyta a közigazgatási határt. Az országban ritka a súlyos bűncselekmény. Békés város, ahol a hangos veszekedés sem megengedett. A közbiztonság kiváló – magyarázza a hadnagy. – Inkább fehérgalléros és határon átnyúló bűncselekmények jellemzőek: online csalások, pénzmosás, kiberbűnözés. Ha előfordul néha köztörvényes bűnözés, arra rendkívül gyorsan reagálnak. Például történt egy ékszerrablás, amelynél a rendőrök azonnal az elkövető nyomában voltak helikopterekkel, drónokkal, végül 17 percen belül elfogták a tolvajokat. A technológia náluk nem luxus, hanem alap. A mesterséges intelligencia nemcsak a közlekedésben van jelen, hanem a bűnügyi elemzésben-értékelésben is. Felderítéskor képes előre jelezni a potenciális problémás területeket, sőt, segít az erőforrások optimális beosztásában.

A képzés nem csak szakmai részből áll. A résztvevők betekintést kapnak a helyi kultúrába is. A dubaji vendégszeretet őszinte, de a szabályaik szigorúak. Például nyilvános helyen tilos bizonyos viselkedés, ami Európában természetes lenne. A rendőrök figyelmeztetik a turistákat, ha nem megfelelő ruhát viselnek szakrális épületek közelében. Például ramadánkor az iftarágyú lövése jelzi a muszlimok számára a böjt végét és az iftar kezdetét. Ilyenkor megáll az élet egy pillanatra, a forgalom sem halad, nincs dudaszó. A rendőrök kiemelten figyelnek és intézkednek, hogy semmi se zavarja meg ezt a hagyományt.

Az elméleti oktatás és számonkérés után gyakorlati vizsgát is kellett tenniük a képzésen részt vevőknek.

– A gyakorlati vizsga egy komplexumban, a rendőröknek felépített városban zajlott, ahol utcai szakaszok, tornyok is voltak – folytatja Simon Márk. – A résztvevőkből kiválasztottak tízet, ők vezették – immár instrukciók nélkül – a többieket három hétig, hasonlóan, mint egy rendőrkapitányság. A gyakorlatot négy feladatkörre bontották: személyvédelem, tömegkezelés, beavatkozás és tárgyalás. Én a tömegkezelők legalsóbb, végrehajtói szintjén lettem a csoportparancsnok. Vizsganapon egy rendőri konvojt kellett védett személlyel biztonságban eljuttatni az előírt pontig. Rendkívül nehéz volt a feladat, mert taktikailag előnytelen, nehezen védhető útszakaszon kellett végighaladni. Egy erőszakosra fordult demonstráció során felgyújtották a konvoj elejét, ahol heves túlerőt leküzdve kellett utat nyitnunk. Sok kihívással kellett megküzdenünk, tesztelték, hogyan reagálunk a változásokra, például a harcjárművünk kilyukadt kerekére, nem működő rádiókra, kifogyott vízágyúra vagy hamis információkra. Sok trükköt és átverést beépítettek, amikkel igencsak megnehezítették a dolgunkat, ennek ellenére teljesítettük a feladatot. Mindezeket látva az instruktorok és a felső vezetés is elégedettségét fejezte ki. Ez volt a legnagyobb megtiszteltetés számomra a program alatt.

A négy hónap leteltével Márk nemcsak új barátokat szerzett, hanem szakmai tapasztalattal és egy teljesen új szemlélettel tért haza.

– Dubajban láttam, hogyan lehet a technológiát úgy használni, hogy az a rendőr munkáját támogassa, elősegítve az emberi döntéshozatalt. Ezenfelül pedig megismerhettem más országok rendőreit, módszereit, eszközeit, amivel még több tapasztalatra tehettem szert.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, RENDŐRSÉG