Vincze János törzszászlós rutinos rendőr, a Készenléti Rendőrséghez 2002-ben szerelt fel. Hamar a munka sűrűjében találta magát, egyebek mellett a 2006-os történések idején, amikor az első sorban próbálta megakadályozni, hogy az addigiaknál is nagyobb baj történjen Budapesten. 2007 óta dolgozik a Gödöllői Rendőrkapitányságon, az alábbi események idején, október 13-án éppen készenléti nyomozóként volt szolgáltban.

– A járőrszolgálat hajnali 3 körül egy idős nőre lett figyelmes, aki a gödöllői vasútállomáson bolyongott látszólag céltalanul – kezdi Vincze János. – Kollégáim természetesen odamentek hozzá, és megkérdezték, vajon mit keres az állomáson abban a hajnali órában. Az asszony azt válaszolta, hogy Pestre igyekszik, a nyugdíjfolyósítóban kell elintéznie valamit. Ezt azután egy viszonylag összefüggéstelen történet követte, amelyben az is szerepelt, hogy az imént volt ott két ismeretlen nő, aki felajánlotta a segítségét, majd mindketten eltűntek, viszont nemcsak ők tűntek el, hanem a telefonja, pénze és bizonyos értéktárgyai is. Az áldozat időskori betegsége miatt nem volt teljesen beszámítható, meglehetősen zavartan mesélte az eseményeket, azt azért el tudta mondani, hogyan nézett ki a neki segíteni szándékozó két fiatalabb nő. Kollégáim elindultak, hogy a környéken megkeressék őket, és egy közeli parkban rájuk is találtak. Az idős asszonyt és a fiatalabb nőket is behozták a rendőrkapitányságra, ahol kihallgattuk őket.

A sértett elmondta, hogyan elegyedtek szóba vele, hogyan ajánlották fel, hogy elkísérik a nyugdíjfolyósítóba, aztán hogyan kérték el a mobiltelefonját, amit nem adtak vissza, hogyan vették le egyetlen mozdulattal az ujján lévő gyűrűt, amit egyébként ő maga nem tudott levenni. K. Biankát (37) és V. Evelint (19) kifosztás bűntette miatt hallgatták ki, és vették őrizetbe őket, a bíróság azóta elrendelte letartóztatásukat.

Hanem a történet itt nem ért véget, mert az áldozat azt is elmesélte a rendőröknek, hogy ő amúgy is ijesztő helyzetben van, mert gödöllői ingatlanját valaki el akarja venni tőle, írásos dokumentum is született arról, hogy másnak a nevére íratták, sőt a pénzét is rendszeresen elveszik, ezért éhezik.

– Kérdeztük tőle, hogy mit evett aznap – folytatja Vincze János –, a hölgy azt válaszolta, hogy semmit, hiszen nincs pénze ételre, még a macskáját is nehezen tudja etetni. A kihallgatás során az is felmerült, hogy egy lakásmaffia áldozata lehet. Elmondta, hogy minden hó elején megjelenik nála egy nő, aki elkéri a nyugdíját, így neki egy fillérje sem marad. Amikor vége lett a kihallgatásnak, mondtam a parancsnokomnak, hogy én ezt a hölgyet haza fogom vinni, mert szeretném, ha megnéznénk, hogy milyen körülmények között él, mi igaz mindabból, amit elmondott nekünk. Hazavittük, és meglepődve láttuk, hogy egy rendezett családi házban lakik, majd elkértük tőle azt a papírt, ami szerinte azt bizonyítja, hogy valaki átjátszotta a házát a saját nevére, de az a papír inkább arról szólt, hogy bekerült egy szociális hálóba. Majd elkértük annak a nőnek a telefonszámát, aki szerinte rendszeresen elviszi a pénzét. Kiderült, hogy ő a gyámja, aki negyedórán belül meg is érkezett, és tisztázta, hogy miképpen segít neki, sőt mindezt számlákkal, iratokkal, különféle hivatalos dokumentumokkal igazolni is tudta, még azt is rendszeresen felírta, hogy mikor milyen gyógyszert szed az idős asszony. De elmondta azt is, hogy szellemileg elég rossz állapotban van, ezért szorul rendszeres segítségre, és megígérte, hogy a jövőben még jobban vigyáz majd rá.

A Gödöllői Rendőrkapitányság munkatársai tehát nemcsak az aznap hajnali bűncselekmény elkövetőinek elfogására figyeltek, hanem arra is, hogy felderítsék az áldozat életkörülményeit, valamint ellenőrizzék, hogy valóban további bűncselekmény áldozata-e. És mivel kiderült, hogy az általa elmondottak csak időskori betegségének tudhatók be, így nekik több tennivalójuk nem volt, a kifosztókat is elfogták, és az áldozat életkörülményeit is megnyugtatóan tisztázták.

T. Z.

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN