Bár néha hazánkban közlekedve is úgy érezheti magát az ember, mintha valami őskáoszba keveredett volna, ez Görögországban még fokozódhat is. Úgyhogy nagy rutin és talán nem túlzó, ha kijelentjük, hogy bátorság is kell ahhoz, hogy valaki autóval közelítse meg az országot. Ráadásul útközben át kell haladni Szerbián, Észak-Macedónián, ahol szintén érdekes közlekedési helyzetekkel és vezetési stílussal lehet találkozni. Ha viszont valaki úgy dönt, hogy mégis kocsival, nem repülővel indul el pihenni, akkor pár dologgal tisztában kell lenni.

Görögország a hazánkban érvényes gépjárműiratokat és a jogosítványokat a többi uniós tagállam hasonló irataival azonos módon elismeri. Autópályán 130 km/h, országúton 90, míg lakott területen belül 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség. A sztrádák és egyes útszakaszok minden járművezető számára fizetősek. Az autópályadíjakat Horvátországhoz hasonlóan az útdíjkapukon keresztül szedik be. Beszedésük bonyolult, mivel náluk több autópálya-üzemeltető van, és a legtöbbjük saját rendszert használ.

A nyári turistaszezon idején a görög hatóságok kiemelt figyelmet szentelnek a közlekedés biztonságának, és nagy erőkkel, fokozottabban ellenőrzik a szabályok betartását. A szabálysértőkkel szemben azonnal eljárást indítanak, és jelentős, akár több száz eurós bírságot róhatnak ki, ami gyakran együtt jár a vezetői engedély bevonásával. Ha valaki például figyelmen kívül hagyja a jelzőlámpa tilos jelzését, és nem áll meg a stoptáblánál, akkor akár 700 eurós büntetéssel számolhat. Ugyanekkora a szankció, ha valaki az „Előzni tilos!” táblát figyelmen kívül hagyja. A biztonsági öv be nem csatolása 350 euróba kerül, bár elsőre kicsit elnéző a hatóság, 80 euróval is meg lehet úszni. A gyorshajtásnál, ha valaki legfeljebb 20 km/h-val lépi túl a megengedett legnagyobb sebességet, akkor 40 euró, 20 és 30 km/h között 100, 30 km/h-a felett viszont már 350 euró a tarifa.

A görög parkolási szabályok nehezen követhetők, így elég könnyen előfordulhat, hogy a külföldiek vétenek a megállási és a várakozási szabályok ellen. Az már kis segítség, hogy az egy függőleges vonallal ellátott tiltótáblák a páratlan, a kétvonalasak pedig a páros hónapokban érvényesek.

Arra a magyar konzuli szolgálat is felhívja a figyelmet, hogy mindenki körültekintően parkoljon. A tilosban álló járművekről a hatóságok leveszik a rendszámtáblákat, melyeket a bírság kifizetését követően automatikusan nem adnak vissza. A turistákkal sem tesznek kivételt. Amennyiben bérautóval büntetnek meg valakit, a befizetés előtt célszerű egyeztetni a bérbeadóval.

A görög hatóságok szabálytalanság esetén a helyszínen akár több hónapra is bevonhatják a vezetői engedélyt, ami kizárja, hogy az adott személy sofőrként folytathassa az útját. Ha a járműben nem utazik olyan ember, akinek van érvényes jogosítványa, megtörténhet, hogy az eljáró rendőr lezáratja a szabálytalanul közlekedő kocsit, és a sofőrnek más megoldást kell találnia a tovább- vagy hazautazására.

Szintén nagyon fontos tudni, hogy Görögországban érvényes, magyar B kategóriás jogosítvány ellenére – a mi szabályozásunktól eltérően – nem lehet segédmotoros kerékpárt (50 köbcentiméter alatt) vezetni. Segédmotoros kerékpárt kizárólag A1 kategóriás vezetői engedély vagy olyan nemzetközi jogosítvány birtokában lehet vezetni, amelyben az adott jármű-kategóriát feltüntették. A kölcsönzők szolgáltatásait igénybe vevő turistákat ne tévessze meg az a gyakorlat, mely szerint nem minden esetben ellenőrzik a vezetői engedélyeket. Közúti baleset esetén a motorkerékpár vezetőjét ez nem mentesíti a hátrányos következmények alól.

Ha pedig esetleg megtörténik a baj, akkor a 112-esen kívül segítséget lehet kérni a 171-es számon az úgynevezett turistarendőrségtől, és a vonal végén angolul, németül, franciául és görögül beszélő operátorok fogadják a hívásokat.

M. GY.

FOTÓ: INTERNET