Egy napra mi is csatlakoztunk hozzájuk, hogy közelről megnézzük, pontosan mi is a feladatuk. Már a hajóban ülve is érezni lehet a rendet. Kovács Krisztián főhadnagy, a Duna Vízirendészeti Rendőrkapitányság körzeti megbízotti csoportjának vezetője és Jancsó Krisztián zászlós, körzeti megbízott rutinos mozdulatokkal ellenőrzi a felszerelést indulás előtt.

– A nyár a legforgalmasabb – mondja a főhadnagy. – Ilyenkor jönnek a hobbihajósok, akik csak évente egyszer szállnak vízre. Velük néha gond van, mert sokaknak nincs is elég tapasztalata. Sokszor nem ismerik a hullámkeltés szabályait, a kötelező felszerelések hiányosak, gyakran figyelmen kívül hagyják a táblákat is.

Felbőg a hajó motorja, irány a Római-part. Útközben egy öbölnél fürdőzőket szúrunk ki, két ember áll derékig a vízben. 35 fok van, a Duna csábító, de a helyszín nem strand. „Tilos fürdeni itt, ne jöjjön beljebb a vízbe!” – szólnak rá udvarias, de határozott hangon a rendőrök.

– Nem mindig büntetünk – magyarázza a körzeti megbízott. – Elég, ha megértik, hogy ez nem véletlenül van így. A sodrás, a hajóforgalom, a mélyedések komoly veszélyt jelentenek.

Néhány méterrel odébb kisebb kajakos csapatot veszünk észre. A part közelében gyakorolnak, láthatóan ügyesek.

– Nem néznek ki 14 évesnek – állapítja meg az egyik rendőr. – Ez baj, mert edző kísérete nélkül tilos számukra a vízre szállás.

Szerencsére a parton ott áll egy edző, integet is a rendőröknek, hogy figyel. A gyerekeken mentőmellény, ami megnyugvással tölti el a zsarukat, de így is figyelmeztetik az oktatót, hogy a fiatalok nem lehetnek egyedül a vízen. Pár perc múlva újabb eset. A rendőrök kiszúrnak egy kishajót, ezért irányt változtatnak, bekapcsolják a kék villogót. A jelzés egyértelmű, a másik hajó engedelmesen mellénk áll. A körzeti megbízott ügyesen összefogja a hajókat, amíg tart az ellenőrzés. A járműben hárman vannak, két nő és egy férfi. A kapitány mosolyogva nyújtja az iratait, csakhogy a vezetői engedélye legalább hét éve lejárt. A rendőrök gyorsan és határozottan intézkednek: jön a bírság. A hajó robog tovább, néhány pecást veszünk észre. Nem mindenki tudja, hogy a Duna egyes szakaszai kíméleti területnek számítanak, ahol tilos horgászni. Mások pedig tiltott eszközökkel próbálnak csalni. Ilyenkor is intézkedniük kell a rendőröknek. Ahogy telik a nap, egyre inkább rájövünk: ez a szolgálat nem csak igazoltatásból áll. Néha magyaráznak, máskor bírságolnak, a szabály mindenkit köt. A rendőrök segítenek, figyelmeztetnek, tanítanak, és szükség esetén mentenek is.

– Volt már, hogy valaki beborult a csónakkal, vagy ki kellett mentenünk egy embert, aki át akarta úszni a Dunát, de félúton elfáradt, és nem bírta tovább. Ilyenkor nincs idő gondolkodni, gyorsan kell cselekednünk – mesélik.

A hajózó zsaruk profik és barátságosak. Komolyság, fegyelem jellemző rájuk, de közben emberség is. Nem akarják elrontani senkinek a nyarát, de mindent megtesznek, hogy ne legyen a szabályszegésekből tragédia.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ