A mintegy 300 fős hálózat tagjai nem csupán statisztikai adatokat ismertettek – hány ügyet kezeltek, milyen elkövetési módszerekkel találkoztak, hány fő látja el a szolgálatot az adott egységnél –, hanem egymás elé is tükröt tartottak: megosztották a bevált gyakorlataikat, és nyíltan beszéltek a nehézségekről is.

A rendezvényt dr. Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes nyitotta meg, hangsúlyozva az együttműködés és a személyes kapcsolatok jelentőségét.

– A közel 300 tagból álló hálózat egy picit több mint egy szakmai stratégiai cél a rendőrségen belül. Nem csupán kibernyomozásról beszélünk, hanem egy közösségről is. Ez a szakmai-emberi közösség együttműködik egymással, és lehetővé teszi, hogy olyan fórumokat szervezzünk, amelyek a tudásmegosztáson keresztül kézzelfogható szakmai eredményeket hoznak – magyarázta a vezérőrnagy.

Dr. Töreki Sándor felidézte: amikor évekkel ezelőtt berobbantak a kiberbűncselekmények, sem módszertani útmutató, sem kiforrott szakmai háttéranyag nem állt rendelkezésre:

– A megyék tapasztalatainak összegyűjtésével tudjuk kialakítani azt az egységes szakmai irányt, amellyel felvesszük a harcot a kiberbűnözőkkel szemben.

Kiemelte: a nap egyik legfontosabb célja a közösségformálás és a tapasztalatcserére épülő értékelés volt. Az előző év eredményeinek, hibáinak és kiemelkedő teljesítményeinek áttekintése mellett konszenzuson alapuló iránymutatást kívánnak megfogalmazni 2026-ra. Beszélt a közelmúltban lezajlott, nemzetközi tapasztalatcseréről, arról a háromhetes szakmai konzultációról is, amelyet a kínai rendőrséggel folytattak. A delegáció vezetőjeként közvetlen betekinthetett a kibernyomozók tevékenységébe.

– A kezdeti lépések után kialakult egy dinamika, mindenki megtalálta a helyét a rendszerben, és rendkívül tartalmas napokat tölthettünk együtt. Ennek a három hétnek az egyik legfontosabb hozadéka számomra az volt, hogy a résztvevőkön keresztül megismerhettem a kibernyomozók világát, a mindennapokat kitöltő nehézségeket, a feszítő problémákat, de a jó tapasztalatokat is. A konzultáció során több szakmai javaslat is született, amelyek megvalósítása még folyik, de a vezetés reményei szerint hamarosan eredményekhez vezetnek – számolt be a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főosztály Kiberstratégiai Osztályának vezetője, dr. Véghi Anna Réka alezredes előadásában emlékeztetett: 2023. október 1-jével a Mátrix Projekt keretében 300 kibernyomozói státuszt hoztak létre a vármegyéknél, valamint az ORFK-nál, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzeti Védelmi Szolgálat állományában.

– Megtiszteltetés, hogy nemcsak az online térben találkozhatunk, hanem személyesen is megvitathatjuk az elmúlt évek eredményeit és az idei terveket – jelentette ki az alezredes.

A szakmai napon kiemelt téma volt a mesterséges intelligencia szerepe a kiberbűnözésben. Az alezredes rámutatott:

– Korábban, ha kaptunk egy magyartalan SMS-t, azonnal tudtuk, hogy csalásról van szó. Ma már a mesterséges intelligencia tökéletesen megfogalmazott üzeneteket készít, sőt, olyan módszereket alkalmaz, amelyekhez az elkövetőknek nincs szükségük komoly technikai tudásra – mondta az alezredes.

Új kihívás, hogy a kibertér folyamatosan változik, az elkövetési módszereket gyorsan adaptálják.

A beszámolók alapján a szervezeti egységek jelentős fejlődésen mentek keresztül: több vármegyében strukturált, auditált módon végzik a kibercsalások elleni munkát, és színvonalas fejlesztéseket mutattak be – legyen szó saját elemzőprogramokról, adatfeldolgozási rendszerekről vagy speciális nyomozati protokollokról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ORFK által megvalósított koordináció és egységesítés kulcsszerepet játszik a hatékony fellépésben. A szakmai nap során világosan kirajzolódott: azok a vármegyék, amelyek jelentős energiát fektettek a rendszerszintű, auditált működésbe, mérhetően jobb eredményeket értek el.

Bátai László ezredes, az ORFK Bűnügyi Főosztály vezetője zárszavában hangsúlyozta:

– Csak együtt, közösen tudunk előre haladni. Látjuk, ki hol tart, milyen fejlesztéseket valósított meg. Azt kérem, hogy segítsék egymást, adják át a tudást – mert a kibertérben csak az lehet sikeres, aki naprakész és együttműködik!

A Kiber 300 szakmai nap így nem csupán éves értékelés volt, hanem stratégiai iránykijelölés is a közös gondolkodás, a tapasztalatcsere és az egységes fellépés jegyében. A résztvevők célja egyértelmű: olyan, konszenzuson alapuló szakmai irány kialakítása 2026-ra, amely képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel – és hatékony választ ad a kibertér egyre összetettebb kihívásaira.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN