Fel kell hívni a figyelmet az online tér veszélyeire, és ösztönözni kell a biztonságos, digitális viselkedést. Ezzel a céllal rendezték meg a második Kiber-Kör-Kép Konferenciát a Rendőrségi Igazgatási Központban. Az auditórium előtt kiberbiztonsági börzét állítottak össze a Pest, a Heves, a Baranya és a Békés Vármegyei, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai, a korzón pedig projektbusz parkolt.

– Meg kell tanulnunk együtt élni az online csalással, és a lakosság mellett a közintézményi, vállalati szektort is ellenállóvá kell tenni. A környező országok és Nyugat-Európa hatóságai is ezzel a szembesülnek – vázolta Veszelka Mihály ezredes, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Közigazgatási Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság Kiberfelderítési Főosztály vezetője, aki a kiberbiztonság szempontjából releváns trendekről és tendenciákról tartott előadást. Többek között beszélt a zsarolóvírusos támadások térnyeréséről és a rendőrség nevében elkövetett csalásokról. – A mi főosztályunk nevével is visszaélnek – mondta, és hozzátette, őt is hívta már kibercsaló. – De mivel nem döbbenten, hanem nyugodtan üdvözöltem, letette – idézte fel somolyogva, de ijesztő dolgot is mondott. – Hosszú időn át hangoztattam, hogy az online tér csak emberölés elkövetésére nem alkalmas, de ezt át kellett értékelnem, mert dark netes felületeken már ténykednek olyan szervezetek, melyek öncsonkításra és öngyilkosságra is rá tudnak venni. Ez egyelőre angolszász nyelvterületen jellemző, de félő, hozzánk is el fog érni.

– Már a KiberPajzs nevét is felhasználják az online csalók – közölte a KiberPajzs képviseletében Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fogyasztóvédelmi Igazgatóság igazgatója, aki az MNB, a Magyar Bankszövetség és egyéb hatóságok együttműködésével közel három éve létrejött edukációs és szakmai projektről tájékoztatott. Kampányaikba alkalmanként influenszereket is bevonnak. Fesztiválokra, konferenciákra települnek ki, előadásokat tartanak, valamint arra törekednek, hogy minden lehetséges médiafelületen felhívják a figyelmet az online csalások veszélyeire. A szakmai munka keretében javaslatot tesznek jogszabályok módosítására, és ezek véleményezésében is részt vesznek. Segítik a kommunikációt az áldozatokkal, foglalkoznak a bankkártyás csalások hátterének elemzésével, a hívószám-hamisítás és a csalárd SMS-ek elleni fellépés kérdéskörével. Jó gyakorlatokat fogalmaztak meg arra, hogyan tudnak a telefonon beszélő felek meggyőződni arról, hogy a másik fél az-e, akinek mondja magát.

– A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet munkájának része a kiberfenyegetések előrejelzése is – mondta Sárai Attila nb. őrnagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet Kiberfenyegetettség-elemző és Tudatosító Osztály vezetője, aki előadásában azt mutatta be, miként lehet a digitális korban egy lépéssel a támadók előtt járni. Kiemelte, hogy sok más szervezet mellett a gazdasági tevékenységet is végző közintézmények szintén egyre gyakrabban kerülnek a kiberbűnözők célkeresztjébe. Ezért folyamatosan figyelik a kibertámadásokat, és elemzik a fenyegetettségi adatokat. A honeypotrendszerekből származó információk szerint a támadók leggyakrabban „route” és „admin” felhasználónevekkel próbálkoznak, a jelszavak között pedig továbbra is gyakoriak az olyan egyszerű kombinációk, mint a „123456”, a „password” vagy az „admin1234”. A szakember a mesterséges intelligencia fejlődésére is kitért, külön megemlítve az AI 2027 című nemzetközi tanulmányt, amely szerint másfél éven belül a mesterséges intelligencia elérheti a ChatGPT jelenlegi, negyedik generációs modelljének ezerszeres kapacitását, és akár önmaga fejlesztésére is képessé válhat.

– A közeljövőben Salgótarjánban és Szekszárdon is áldozatsegítő központ nyílik, amivel teljessé válik a vármegyei lefedettség, és az áldozatsegítő pontok hálózata is tovább bővül: ózdi és bajai rendőrségi objektumokban nyílnak meg a soron következők – tájékoztatott Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály vezetője, aki az online bűncselekményekkel kapcsolatos áldozatsegítés tapasztalatairól tartott előadást. Sikerrel kecsegtet arra irányuló erőfeszítésük, hogy a bankok forró drótot létesítsenek az online csalások áldozatai számára, amit hús-vér ügyintézők vesznek fel, méghozzá azonnal. Sokan csóválták a fejüket, amikor ismertetett egy esettanulmányt: azzal kereste meg őket egy férfi, beszéljék le arról a feleségét, hogy pénzt küldjön Elon Musknak, illetve annak a romantikus csalónak, aki visszaél az amerikai mágnás nevével és képmásával. Ehhez pszichológus segítségét ajánlották fel.

– A Covid-időszak óta az online térben elkövetett, regisztrált bűncselekmények száma egyre nő – közölte dr. Véghi Anna Réka alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Kiberstratégiai Osztály vezetője, aki a koordinálásuk és szakirányításuk alatt álló Mátrix Projekt eddigi két évét foglalta össze.

Dr. Nagy-Balás Borbála, az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF) Magyar Bizottság Alapítvány gyermekjogi szakjogásza ismertette tevékenységeiket és a Gyermekjogi Egyezmény zsinórmérték cikkelyeit, de a digitális elhanyagolás komponenseire is kitért. Dr. Mayer Endre, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztály helyettes vezetője a fiatalok online áldozattá válásával kapcsolatos kutatásuk tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

– 2011 óta 21 ezer bejelentést kezeltünk, és miután 2024 októberében megbízható bejelentőkké váltunk, még eredményesebben fordulhatunk a nagy közösségimédia-platformokhoz. De a megszerzett státuszunkra tekintettel a szolgáltatók maguktól is megkeresnek minket – magyarázta dr. Csalár Dorina, az NMHH Internet Hotline osztályvezetője, és hozzátette, sok bejelentő azt várja el tőlük, hogy nyomozzanak az ügyében, jóllehet az ő feladatuk a közvetítés a bejelentő és a szolgáltató között, illetve szükség esetén együttműködnek a rendőri szervekkel. Elmondta, hogy a hozzájuk érkező bejelentések legnagyobb része – idén közel negyven százaléka – gyermekek online szexuális bántalmazását sérelmezte, és új tendencia továbbá, hogy a hozzájárulás nélkül közzétett tartalmak körében zömében fiúk és férfiak jelzik nekik azt, hogy intim felvételeikkel visszaéltek.

– Hozzánk is a gyermekpornográfia kategóriában érkezik a legtöbb jelzés – hangsúlyozta Hosszú Attila alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály Nyomozó Osztály vezetője, aki gyermekek online kizsákmányolása ellen folytatott harcukról beszélt. Elemzéseik során gyakran ütköznek abba a problémába, hogy miként állapítsák meg egy alany életkorát, de amennyiben laikus számára is 18 év alattinak látszik, és testi jegyei is erre utalnak, eljárást indítanak. Már többen próbálnak gyártani gyermekpornográf tartalmat mesterséges intelligenciával, ami ugyanúgy bűncselekmény, mert nem létező személyek valósághű ábrázolása is a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmény. – A gyermekpornográf tartalmak korábban jellemzően a dark weben voltak elérhetők, mostanra viszont az ilyen jellegű bűncselekmények 90 százaléka üzenetküldő alkalmazások platformjain jelenik meg. Könnyíti a nyomozati munkát, hogy szolgáltatók aktívan szűrik az illegális tartalmakat. Ilyen pl. az amerikai Nemzeti Központ az Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekekért (National Center for Missing & Exploited Children, NCMEC), amely évente több tízezer jelzést küld nekünk.

– Nagyon sok mindent beépíthetünk a bűnmegelőzési tevékenységeinkbe az itt elhangzottakból – összegezte Balogh Krisztina alezredes, az ORFK Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály vezetője, miután köszönetet mondott az előadóknak és a résztvevőknek, kiemelve az együttműködések általi fejlődés lehetőségeit. Távozóban is sokan vették szemügyre a Guruló iránytűt, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság és Önkormányzat kibervédelmi, komplex prevenciót szolgáló projektbuszát, ami valójában egy mobil közösségi tér.

SZ. Z. J.

FOTÓ: PUSKÁS ANDREA