Az elméleti oktatáson Kiss István főtörzszászlós és Labbancz Miklós őrnagy ismertették a kutyatámadások különböző típusait, valamint fontos ismereteket osztottak meg az ebek viselkedéséről, ösztöneikről és a gyakorlati tapasztalataikról.

„A kutya alapvetően kerüli a konfrontációt. Azonban egy félénk állat is támadhat, ha nem lát más kiutat egy számára fenyegető helyzetből” – hangsúlyozta Labbancz Miklós, és hozzátette, a falkákba verődött kóbor kutyák különösen veszélyesek lehetnek az emberre, mivel zsákmányszerzés céljából vadásznak. Az ilyen típusú támadások ellen rendkívül nehéz hatékonyan védekezni, hiszen ezek az állatok nem csupán ráharapnak az áldozatukra, hanem marcangolni is kezdik. Amennyiben táplálkozási tapasztalataik révén ismerik a vér ízét, zsákmányszerzési ösztöneik még inkább felerősödhetnek.

A SZVAT gyakorlati részében a képzésen jelen lévők teljes védőfelszerelésben tapasztalhatták meg, milyen érzés szembenézni a szolgálati kutyákkal, mielőtt azokat kiképzőik elfogásra utasították volna. A feladat kivitelezésére a kiképzők, Lakó Richárd törzsőrmester és Takács Zsolt törzszászlós három kutyát választottak ki: egy idősebbet, egy fiatalabbat és egy nagyobb testű ebet. Mindhárom állat azonnal felismerte a helyzetet, és a kiképzőik jelzésére rögtön munkához is láttak.

A résztvevők meglepetéssel tapasztalták, hogy a kutyák saját testsúlyuknál nagyobb erővel is képesek húzni. Miután az állat megtalálta a tökéletes fogást a védőruha ujján vagy hátán, csak kiképzője utasítására engedte el azt. Az volt a célja, hogy a támadó a földre kerüljön.

Erre leginkább tömegrendezvényeken van szükség, amikor bármely irányból érkezhet támadás. Az oktatók a gyakorlat végén kiemelték, a négylábúak hatalmas segítséget jelentenek a rendőrök számára, hiszen villámgyorsan reagálnak, és bármilyen veszély vagy támadás esetén kiállnak gazdáikért.

CSÓKÁSI ANNAMÁRIA

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ