Két rendőr érkezett a körmendi címre, ahonnét egy körözött embert kellett előállítaniuk. A ház előtt egy lerobbant autót szerelt a tulajdonosa, a lakásból pedig a rendőrök felszólítására egy csak angolul beszélő fiatalember jött elő. A járőrök mindenkit igazoltattak. Hamarosan kiderült, hogy a házszám okozta a kavarodást, a keresett bűnöző pedig a szülei lakásában rejtőzött el. A hosszas huzavona után megbilincselt férfit a szülők által segítségül hívott, pisztollyal felfegyverkezett alvilági „cimbora” igyekezett kiszabadítani a rendőrök karma közül. A kialakult tűzharcban egy egyenruhás megsebesült.

Szerencsére a fenti történetet magasan képzett trénerek, instruktorok és jelzők csapata keltette életre, a lövések azonban valóságosak voltak. A speciális, festékkel töltött, szimulációs lőszerek becsapódása fáj, és élénk nyomot is hagy, ám maradandó sérülést nem okoz. Ennek ellenére minden résztvevő védőmaszkot és védőfelszerelést, lövedékálló mellényt viselt a gyakorlat során.

– A célunk a közterületi járőrállományt megismertetni saját lélektani korlátaikkal úgy, hogy valós, tudományosan mérhető adatokkal találkoznak – magyarázta Nagy Krisztián főtörzszászlós, vezető instruktor. – Éppen ezért mérjük a járőrök vitális adatait a végrehajtás előtt, közben és után. A kiértékelt adatokat velük együtt dolgozzuk fel, ahogy közösen elemezzük a kiképzési épületben rögzített kamerafelvételeket is. Igyekszünk rávilágítani arra, hogy milyen fontos az asszertív kommunikáció, a határozott hangnem vagy épp a testbeszéd egy-egy helyzetben, a rendőreink így a saját szemükkel, mégis kívülről láthatják az intézkedéseiket.

A forgatókönyveket a képzés szervezői, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ trénerei és a Nemzetközi Oktatási Központ (NOK) szakértői – akik évtizedes tapasztalatokra építenek – az életből merítik, át- és összegyúrják, hogy azok fokozatos terhelést jelentsenek a járőrök számára. Erre jó példa, hogy akadt olyan gyakorlat, egy családon belüli erőszakos szituáció, aminek az „ikertestvére” még azon a napon megtörtént Körmenden.

– Mindenkinél megfigyeltük, a hozzáállásukat nagyban befolyásolta, hogy milyen elvárásokkal léptek be egy szituációba akár saját maguk, akár a környezetük felé – mondta a főtörzszászlós a január óta folyó kísérleti tanfolyam kapcsán. – Ezek az előfeltételezések a jelzőink áldozatos munkájának köszönhetően – akik aprólékos hitelességgel alakítanak részeg csavargót vagy akár aggódó családanyát is – eddig szinte mindig oda vezettek, hogy a járőreink viselkedése kiszámíthatóvá vált. Az, aki például célként tűzte ki maga elé, hogy őt nem fogják meglőni, mindent elkövetett, hogy elkerülje a tűzharcot, ha pedig arra került a sor, igyekezett a legjobban célozni, leggyorsabban lőni. Aki úgy indult el a modellezett szolgálatba, hogy fejben másutt járt, kimutathatóan nehezebben reagált az összetett feladatokra.

A lélektani alapokon nyugvó intézkedéstaktikai képzés alapjait a NOK által évtizedek óta alkalmazott pszichológiai terheléses módszer adja, átalakítva a különleges egységek tagjai helyett a közterületi járőrök igényeire. A feladatok végrehajtása után közös értékelés során elevenítik fel a történteket.

– A célunk nem az elkövetett hibák felhánytorgatása, hanem a helyes elemek kiemelése, a jó kezdeményezések hibás részeinek javítása, így a mi eszközünk a pozitív megerősítés. Az, aki hibát követett el, az intézkedés lendületében legtöbbször olyan beszűkült, feszült lelkiállapotba került, amit a negatív példák felsorolása végképp nem változtathat meg – emelte ki Nagy főtörzszászlós. – Szerencsére a rendészeti technikum minden igénynek megfelelő, biztonságos és befogadó környezetet biztosít a képzés számára, ahol a járőrök maguk tárhatják fel, mi az, amit már valóban tudnak magukról, és mit nem. Ebből mindenki tanulhat.

K. D.

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ