Döbbenetes szerencse.

– Már alkonyodott, csak akkor láttuk meg a fekete füstöt, amikor közel jártunk. A házhoz érve azzal szembesültünk, hogy a lángok a főépület tetőszerkezetét nyaldossák – idézte fel Penczi András főtörzsőrmester, Balatonboglár körzeti megbízottja, aki ekkor Sümegi Béla főtörzszászlóssal teljesített járőrszolgálatot a Fonyódi Rendőrkapitányság illetékességi területén. Épp oda tartottak Buzsákról, ahol támogattak egy házkutatást, amelyet Forró Zsolt törzszászlós, fonyódi nyomozó vezetett egy csalással gyanúsított ember ingatlanában. – Megkülönböztető jelzéssel hét perc alatt Fenyvesre értünk, és a tűzoltók szerint ennek volt köszönhető, hogy a lángok nem terjedtek tovább. Bár a legnagyobb szerencse, hogy a gázpalack, amit nem lehetett látni a füsttől és a beszakadt hullámpalától, feltöltött állapotban volt. Ilyenkor a cseppfolyós gáz ugyanis csak kihasítja a varratmentes alumíniumhengert, és ha több helyen durran el, akkor nem olyan nagy a detonáció. Ha csak félig lett volna tele, és csak egy helyen hasadt volna ki, lehet, most nem beszélgetnénk.

A hullámpala durrant?

– Amikor megérkeztünk, a kaput nyitva találtuk, és két férfi volt az udvaron, az egyikük jelentette be, de parkolás közben egy nőt is láttunk, ahogy a kerítésnél ácsorgott, igencsak zaklatott állapotban. A fiatalabb férfi a vízaknában ügyködött, próbálta üzembe helyezni a fagytalanított kerti csapot. Először arról győződtünk meg, van-e valaki a főépületben. Mint később kiderült, csak a kerítésnél álló portugál nő tartózkodott bent, amikor a hullámpalával burkolt fészer lángba borult. Épp szunyókált, a tűz ropogására riadt fel, és amikor a vészhelyzettel szembesült, ijedtében kiszaladt az utcára – folytatta a főtörzsőrmester a drámai beszámolót. – Lekapcsoltam az áramot és a gázt, majd a kerti csap slagját a tűzfészekre irányítottam, Sümegi Béla főtörzszászlós és Forró Zsolt törzszászlós a házban talált és az esővízgyűjtőbe merített vödrökkel locsolták. Egy percnél több nem telhetett el, amikor a gázpalack felrobbant. Viszonylag nagyot szólt, először azt hittük, az olvadozó hullámpala durrant, aztán a detonáció hője minket is megcsapott. Forró és erős lökés volt, de nem foglalkoztunk vele, az viszont elég ijesztő volt, hogy a szomszédos nyaralón elkezdtek barnulni a fehér, műanyag nyílászárók. Ekkor már hallottuk az első tűzoltóautó szirénáját. Három jött, kettő Marcaliból, egy pedig Boglárról.

Nagy mázli, és még nagyobb mázli.

– A tűzoltók arra kértek, még tartsam a slagot a tűzfészekre, amíg felmásznak a főépületre, és elbontják a cserepeket, hogy lehessen hűteni a fagerendákat. Nem sokon múlt, hogy azok nem kaptak lángra, és mondták is, hogy ez a tűz gyorsan szétterjedt volna. Csak arra nem adtak először magyarázatot, hogy a kis, féltetős fészer mitől kapott lángra – emlékezett Penczi András, és felsóhajtott. – Akkor kezdtük felfogni, mekkora mázlink volt a gázpalackkal, amikor a tűzoltók a telítettség és a tágulás összefüggését elmagyarázták. Eddig egyszer voltam hasonló helyzetben, amikor egy olyan boglári háztüzet próbáltam a kollegámmal megfékezni, amelyet az ott lakó nő német férje bosszúból gyújtott. Több helyen szétlocsolt égésgyorsítót; most is látom magam előtt azt a kakaósflakont, ami előttünk robbant szét, mert abban is az volt. Ez öt éve történt, úgyhogy nem mondhatom, hogy vonzom az ilyen eseteket, de ez a mostani nagyobb mázli volt. Meg kicsit vicces is, mert amikor oltani kezdtünk, az a környékbeli férfi is beszállt, aki a csapot megnyitotta, és izgatottságában Bélát öntötte nyakon egy vödör vízzel.

Baráth Attila őrnagy, a Fonyódi Rendőrkapitányság vezetője mindhárom tűzoltó zsarunak gratulált a gyors intézkedéshez.

SZ. Z. J.

FOTÓ: RENDŐRSÉG