Mozgalmas az élet a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenységirányítási Központjában. Darida János főtörzszászlós is alapító tag.

– Egyenruhás 1989-től vagyok, akkor kezdtem meg a tanulmányaimat a Magyar Honvédség Műszaki Technikai Szakközépiskolájában Orosházán. Szentesen a műszaki ezrednél voltam vízellátó laboráns, a Kurca vizét is tisztítottam ivóvíz minőségűre. Természetesen magam is ittam belőle – idézi fel a kezdeteket a tőle megszokott derűvel Darida János. – A határőrséghez 1996-ban kerültem, ahol rajparancsnokként és az objektumőrségnél őrparancsnokként szolgáltam, 2003-tól pedig főügyeletes voltam. Ebből a beosztásból vezetett az utam 2008-ban, az integrációkor a rendőrség ügyeletére. Így részese lehettem a tevékenységirányítási központok indulásának.

Néhány perces beszélgetésünk idején egy férfi bejelenti a felesége eltűnését, illetve egy balesetről is hírt kap. Teherautóból esett ki egy férfi, tisztázni kell, mi történt, a bejelentés alapján csak reménykedni lehet abban, hogy nem a kerekek alá. A főtörzszászlós ügyel arra, hogy mindig felkészült legyen a feladatra, fontosnak tartja, hogy időről időre kikapcsolódjon, feltöltődjön. Erre neki nem kell sok idő, néhány nap is elég.

– Szeretem a történelmet, középiskolás koromban megyei második helyezett is voltam tantárgyi tanulmányi versenyen. Ha érdekeseket látok, tanulhatok, az nekem felér egy wellnessélménnyel. Inkább kirándulós, túrázós vagyok. A tengerpartokat is megcsodálom, de a „jaj, de szép!” felkiáltás után rögtön azt kérdezem: hová lehetne innen menni? – viccelődik az ügyeletes.

Családdal, ismerősökkel utazgat, teszi próbára állóképességét, 19 és 22 éves lánya, valamint a felesége is örömmel tart vele. Legutóbb Erdélyben jártak, és egy oklevél tanúsítja, hogy a rendőr „2025. július 5. napján nem mindennapi kitartásról és merészségről tanúbizonyságot téve, halált megvető bátorsággal, végtagjai nem kímélésével a csúcsra mászva, felgyalogolt a Toroczkói székelykő 1128 méteres sziklagerincére, s a hajdani székelyvár romjain megpihenve fogadalmat tett, hogy innestől nemzete felvirágoztatásán fog munkálkodni.”

– Nem volt egyszerű, de felemelő érzés volt, hogy ezt is megcsináltam – meséli élményeit a főtörzszászlós, és rögtön folytatja is a terveivel, mert azok mindig vannak. – Augusztusban a Zemplénbe megyünk, Boldogkőváralja, Regéc, a vizsolyi Biblia, csodás kirándulás lesz. Szeptemberben pedig Máltára készülünk, rövid, de tartalmas történelmi utazást tervezünk a lányainkkal. A nagyobbik csemeténk ugyanis történelem–angol szakos tanárnak készül. Ő is, de mindannyian kíváncsiak vagyunk az erődrendszerre, amely a II. világháborúban kitartott, valamint a Szent Pál-székesegyházra.

Sokáig hallgatnánk még Darida János lebilincselő történeteit, de a hívások egyre csak jönnek, szerveznie kell a segítségnyújtást, az intézkedéseket. Akinek azonban kedve van, a korutazasok.blogspot.com címen elolvashatja úti történeteit. Ő magának térképen is jelöli, merre járt már 1990 óta. Akkor a segédmunkával, üvegtöréssel, almaszedéssel keresett pénzből Isztambulba utaztak középiskolás osztályával. De többek közt élménybeszámolót írt arról, milyen volt Svájcban 3454 méteren, a Jungfraujochon, leírja az érdeklődőknek azt is, hogy miért látja csodálatosnak Berlint. Auschwitzról is szól egy úti beszámoló, ott a főtörzszászlóst vegyes érzelmek töltötték el, amikor látta, ahogy a tragédiák, a fájdalom, a szörnyűségek helyszínén egymást váltották a turistacsoportok. De a 2005-ös ausztriai, tiroli kirándulását is megörökítette. Akkor még nem gondolta, hogy az lesz egy életre szóló hobbi első állomása, hiszen éppen húsz éve, hogy Darida János rendszeresen utazik, kirándul.

SZOMBATI ANDREA

FOTÓ: RENDŐRSÉG