Bajári Attila négy évtizeddel ezelőtt kezdte pályafutását a rendőrségen. Azóta végigjárta a ranglétrát: őrmesterből lett kapitányságvezető. Gyerekkora óta érdekelte a hivatás. Édesapja több ismerőse is a testületnél dolgozott, és a családi összejövetelek, történetek egyre jobban elmélyítették benne a vágyat, hogy egyszer ő is egyenruhát öltsön. A középiskolában tanára vitte neki azt a jelentkezési lapot, amivel bekerülhetett a csopaki táborba. Oda azokat várták, akik a rendőri pályára készültek. „Akkor végleg eldőlt, hogy rendőr leszek” – gondolja ma. Amikor meghozta a döntését, az atyai útravaló ennyi volt: „Ha felkötötted a kolompot, zörgesd!”

1984-ben szerelt fel a Készenléti Rendőrség jogelődjéhez, a Rendőri Ezredhez őrmesterként. Pályája kezdetén főleg vonatokon teljesített járőrszolgálatot.

– A legfiatalabb voltam – meséli. – Öt évet töltöttem Budapesten, ezekben az években tanultam a legtöbbet a kollégáktól a rendőri munkáról. Akkoriban nem volt mobiltelefon, számítógép, sokkal többet kellett kommunikálni személyesen. Az emberek jobban összetartottak.

Többévi budapesti szolgálat után úgy érezte, elérte, amit tiszthelyettesként lehetett, így beiratkozott a Rendőrtiszti Főiskolára. A bűnügyi szak elvégzése után Szolnokon új fejezetet kezdett. Az első munkanapja örökre bevésődött az emlékezetébe.

– Amikor egyenruhában beléptem a rendőrség épületébe, az objektumőr kilépett, tisztelgett, és jelentett – emlékszik vissza. – Körbenéztem, hogy kinek szól ez… de nem volt mögöttem senki. Akkor értettem meg, hogy ezt nekem, a hadnagynak tette. Akkor nőttem fel igazán ehhez a feladathoz.

Tisztként végigjárta a ranglétra minden fokát: volt alosztályvezető, osztályvezető-helyettes, majd 1996-tól 2008-ig vezette a Szolnoki Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályát. Ezt követően rendőrkapitány-helyettes, majd egy évig kapitányságvezető lett. 2011-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság vezetőjévé nevezték ki, ezt a feladatot 2015-ig látta el. Ezután 2020-ig vezette a Mezőtúri Rendőrkapitányságot. Végül 2021-től a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányságot irányítja.

– A mottóm: „Aki győztes, nem adja fel. Aki feladja, nem győz.” A siker nem csak egyéni érdem, egy jó szervezet sikere minden benne dolgozóé is. Sokan odajöttek már hozzám azzal, hogy amíg én vagyok a kapitány, addig nyugodtan alszanak. Ez a legnagyobb visszajelzés: nem a statisztika, hanem az állampolgárok bizalma. Ez mutatja, hogy értékes a munkánk. Negyven év alatt megtanultam: alázat és emberség nélkül nem lehet hosszú távon jól vezetni. Fontos számomra, hogy a fiatalokkal foglalkozzam. Sokszor mesélek nekik történeteket arról, hogyan indultam én, és miként éltem meg a kezdeteket. Az első szolgálatban rögtön bedobtak a mély vízbe. Egy balesethez értünk ki, és nekem kellett feldolgozni az ügyet. Aztán jött egy verekedés az Örs vezér terén, amit szintén nekem kellett kezelni, és további számtalan végrehajtói, majd vezetői feladat. Ezek formáltak emberré és rendőrré, és talán… a kolompot is sikerült zörgetni.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA