Van, aki sodródik az életben, ő viszont már gyerekként tudta, mit akar.

– Általános iskolás korom óta a rendőrség állt a legközelebb a szívemhez – mesélte. – Ezért választottam a rendészeti szakközépiskolát. Ennek ellenére egy időre másfelé vitt az élet, és Dunaújvárosba mentem egyetemre, de az egész csak néhány hétig tartott. Az első hónap után rájöttem, hogy nem bírom elengedni a rendőrséget.

Jelentkezett az adyligeti képzésre, ma pedig már az Érdi Rendőrkapitányság Százhalombattai Rendőrőrsnél szolgál. Szerinte a munka legjobb része, hogy nincs két egyforma nap.

– Ez az izgalom benne. Nincsen ugyanolyan intézkedés, helyzet. És nagyon szeretek emberekkel foglalkozni – árulta el.

Bár jelenleg járőrként dolgozik, már most pontos tervei vannak: bűnügyi technikus szeretne lenni. A helyszínelők világa teljesen lenyűgözte. Különösen egy megrázó eset maradt meg benne örökre.

– Még szakmai gyakorlaton voltunk, amikor riasztást kaptunk egy erdős területhez. Egy férfi vadászpuskával vetett véget az életének – idézte fel az esetet. – Mintegy hat órát töltöttünk ott. Végignéztem, hogy dolgoznak a technikusok, hogyan rögzítik a nyomokat. Ez nagyon meghatározó élmény volt számomra. Sokat gondolkoztam azon, vajon milyen lesz először ilyet látni rendőrként, de elég jól viseltem.

Persze nem csak drámai ügyekből állnak a mindennapok. Sokszor éppen az emberek visszajelzése ad neki erőt. Egy betörés például különösen emlékezetes maradt számára. A sértett korábban rossz tapasztalatokat szerzett a rendőrökről, de ezúttal másként alakult minden. Üldözésben is részt vett már. Nemrég Érden próbáltak megállítani egy autóst, aki inkább menekülőre fogta. A sofőr végül egy vasúti átjárón keresztül lépett meg, miközben elképesztő szabálysértés-sorozatot produkált.

A szolgálat mellett azonban van egy másik oldala is az életének: a sport. Bár saját bevallása szerint korábban szinte minden sportot kipróbált – a tánctól a röplabdáig –, a foci kimaradt az életéből. Egészen mostanáig. Kollégái hívták el egy rendőrségi focitornára, ahol végül ő lett az egyetlen női játékos.

– Mikor felajánlották, hogy vegyek részt, nem sokat gondolkodtam. Ez volt az első meccsem, de nagyon sokat segítettek a kollégák a felkészülésben. Mondták, hogy ha szeretném, leülhetek a kispadra is. Először így is tettem, aztán néztem a fiúkat, meghozták a kedvemet, és beszálltam. Sőt, még gólt is rúgtam – tette hozzá.

A tornáról végül kupával tért haza: a Készenléti Rendőrség Hősei Emléktornán ő lett Budapest legjobb női játékosa.

– Nem volt túl nehéz elnyerni, mert én voltam az egyetlen nő! – viccelődött.

A kollégái azonban nagyon büszkék voltak rá.

– Mindig támogatnak, bármit csinálok. Örültek, hogy megmutattam: nőként is helyt lehet állni.

És hogy lesz-e profi focikarrierje?

– Hosszú távon nem hiszem. De hobbiból biztosan folytatjuk a kollégákkal – mondta.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN