A Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központban szervezett képzésre városi és kerületi rendőrkapitányságok bűnügyi vagy vizsgálati osztály-, alosztályvezetőit, a vármegyei rendőr-főkapitányságok bűnügyi vagy vizsgálati osztály-, alosztályvezetőit és a tárgykörben kijelölt területi szakirányítóit hívták meg. Azokat, akik a családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentések, feljelentések alapján döntenek a bűncselekményről és a nyomozati feladatokról, valamint végrehajtásukról.

Elsőként Kopf Katalin, a Nyugat-dunántúli Regionális Kríziskezelő Ambulancia és a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány vezetője tartott előadást. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a kapcsolati erőszak a társadalom bármely rétegét érintheti, majd beszélt arról is, hogy miféle gyermekkorban szerzett minták alapján alakul ki valakiben a bántalmazó magatartás. Úgy vélte: éppen ezért kiemelkedően fontos a gyermekkori traumák feldolgozása. Kitért arra is, hogy nem csupán a fizikai bántalmazásról kell beszélni, hanem az érzelmiről és a verbálisról is. De azt is említette, hová fordulhatnak a sértettek krízishelyzetekben, milyen szociális vagy egészségügyi segítségnyújtás lehetséges, és persze milyen rendvédelmi és áldozatsegítő intézkedések vehetők igénybe. Végül kiderült: számos oka van annak is, amit a szakembereken kívül kevesen értenek: jelesül, miért marad valaki áldozatként hosszabb ideig bántalmazó kapcsolatban.

Dr. Papp Enikő, a NANE Egyesület jogi szakértője arról beszélt, miért fontos az áldozat valóságát becsatornázni a rendőrségi munkába. Hangsúlyozta: csak az egészségügyben dolgozók, a szociális szakemberek és a rendőrség együttműködése hozhat javulást a párkapcsolati erőszak területén. Márpedig van honnan javulnia ennek a közös munkának, mert jelenleg reprezentatív felmérések igazolják, hogy Magyarországon minden második (!) nő közvetlen áldozatként érintettje (vagy érintettje volt) párkapcsolati erőszaknak.

Dr. Spronz Júlia, a Patent Egyesület vezető jogásza Az áldozatok valósága a büntetőeljárások során címmel tartott előadást, amelyben érintette a rendőrségi intézkedések anomáliáit, az efféle ügyekkel kapcsolatos adminisztrációs nehézségeket, a pontos tájékoztatás fontosságát, és számos segítő szándékú javaslatot fogalmazott meg, hogy a rendőrök miképpen intézkedhetnének érzékenyebben, az áldozat szempontjából hatékonyabban a jelenlegi gyakorlatnál.

Dr. Dávidné B. Hídvégi Julianna pszichológus az Igazságügyi Minisztériumból érkezett. Előadásának címe hosszú, de igencsak beszédes: Kommunikációs és pszichológiai alapelvek a rendészeti munkában az áldozatok segítése és tisztelete érdekében. A nyitott, együttérző kommunikáció fontosságáról beszélt, mondandóját pedig egy igen szemléletes alapvetéssel zárta, mely szerint: „Az ember nem ér véget ott, ahol a bőre határolja!”

Magi Anna pszichológus, egyetemi tanársegéd, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály munkatársa egyebek mellett azt elemezte, milyen jelei lehetnek a hozzátartozók közötti erőszaknak a sértett, illetve a bántalmazó esetében. Általánosságban is szólt a veszélyt jelző indikátorokról, alaposan elemezte a sértettek és a bántalmazók különféle reakcióit.

Dr. Garai Renáta, az Országos Kriminológiai Intézet Büntető Jogtudományok Osztályának munkatársa a kapcsolati erőszak nyomozásának sarokpontjait idézte fel, megemlítve például, hogy az efféle ügyekkel foglalkozó rendőröknek érdemes figyelembe venniük, hogy mennyire nehéz például vallomást tennie a szörnyűségeken keresztül ment feljelentőnek. Szólt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos intézkedések jogi hátteréről, valamint arról, hogyan kell helyesen minősíteni a kapcsolati erőszakot. Kiemelte a gyermekek mindenekfelett álló érdekének fontosságát is.

Összességében a szakemberek előadásaikkal igyekeztek átfogóan és érzékenyen elemezni, miként kell, hogyan érdemes vizsgálni az efféle eseteket. Hogyan a legcélszerűbb intézkedni a családon belüli erőszakot érintő ügyekben, hogy a jogszabályokat is maximálisan betartsák, de a kellő érzékenységről se feledkezzenek meg azok a rendőrök, akik efféle bűncselekményeken dolgoznak.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ