December 17-én reggel Zicsen egy férfi arra lett figyelmes, hogy egy buszmegállóban egyedül álló kislány nagyon zaklatott. Megszólította, mire a gyermek elmondta: korábban egy férfi megállt mellette egy autóval, édességet és üdítőt kínált neki, és azt akarta, hogy szálljon be hozzá. A kislány meg is mutatta a gépkocsit, egy fehér autót, ami néhány méterrel arrébb állt, de mire a férfi közelebb mehetett volna hozzá, hogy megnézze, a sofőr elhajtott. A férfi felhívta a segélyhívót, és bejelentést tett, a hatóság pedig ezután adatot gyűjtött az esetről. A kislány ezt követően az iskolában a tanárának is beszámolt minderről. Ezzel párhuzamosan a történet más szálakon is tovább terjedt. A férfi, aki először beszélt a megállóban a zaklatottnak tűnő kislánnyal, egy ott várakozó nőnek is elmesélte, mit mondott neki a gyermek. A nő ezután bement a közeli boltba vásárolni, és a hallottakat továbbadta az eladónak. És ezzel indult minden.

– A boltos közvetett módon értesült az esetről – meséli Tápler Violetta őrnagy, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság fővizsgálója. – Akkoriban terjedt az a pletyka, hogy egy fehér Mercedesből, amellyel romániai munkások járnak, lányokat szólítanak le az utcán. Azonban erről semmilyen rendőrségi feljelentést nem kaptunk. A boltos felidézte, hogy néhány nappal korábban ő is látta ezt a Mercedest, amint egy fiatal nő mellett álltak meg. Gyanúsnak találta, ezért lefényképezte az autót. Amikor az üzletben meghallotta a történetet, összekapcsolta korábbi tapasztalatával, és úgy vélte, a két eset összefügghet. A járműről készült fotót figyelmeztető szöveggel töltötte fel a közösségi médiába, miszerint a kocsi utasai gyermekeket próbálhatnak elvinni. Nem sokkal később az iskola igazgatója is posztolt az ügyről.

A hír gyorsan terjedt a közösségi oldalakon, a fényképet sokan megosztották, és rövid idő alatt indulatokkal teli, lincshangulatra emlékeztető kommentek jelentek meg.

– Minden jel arra mutatott, hogy valóban összefügg a két eset, ezért utána kellett járnunk – folytatja az őrnagy.

A jármű rendszámának ellenőrzése során a nyomozók hamar kulcsfontosságú megállapításra jutottak: a fehér Mercedes még az állítólagos buszmegállói eset előtt elhagyta az országot, és azóta sem tért vissza. Ez egyértelműen kizárta, hogy a jármű a gyermek által említett helyszínen lett volna abban az időben. Bár általános szabály, hogy a trauma elkerülése érdekében kiskorúakat csak akkor hallgatnak ki, ha szükséges, de mivel nem volt más érdemi információ, szakemberek bevonásával mégis sor került erre. A rendőrség nagy körültekintéssel járt el a gyermek meghallgatása során.

– Mikor először hallgattuk meg a kislányt mint egyetlen tanút, részletes, ám valószerűtlen leírást adott egy „gonosz” férfiról, akinek fekete haja és szakálla volt, farmert és Nike cipőt viselt. Azt állította, hogy a férfi egy nyalókát bekent egy fültisztító pálcával, egy dobozos üdítőbe pedig beleöntött valamit, amit ő kábítószernek hitt, majd arról is beszélt, hogy a barátnőjéhez futott a férfi elől. A kihallgatás után öt nappal sor került a szakértői vizsgálatra is. A gyermek elmondása azonban egyre inkább egy meseszerű történetre emlékeztetett. Ekkor arról beszélt a kislány, hogy a megálló mögött van egy rejtekhely, egy titkos ajtó, amit be lehet zárni, és oda bújtak el a barátnőjével a gonosz férfi elől, aki úgy néz ki, mint egy betörő. Több olyan kifejezést és fordulatot is használt, amelyek nyilvánvalóan felnőttektől, illetve az iskolai prevenciós beszélgetésekből származhattak.

A kirendelt pszichológus és a gyermekvédelmi szakértők vizsgálata végül megerősítette: a kislány elmondása nem valós eseményeken alapult, hanem a képzelet és hallott történetek keverékéből állt össze. Bűncselekmény elkövetésére utaló adat nem merült fel.

– A szakértő szerint semmilyen traumatikus jegy nem volt kimutatható a lánynál: „A fantáziahazugság érhető tetten, ilyenkor maga is elhiszi azt, amit a felnőttnek mond a félrevezetés szándéka nélkül. A gyerek nem hazudik, ilyenkor az igazat mondja, csak nem a felnőttek igazságát. Az nem állapítható meg, hogy valaki befolyásolta, hogy valótlan dolgokat állítson, vagy a valóságtól eltérően az érdekeinek megfelelően nyilatkozzon.” A nyomozás során számos tanút hallgattunk ki, kamerakutatást végeztünk, amelyből egyértelműen kiderült, az említett kocsi biztosan nem lehetett ott abban az időpontban, amikor a kislány állítása szerint az eset történt. Végül a gyermek a tanárjának ismerte el, hogy valójában nem szólította le senki, és nem fenyegette meg.

A szakértői meghallgatások során további fontos körülmények is felszínre kerültek. Kiderült, hogy a lány az online térben látott tartalmakból, videókból és történetekből is merített ötleteket. Ezek az élmények – akaratlanul – beépültek az elmondásába. A történet napról napra változott és bővült, új részletek jelentek meg, például az, hogy a jármű „német autó” volt, illetve további, egyre konkrétabb elemek merültek fel, amelyek korábban nem szerepeltek a beszámolókban. A pedagógusok és a szakemberek azt is megfigyelték, hogy a történet elmesélésével a gyermek az osztályban fokozott figyelmet kapott, ami növelte a népszerűségét. Ez a visszajelzés tudattalanul tovább erősíthette a történet fenntartását és bővítését. Az ügy végül bűncselekmény hiányában zárult le.

A rendőrség hangsúlyozta: minden gyermekjelzést komolyan vesznek, és kötelességük kivizsgálni azt, ugyanakkor a közösségi médiában terjedő, ellenőrizetlen információk súlyos társadalmi károkat okozhatnak. Az eset tanulsága, hogy a hatósági vizsgálat eredményét mindig meg kell várni, mielőtt bárkiről ítélet születik.

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: RENDŐRSÉG