Azt mondja, máig furcsa számára, hogy 2016-ban, rövid ideig egy „munkahelyük” volt Brian May-jel a Kongresszusi Központban.

Budapesten született 1970-ben egy villamosmérnök apuka és egy balettművész, tánctanár édesanya gyermekeként. A művészet és a műszaki tudományok nála azóta is kéz a kézben járnak. Fiatal srácként a ’60-as évek brit zenei csodái kapták el a lelkét: a liverpooli sound és a pszichedelikus beat. A kör azután tágulni kezdett, jöttek a nagyágyúk, a Beatles, a Stones, Hendrix, a régi jazz, az ’50-es évek country-rockabilly világa, aztán az AC/DC, a Sex Pistols, a kelta városi népzene, majd a nagy felfedezés, a brit new wave világa, ami mai napig meghatározó számára. Britmániás és anglomán. Nem mellesleg zenei rajongásának van még néhány alanya: John Downland, Bach, Mozart, Beethoven, Handel, Chopin, Debussy…

– Tizenkét évesen kezdtem gitározni, egy évvel később már Csepei Tibor zeneiskolájába jártam – meséli a kezdetekről. – Két iskolatársammal alakítottuk meg első együttesünket, velük jutottunk a gimnáziumi buliktól a Petőfi Csarnokig. Meg kell említenem az Academya együttest, ami new wave és glam-rock keveréket játszott, velük a televízióban is bemutatkozhattunk. Tizenkilenc évesen már rendszeresen felléptünk a Petőfi Csarnok Duran Duran klubjában... Pénz nem volt mindebben, csak siker és tapasztalatszerzés. 1994-ben újra összeálltunk zeneiskolás barátaimmal, és tíz éven át az ország nagyon sok rockkocsmájában Kantin néven táncoltattuk az embereket a legjobb rock and roll, beat, punk és indie-pop dalokkal, így tanultuk a színpadi jelenlétet. 1996 végén az Animal Cannibals kísérőzenekarába kerültem, ez a formáció aztán a Hip Hop Boyz mögött is megjelent, jött Ágnes Vanilla, a M.É.Z. és a Beathoven.

Miközben a reflektorfényben állt, az érettségi után (merthogy kell egy „rendes” szakma is…) elektronikai műszerész iskolában tanult. Főképp a zenéhez kapcsolódó elektronikai kütyük érdekelték. 1994-ben egy zenei stúdióban kezdett dolgozni, demófelvételeket készítettek. Ezt követően a Magyar Rádió Hangjáték Csoportjához került, azután dolgozott a legendás TOM-TOM stúdióban, mások mellett Hobo, Balázs Fecó, az Apostol, a Tunyogi Rock Band és Kulka János lemezein, Szörényi-Bródy: Veled Uram, de nélküled című anyagán. Majd a Yellow Stúdióban filmeket zörejezett, egyebek mellett Bud Spencer vagy Woody Allen is az „ügyfelei” voltak.

– A Radio Deejay kereskedelmi rádióban szerkesztő-technikusi feladatokat kaptam. 2007-ben pedig a Focus-Fox produkciós stúdió Kodak Laborjában úgynevezett fényhangátíró lettem. Több száz munkám között akadnak olyanok is, amelyek talán általánosan ismertek: Made in Hungaria, Valami Amerika 2, Bibliotheque Pascal, A nyomozó, Üvegtigris 3. Azt hittem, innen megyek nyugdíjba, mert senki sem gondolta, így én sem, hogy a hagyományos filmszalag eltűnik, és megjelenik a digitális mozizás. Egy korszak lezárult.

Mindeközben a Beathoven együttessel fél évet Menorcára, a Földközi-tenger nyugati részén fekvő, Spanyolországhoz tartozó szigetre ment zenélni. Tizennégy helyen, naponta öt-hatszáz fős, turistákból álló közönségnek kellett egy kosztümös Beatles-show-t előadniuk, és ez azért elég kemény lehetett. Végül ejtsünk szót Laár Andrással kötött barátságáról is.

– Laár Andrást 2000 nyarán egy klastrompusztai tábortűz mellett ismertem meg, beszélgettünk, gitároztunk, azóta is barátok vagyunk – mondja. – Amikor lehetőség adódik, együtt zenélünk, valamint részt veszek stúdiómunkáiban is. 2015-ben, a „Laár 60” koncerten a Papp László Sportarénában is felléptem vele. 2019-es vállsérülése idején egy hónapig gitároztam a KFT-ben, is. Közben a Pesti Színház debütált a Toldi előadással, ahol Barabás Béla hangmérnök és zenész oldalán társzeneszerzőként és közreműködő gitárosként veszek részt azóta is. A színdarab 11 éve megy teltházzal.

T. Z.

FOTÓ: RENDES-SZABÓ GABRIELLA, GALÁNTAI ZSOLT