A bűnüldözésre létrejövő szervek elnevezése folyamatosan változott a történelem alakulása során, azonban néhány kifejezés (pl. pandúr, zsandár, csendőr) aktívan fennmaradt a köznyelvben, és némi külföldi (jellemzően angol) ráhatással és a szlengekkel keveredés során érdekes szócsoport jött létre a „rendőr” szó szinonimájaként.

Pandúr

A bűnüldözés minden esetben a rendőrség feladata volt, azonban a XIX. században ez megoszlott a városi rendőrség és a vidéken szolgálatot teljesítő pandúrok között. A pandúrok eredetileg a déli határőrvidéken állomásozó horvát katonák voltak, maga a szó is horvát–szerb eredetű. Bár a szó etimológiáját nem ismerjük biztosan, valószínűleg a szerb puntar (lázadó, martalóc) olvadhatott össze a német bund (összeesküvés, lázadás) szóval.

Zsandár, zsaru

1849. június 8-án Alexander Bach belügyminiszter engedélyt kapott az Osztrák Császári Zsandárság felállítására. Maga a zsandár szó a német (osztrák) schandarm, illetve a francia gendarme (fegyveres emberek) szavak magyar kiejtésén alapul. A szervezetet elsősorban inkább politikai célokra használták, mintsem a közrend fenntartására, így az 1867-es kiegyezés után fel is függesztették a működésüket. Ez a szó lett az alapja a zsaru kifejezésnek is. Ezt a rövidült alakot először az argó (tolvajnyelv) vette át, majd innen épült be a köznyelvbe szlengként.

Csendőr

1880-ban nyújtotta be gróf Tisza Kálmán miniszerelnök azt a törvényjavaslatot, ami lehetővé tette a Magyar Királyi Csendőrség 1881-es megalakulását. A csendőr szó a korábbi csendbiztos (a pandúrok felettese) szóból jött létre a nyelvújítási mozgalom termékeként, de széles körben csak később, a zsandár szó magyarosított változataként terjedt el.

Fakabát

A Kádár-korszakban épült be a köznyelvbe a „fakabát” kifejezés, melyhez rögtön két magyarázatot is köthetünk. Az egyik értelmezés szerint ez a Kádár-korszakban a rendőri viselet részeként használt félhosszú, merev tartású, műbőr kabátra utal, míg a másik szerint a rendőrök fából készült őrbódéjára utal, ami olyan szűk volt, hogy nemigen lehetett benne mást csinálni, mint vigyázzban állva őrködni.

Kopó, yard, hekus

Egy nagyobb időbeli ugrással már a 2000-es évek elején vagyunk, amikor is az Amerikából beáramló akciófilmek ellepték a magyar piacot és akarva-akaratlanul megreformálták a magyar nyelvet. Ezen filmek magyar fordításában az angol „cop” szó helyett gyakran szerepel a kopó, a yard vagy a hekus kifejezés. Sokan félreértik, és úgy gondolják, hogy a kopó szó ebben a kontextusban vadászkutyára utal, és ahogy a kutya űzi a vadat, úgy üldözi a rendőr is a bűnözőt. Bár ez egy szép párhuzam lehet, valójában a kopó a latin capere (elkap, elkapó) szóból ered. A „yard” szó elsősorban angol (brit) nyelvterületről érkezett a magyar szókincsbe, és ez közvetlen utalás az ottani rendfenttartó szerv, azon belül is elsősorban a nyomozati osztály nevére, a Scotland Yardra. Ha már nyomozók, a hekus szó is elsősorban rájuk utal. A német heckenschütze szóból ered, melynek jelentése kezdetekben rejtőzködő lövész volt, később alakult át nyomozóvá.

Bár az évek múlásával rengeteget változtak a szavak, néhány kikopott az élőbeszédből, mások átalakultak, de maga a rendőri hivatás sosem változott.

NEMES CSILLA

FOTÓ: ZSARU-ARCHÍV