– A vízből mentési képesség fontos eleme a személybiztosítók feladatainak, hiszen adódhat olyan helyzet, amikor vízi útvonalon kell végrehajtani a biztosítást, ekkor pedig a személyvédelemben részt vevő állománynak készen kell állnia arra, hogy váratlan helyzetben, biztonságosan kimentsék a vízbe zuhantakat – mondta a tanfolyam egyik vezető instruktora, Pap János zászlós. Majd hozzátette: – A vízből mentési gyakorlat szorosan összefügg az elsősegély-felkészítéssel. A Police Medic-instruktorok vagy magasabb szintű egészségügyi képesítésű kiképzőink nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a résztvevők összekössék a vízből mentés lépéseit a szárazföldön már tanult életmentő fogásokkal.

A 2017 óta megújult rendszer szerint végigvitt személyvédelmi alaptanfolyamban új elemként jelent meg a vízi képesség, melynek felmérése vízbiztonsági oktatással indult. Ennek keretében a résztvevők instruktoraik figyelő szeme előtt, időre teljesítették az előírt 200 méteres távot, szabadon választott úszásnemben. A bemelegítésnek is beillő feladat után a leendő személyvédelmi szakemberek pólót, nadrágot húztak, és így folytatódott a feladat terheléses úszással, melynek keretében az arra kijelöltek erős lábtempóval gátolták a többiek úszását.

– Így szimuláljuk a mentésnek gyakran ellenálló, pánikba esett bajbajutottak viselkedését, amit gyakran az éles helyzetekben is le kell küzdeni, mielőtt biztonságba helyeznénk őket – magyarázta Pap zászlós. – A fuldokló ember tudata beszűkül, csak a saját életösztöne hajtja, sokszor legalább olyan veszélyes a segítő szándékkal érkezőkre, mint saját magára, így fokozott körültekintéssel kell megközelíteni. Azzal ugyanis nem segítünk rajta, ha mi magunk is bajba jutunk.

A képzés következő elemeként a rendőrök a rendszeresített lövedékálló mellényeket is felvették, így folytatták a munkát az úszómedencében. Az egyéni vízből mentés, a víz alatti úszás ugyanúgy, ahogy a súlyzókkal végzett partra emelési gyakorlat, mind nagy erőpróbát jelentett az átázott, vízzel teli mellényekben, melyekbe azonban elég levegő szorult ahhoz, hogy fenn is tartsák az embert a víz színén.

– A védett személy védelme érdekében dolgoznak majd lövedékálló mellényben, amit, ha bekövetkezik az esemény, nincs idő levenni – mondta mosolyogva a zászlós, akin látszott, tapasztalatból beszél. – Természetesen mi, kiképzők is ugyanazt a feladatot végezzük el, amit megkövetelünk, így látják, mit kérünk tőlük, és azt is, hogy csak olyat kérünk, amit magunk is végre tudunk hajtani.

A képzési nap záró feladata volt a legnehezebb, amikor egy összekötött kezű-lábú embert kellett biztonságosan partra juttatni.

– Ezzel szimuláljuk az eszméletlen, tehetetlen testet. Ha kipróbálja az ember, rájön, hogy megkötözve lehetetlen úszni, ha viszont csak eljátszanád, hogy nem vagy eszméletednél, ösztönösen evezni kezdenél a vízben – tette hozzá a vezető instruktor, akinek mindenben igaza volt. A vízbe csapódó, tehetetlen testet még akkor is nagy kihívás a partra vontatni, ha ketten úsznak vele, a partról pedig még két kolléga segíti a munkát. Ha pedig az ember maga kerül a víz alá megkötözött kézzel, lábbal, csak remélheti, hogy a többiek időben és pontosan érkeznek a megmentésére, mert ilyenkor minden másodperc számít.

Az ellenőrzött körülmények közt zajló gyakorlat végén mindenki számára bizonyossá vált, a személyvédelmi alaptanfolyam tagjai összetartó csapattá kovácsolódtak össze. Egybehangzó véleményük szerint ezen a képzési napon tanultak a legtöbbet magukról és egymásról – nyugodtan rájuk bízhatjuk az életünket.

K. D.

FOTÓ: FÜLÖP MÁTÉ