Március 18-án tartották a Budapest Music Centerben a díjátadót, a rangos elismerést a műsor készítőivel együtt Gál Sándor alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Életvédelmi Osztályának vezetője és Kövesi Tímea alezredes, a BRFK Bűnügyi Technikai Osztály kiemelt főnyomozója vette át.

A rendőrség világának jelentős része zárt a civil emberek számára. Az utcán látjuk őket villogó fénnyel, egy-egy intézkedés közben rövid pillanatokra. De ami ezután történik, az legtöbbször láthatatlan marad. A Spektrumon bemutatott tízrészes sorozat, a Budapesti zsaruk ezt a láthatatlanságot törte meg. A 2025-ben indult széria elnyerte a Televíziós Újságírók Díját a szórakoztató-ismeretterjesztő műsorok kategóriájában.

A kezdeményezés nem a rendőrségtől indult. A Spektrum kereste meg a BRFK-t azzal az elképzeléssel, hogy szeretnének egy sorozatot készíteni a munkájukról. Volt már hasonló tapasztalatuk, a Tiltott Zónák című, sikerrel futott műsoruk epizódjai a honvédség, a Terrorelhárítási Központ és a BRFK egyes egységeinek tevékenységét is bemutatták. Ennek folytatásaként gondolkodtak egy még közelebbi, még valóságosabb, teljes egészében a BRFK-nak szentelt formában.

– A Spektrum keresett meg minket, az ő kezdeményezésük volt – meséli Fülöp Gergely alezredes, a BRFK Kommunikációs Osztályának vezetője, aki több kollégájával együtt a projekt előkészítésében és az egyes epizódok ellenőrzésében vett részt. – Azt mondták, szeretnének egy sorozatot a rendőrség munkájáról, amelyben a BRFK mindennapjait mutatnák be. Nyilván mi elkezdtünk azon gondolkodni, hogy jó-e ez nekünk, mivel jár, mit jelent egy ilyen nyitás. Nem volt egyszerű, a végső döntést Budapest rendőr-főkapitánya hozta meg, aki zöld utat adott a forgatásnak.

– Az elején az volt a kérdés, hogy mit tudunk megmutatni magunkból. Leültünk, és végigvettük, mely szakterületek lehetnek látványosak, érdekesek. De közben az is felmerült, hogy olyan területeket is meg kellene mutatni, amelyek egyébként nem nagyon kerülnek képernyőre. Ilyen például a gazdasági bűnözés elleni munka, amit nem könnyű vizuálisan bemutatni, mégis fontos része a rendszernek.

Így állt össze a tíz epizódból álló sorozat, amelyben helyet kapott a közlekedésrendészet, a baleseti helyszínelés, a célkörözés, az életvédelem, a bűnügyi helyszínelők, a motoros rendőrök és más speciális egységek munkája is. A koncepció szerint minden rész egy-egy területre fókuszált, miközben Thuróczy Szabolcs a néző szemeként volt jelen.

A forgatás azonban nem jelentette azt, hogy minden ajtó megnyílt. A sorozat legnagyobb kérdése az volt, meddig lehet elmenni a valóság megmutatásában. Már az elején világossá vált, hogy vannak határok.

– Egy emberölés helyszínére például nem lehet bevinni a stábot – magyarázza Dobó Katalin őrnagy, a BRFK Kommunikációs Osztály helyettes vezetője. – Ott egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy kamera jelen legyen. Ilyenkor azt kellett kitalálnunk, hogyan tudjuk mégis bemutatni a munkát. Rekonstruált jeleneteket készítettünk, megmutattuk az eszközöket, a módszereket, hogy mit csinál egy nyomozó vagy egy helyszínelő.

Más esetekben viszont a valóság maga szolgáltatta a jeleneteket. Közlekedési baleseteknél, helyszíni intézkedéseknél a kamera valóban ott lehetett, és ezek a képek adták a sorozat egyik legerősebb rétegét. A forgatás során a rendőrség nemcsak résztvevő volt, hanem kontroll is. Az elkészült anyagokat részletesen átnézték, mielőtt adásba kerültek.

– Kockáról kockára meg kellett néznünk mindent – mondja Fülöp Gergely. – Figyelni arra, hogy ne sérüljenek személyiségi jogok, ne legyenek azonosíthatók emberek, ne látszódjanak rendszámok, tetoválások, olyan részletek, amelyek alapján bárki azonosítható. És arra is, hogy ne kerüljenek ki olyan szakmai módszerek, amelyeket nem szeretnénk a nyilvánosság elé tárni.

– Tulajdonképpen egyfajta cenzúraként működtünk, de közben az is cél volt, hogy a sorozat sikeres legyen. Ha valamit nem lehetett megmutatni, akkor közösen kerestük az alternatív megoldásokat, hogy mégis átjöjjön a lényeg – teszi hozzá Dobó Katalin.

A szerkesztés és a forgatás folyamata szorosan összefonódott. Katalin végig kapcsolatban állt a stábbal és a rendőrökkel is, szervezte a forgatásokat, egyeztette az időpontokat, és ott volt több helyszínen is.

– Már az elején lefektettük az alapokat: hova lehet menni, mit lehet mutatni, mit nem – részletezi Dobó Katalin. – Mi kísértük a stábot, és ahol ők nem forgathattak, ott mi készítettünk felvételeket. A szereplők kiválasztásánál is fontos volt, hogy olyan kollégák kerüljenek a kamerák elé, akik nemcsak szakmailag kiemelkedők, hanem jól is kommunikálnak, és értik, mit miért csinálnak. Idővel nagyon jó kapcsolat alakult ki a stáb és a kollégák között. Thuróczy Szabolcs megértette magát a rendőrökkel, megnyíltak neki az emberek. Nemcsak a munkát mutatta meg, hanem azt is, hogy kik ezek az emberek, mit éreznek, hogyan élnek. Ettől lett igazán hiteles a sorozat.

A valóság azonban nem mindig illeszkedik a forgatási tervhez. Volt olyan pillanat, amikor a kamera jelenléte is kevés volt ahhoz, hogy kezelni lehessen a helyzetet. A díjátadón is felidézték azt az esetet, amikor egy vonatgázolásnál, egy öngyilkosságnál a tragédia teljesen megrázta a stábot, félbe kellett szakítani a forgatást. Ez a jelenet nemcsak a sorozat határait mutatta meg, hanem azt is, hogy a valóság súlya sokszor túlmutat a képernyő lehetőségein.

Az egyik legmélyebb epizód az életvédelmi osztály munkáját mutatta be. Gál Sándor alezredes szerint már az elején tudták, hogy ezt a területet másképp kell megközelíteni. Olyan ügyet akartak megmutatni, amely valóban érzékelteti a munka súlyát.

– Felmerült, hogy az egyes osztályokat külön-külön mutassuk be, és így lett az életvédelem is része a sorozatnak. Az volt a cél, hogy egy konkrét eseten keresztül láttassuk a munkát, ne általánosságban beszéljünk róla – magyarázza Gál Sándor. – Egy eltűnési ügybe csöppent bele a stáb, amelynél felmerült az emberölés gyanúja is. Kutatásokat végeztünk a helyszínen, és olyan nyomokat találtunk, amelyek megerősítették ezt. Később terepkutatás következett a környező területeken. A sorozatban ennek nagy része valós felvételekből állt. A kihallgatásoknál viszont már nem lehetett az eredeti szereplőket mutatni, ilyenkor statisztákkal dolgoztunk. De a lényeg az volt, hogy magunkat adjuk. Így tudtunk hitelesek maradni.

A visszajelzések alapján a nézők értékelték ezt az őszinteséget. A sorozat a Spektrum egyik legnézettebb műsora lett, és sok kedvező visszajelzés érkezett.

– A legtöbben azt mondták, hogy közelebb hozta hozzájuk a rendőrséget. Csak annyi kritikát kapott a tévé, hogy túl későn van és rövidek az epizódok – fűzi hozzá Fülöp Gergely.

A siker hatására felmerült a folytatás lehetősége, de már más rendőri egységeknél. A Budapesti zsaruk végül nemcsak dokumentumsorozat lett, hanem egy kísérlet arra, hogy egy zárt rendszert közelebb hozzon. Hogy a rendőrök ne csak hivatalos személyként, hanem emberekként is láthatók legyenek. És talán arra is, hogy valaki a képernyő előtt ülve egyszer azt mondja: Én is ezt akarom csinálni!

RÁDI MÓNIKA

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA, SPEKTRUM