Remízből a rendőrségre.

– A BRFK Bűnmegelőzési Osztály munkatársainak kezdeményezésére 2019 októberében született döntés arról, hogy a karácsonyi időszakra kerüljön fényfüzér egy szolgálati autóra, és ezt mi kaptuk feladatul Gorácz Zsolt alezredessel, aki akkor kiemelt főelőadóként szolgált – vázolta Butkai Zoltán alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Műszaki és Üzemeltetési Főosztály Gépjármű Osztály vezetője. – Felvettük a kapcsolatot a Budapesti Közlekedési Vállalat illetékesével, és a Bosnyák téri remízben megtekintettük a fényvillamos füzérezését. Hamar felismertük, milyen sok múlik a tervezésen. Az esztétikus megjelenés záloga, hogy minél hosszabb szakaszok kerüljenek fel bontás nélkül, de azt is tudtuk, két ember elég lesz hozzá. 250 méternyit vettünk a legstrapabíróbb, párhuzamosan kötött, fehér alapszínű fényfüzérből, hozzá 200 fehér kötegelőtalpat, kábelkötözőt és több ív kétoldalas ragasztófóliát, majd nekiálltunk.

– A legjobban arra kellett ügyelni, hogy a füzérdrót ne feszüljön a fordításoknál, mert akkor leválik a kötegelőtalp, ráadásul az elasztikus drótban sérülhet a vékony rézszál. De a füzérvezető hegesztőpálcák hajlításánál is nagyon óvatosak voltunk. A szolgálati autó lakkozására ennél a munkafolyamatnál is vigyáztunk – vette át a szót Vitus István rendvédelmi alkalmazott, a gépjármű osztály autóvillamossági szerelője, aki először volt a tapasztalt főfényező munkatársa. – Jól tudtunk egymás keze alá dolgozni, és az is sokat számított, hogy volt rá elég időnk. November elején kaptuk meg a B220-as Mercedest, amit az alapos tisztítást követően letakarva tároltunk. Nem mehetett rá por, mert az öntapadós kötegelőtalpakat nem a saját tapadófelületükkel tettük a lakkrétegre, hanem kétoldalú ragasztófóliával. Ezzel a módszerrel ugyanis elkerülhető, hogy ragasztó maradjon a felületen.

– Fejenként összesen húsz munkaórát töltöttünk füzérezéssel, ami azt is jelenti, hogy az a szakasz, amivel éppen dolgoztunk, mindig áram alatt volt, és világított – folytatta az alezredes, aki természetesen munkaruhát öltött a díszes feladathoz. – Hangulatos munka volt, nem utolsósorban azért, mert a hazafelé tartó kollegák közül többen is benéztek, hogy az alakulást megcsodálják. Idén is összesen 220 méter fényfüzért tettünk fel a szolgálati autóra: 180 méter fehér, illetve 20-20 méter kék és piros LED-égőkkel, átlagosan 4 centiméteres sortávolsággal; csak kicsit kellett csúsztatni az ívelt részeknél. A piros színűből új fénysort kellett vásárolni, a többi szakasz minősége idén is megfelelő.

– Az ívek lekövetése igényelte a legnagyobb odafigyelést, főleg a lámpáknál és az első lökhárítónál – fűzte hozzá Vitus István, és azt is elmondta, az egyetlen nyitható, vezetőoldali ajtó füzérezését is megoldották egy darabból, hogy pluszdrót ne vezessen az utastérben lévő akkumulátorhoz. – Ahol kellett, ott hegesztőpálcával kereteztünk, például a hűtőmaszknál.

– Jobb lett, mint valaha! – summázta Butkai Zoltán, akinek ez volt a hetedik fényfüzéresése. – Nemcsak a médiában követem nyomon, melyik gyerekkórháznál állítják ki, mielőtt a RIK elé kerül, hanem az ilyen tréleres szállításokat magam is felügyelem. Rendszeres jelentést kapok a fényrendőrautó állapotáról, és ha tisztításra volna szükség, az is az én felelősségem lenne, de az elmúlt hat évben komolyabb takarítást nem igényelt. Remélem, ez így is marad, bár ahogy mondani szoktam, ami meg van írva, meg van írva.

SZ. Z. J.

FOTÓ: NAGY ZOLTÁN, FÜLÖP MÁTÉ, RENDŐRSÉG