– A Nemzeti Védelmi Szolgálat kiberfelderítési főosztályának milyen speciális feladata van a rendőrség egyéb, kiberfelderítéssel, -biztonsággal foglalkozó munkatársaihoz képest?

– Alapvető feladatunk a védett állomány sérelmére, a védett szervek nevével elkövetett visszaélések, valamint a védett szervek informatikai rendszereit ért támadások felderítése.

– A kiberbűncselekmények hogyan érintik az állomány tagjait?

– Úgy, ahogy bárki mást. A csalók véletlenszerűen megtalálják kollégáinkat is. Őket, illetve családtagjaikat is megpróbálják becsapni az interneten keresztül, de egyszer még azzal is megpróbálkoztak, hogy a Kecskeméti Rendőrkapitányság nevével éltek vissza. És akkor elképzelhetjük, hány támadás éri azokat az intézményeket, amelyek jóval kevésbé védettek. Csak érdekességképpen: az egyik televíziócsatorna honlapjának elemeit és az ott közzétett riportot használták fel úgy, hogy a csalók a világhálón működő oldalukon egy álinterjút tettek közzé.

– Szakértői kimutatások szerint az NVSZ kiberfelderítési főosztályának szaktanácsadói tevékenységével 2022-ben mintegy 50 millió forintnyi szakértői díj kifizetésétől mentesültek a nyomozó hatóságok.

– Mi annyiban vagyunk mások az egyéb rendőri szerveknél, hogy jelenleg a legjobb forenzikus technológiával rendelkezünk, amelyeket a jogszabályi kereteken belül a legmagasabb hatékonysággal alkalmazunk. Naprakészen igyekszünk követni a kiberbűnözés trendjeit, a felderítéseink során hatékonyan alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló operatív eszköztárunkat. 

– Egyáltalán: lehet a kiberbűnözés trendjeit követni?

– Elvárás a munkatársainkkal szemben, hogy ezeket kövessék, de ezt meg sem kell fogalmaznunk, hiszen a nálunk dolgozó kollégák kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy a munkájuk iránt megszállottan érdeklődjenek, kiemelkedő számítástechnikai vénával rendelkezzenek, amely révén képesek felvenni a harcot a kiberbűnözés ellen.

– Nem lehet könnyű ez a harc, merthogy szakemberek szerint az általuk okozott károk sok területen már lényegesen meghaladják a hagyományos bűncselekményekét. Azért ez ijesztő.

– Az idei év első felében az online banki csalásokkal 14-16 milliárd forintnyi kárt okoztak az elkövetők a lakosságnak. Nem a cégeknek, a lakosságnak! És ez csak az, amiről a hatóságok tudnak. Ezek a csalások nagyon gyorsan történnek, és pillanatok alatt követhetetlenné válhatnak.

– Ennek megfelelően villámgyorsan kell reagálni a csalók tevékenységére. Vagy megelőzni a bajt.

– Miként a pénzintézetek és más hatóságok, úgy az NVSZ is egy olyan kampányt folytat a közösségi médiában, online fórumokon, amelyben felhívjuk a figyelmet arra, hogyan lehet a csalásokat megelőzni, amelyből az emberek megtudhatják, hogy mit tegyenek és mit ne tegyenek annak érdekében, hogy ne váljanak sértettekké. Minden lehetséges fórumon elmondjuk, hogyan lehet a csalási kísérleteket kivédeni. Elsősorban a védett állomány tagjait, rajtuk keresztül a hozzátartozóikat, ezáltal a lakosságot is edukáljuk. Technológiai oldalról egyébként nagyon sokat lehetne tenni, hogy a csalásokat megakadályozzuk, de ezek az intézkedések rontanák a felhasználói élményt. Gondoljon például a legegyszerűbb kétlépcsős banki azonosításra, a különféle azonosító eszközök bevezetésére, mennyire megnehezítik, lelassítják az ügyfelek számára a banki folyamatokat. Ami még nehézséget okoz, hogy folyamatosan változik az elkövetési módszer. Változó felületek, változó szövegezés, és a csalók telefonos megkeresései is mind hitelesebbnek tűnnek.

– Mit tehetnek a kiberbűnözők furfangjait nem ismerő állampolgárok azért, hogy ne váljanak áldozatokká?

– Legyünk türelmesebbek az ügyintézés folyamán, gondolkodjunk! Jusson eszünkbe például, hogy egy bank miért kérne tőlünk telefonon adatokat, hiszen nekik valamennyi szükséges adatunk a rendelkezésükre áll…

– A bűnüldöző szervek összefogása sem mellékes. Merthogy itt nagyobb csoportokról, sorozat-bűncselekményekről lehet szó.

– Folyamatos kapcsolatot tartunk az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Nyomozó Iroda azon egységeivel, amelyek ilyen jellegű ügyekben nyomoznak. Az általuk felderített adatokat összevetjük a mi ismereteinkkel, és próbálunk összefüggéseket keresni. Sokszor találunk is.

– Most, hogy a világ egyetlen nagy „falu” lett, a kiberbűnözés elleni harchoz nemcsak hazai, de nemzetközi összefogásra is szükség lehet.

– Ma már nehezen értelmezhetők a határok, így nemzetközi együttműködés nélkül ezt a munkát nem is lehet végezni. Ezért is szerveztük a bevezetőben említett konferenciát, melyen rajtunk kívül részt vesznek a magyarországi nyomozó hatóságok, kilenc európai ország nyomozó hatóságai, plusz az FBI és az Europol szakértői. Lehet majd tapasztalatot cserélni, ami a résztvevőket hozzásegíti ahhoz, hogy a jövőben még jobban tudják végezni a munkájukat.

TRENCSÉNYI ZOLTÁN

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA