Másfajta külszolgálat.

– Horvátországban most voltam először külszolgálaton, de az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szervezésében már háromszor jártam Szerbiában, egy-egy alkalommal pedig Moldovában és Görögországban. Ez volt a hatodik külszolgálatom, és még nincs hat éve, hogy felszereltem. A „horvát meló” persze jellegében más volt, ezért is örültem, hogy bekerültem a csapatba – vázolta Sági Dániel törzsőrmester, az V. Kerületi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály körzeti megbízottja. – Ezt megelőzően csak egyszer, még 3 éves gyerekként jártam Horvátországban, de bevallom, ebből foszlányokra is alig emlékszem. Ezért is számított olyan különleges élménynek ott szolgálni, de az is kedvemre való volt, hogy Dalmácia partvidékének jelentős része és a környező szigetek is az illetékességi területünkhöz tartoztak. A Zadartól 25 kilométerre északnyugatra fekvő Vir szigeten volt a legemlékezetesebb esetünk. Ott bérelt apartmant egy idős házaspár, és úgy összeveszett velük szintén magyar szomszédságuk, hogy egyikük, egy férfi, kitépte a villanyórájukba futó tápvezetéket, és áram nélkül maradtak. Hálásak voltak, hogy rögtön a segítségükre siettünk, az egyik horvát kollega fényképet is készített rólunk.

Nemzetközi barátok közt.

– Páratlan élmény volt az Adriai-tengernél gyalog járőrözni és a szabadidőmben a környéket felfedezni, de számomra ennek az egy hónapos külszolgálatnak emberi síkon is volt hozadéka, mert összehaverkodtam külföldi kollegákkal, akik szintén a Biztonságos turisztikai célpont projekt keretében teljesítettek szolgálatot Zadarban. Barátságok is szövődtek, csak rajtunk múlik, a jövőben ezek hogyan alakulnak – fűzte hozzá Sági Dániel. – A korábbi külszolgálataim során is próbáltam kideríteni, milyen szakmabeli különbségek vannak a különböző országok rendőrségi gyakorlatai, módszertanai között, de azt kell mondanom, ezek elenyészők, legalábbis itt Európában, bár július utolsó két hetében a két kínai kollegával is gyakran összefutottam. Felvarrót is cseréltünk természetesen.

Visszatérés Zadarba.

– Ez volt az ötödik horvátországi külszolgálatom, ami kettős visszatérésnek is mondható, mert ’21-ben Zadarban kezdtem, majd a következő három évben Pulában állomásoztam egymagamban, idén júliusban pedig ismét Dalmácia fővárosa lett a főhadiszállásom – foglalta össze Sárközi Gábor törzszászlós, a Készenléti Rendőrség Regionális Bevetési Igazgatóság Bevetési Főosztály VIII. XXVI. Bevetési Osztály Bevetési Alosztály III. csoportparancsnoka. – A felkészítés alatt a társam, Sági Dániel törzsőrmester tőlem is kért tanácsokat, de helyszíni mentorálásra nem volt szüksége, hamar belerázódott. Összesen 25 magyar állampolgár hívott fel minket, a többségük napközben, de voltak éjszakai telefonok is. Zömében lopások és dokumentumok elvesztése miatt kerestek minket, de szabálytalan parkolás miatt elszállított autók visszaszerzésében is segédkeztünk. A Vir szigeti rongáláson kívül júliusban magyar állampolgár nem követett el regisztrált bűncselekményt Zadar területén és környékén, amit mindketten elégedettséggel nyugtáztunk. Sok magyar turista kért velünk közös fotót, amit általában horvát járőrtársunk készített el. Akik engedték, azokkal számunkra is csinált fényképet, például azzal a nővel, aki nem számított rá, hogy magyar rendőrökbe fog botlani Nin belvárosában. Ez 15 kilométerre van Zadartól északnyugatra.

Telefonos segítség.

– Nekem ez volt a 12. horvátországi külszolgálatom, és megint Pula felé billent a mérleg nyelve, mert Isztria megye legnagyobb városában most állomásoztam hetedjére – újságolta Jankovics Gábor főtörzszászlós, a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Határrendészeti Osztály szolgálatirányító parancsnoka, aki származása révén a horvát nyelvvel nőtt fel, és két tannyelvű iskolába is járt. – A horvát rendőrök is remekül beszélnek angolul, de horvátul persze könnyebb velük a dolgom, és kellett is fordítanom, mert néhány magyar állampolgár nyaralását is megkeserítette egy átutazó tolvajbanda. A strandokon őrizetlenül hagyott táskákra és tárcákra utaztak. A pulai kapitányságon sor állt a bejelentőablaknál. Ezúttal egy Rijekánál üdülő állampolgárnak is segítettem, ami Pulától több mint 100 kilométer. Pénz tűnt el a hotelszobájából, amit bejelentettem a nevében, a gyanú szerint az egyik takarító lopta meg. Más érdemleges esetről nem tudok beszámolni, csak egy furcsáról. Amikor feltorlódva sorjáztak a kocsik az egyik medvedjai kempingbe, egy magyar rendszámú autóra rácsukódott a sorompó. A sofőr helyett is megtettem a bejelentést, majd telefonon keresztül támogattam a kommunikációt. A hibáért a személyzet egyik tagja vállalta a felelősséget.

Különleges ajándék.

– Szívesen vettem részt a horvát kollegák „kedvességnapi” közlekedésbiztonsági akciójában. Ajándékcsomagot adtunk azoknak a sofőröknek, akik a zebránál megálltak, amikor azt látták, valaki szeretne átkelni. Egy magyar sofőr, illetve házaspár is köztük volt. Kellemesen meglepődtek, hogy megálltak egy pulai zebránál, majd megállította őket egy horvát rendőr, és ajándékcsomagot adott nekik egy magyar rendőr. Az ilyen rendhagyó helyzetek teszik különlegessé a tengerparti külszolgálatot, amit remélem, jövőre is folytathatok… Esetleg újra Zadarban, hogy az állás megint döntetlen legyen.

Augusztusban Juhász Gyöngyi törzsőrmester, továbbá Magyar Lajos és Knor Tamás főtörzszászlósok állnak a nyaralók rendelkezésére: Zadarban a +36-30-114-8704-es, Pulában pedig a +36-30-744-6147-es számon érhetők el. Még valami: a szabálytalan parkolás miatt elszállított kocsikért 60 és 115 euró közötti közigazgatási bírságot szabtak ki Zadarban, azt pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy strandon Horvátországban is nagy felelőtlenség pénzt és értéktárgyat őrizetlenül hagyni.

SZ. Z. J.

FOTÓ: RENDŐRSÉG