Jó helyen van az a kocsi!

2025. 11. 03., h - 08:00
Zsaru Magazin

Különleges évfordulóról emlékezett meg az Iváncsai Autópálya-alosztály állománya. Vezetőjük, Farkas Tibor alezredes 30 éve lett sztrádazsaru, és mivel tiszthelyettesként kezdett, sok beosztásban szolgált, illetve szolgál, mert a minap is kiment helyszínelni.

Kőbánya, Csopak, Budaörs, Iváncsa.

– A fővárosi Élelmiszeripari Szakközépiskola végzőse voltam, amikor rendőrök jöttek hozzánk toborozni, és felcsillant a szemem, hogy már a képzés alatt 14 500 forint a havi illetmény. Néhai édesapám akkor 21 ezret keresett a besnyői téeszben a huszonakárhány év munkaviszonyával. Megpróbálkoztam a felvételivel, és közben a gondolattal is megbarátkoztam, hogy rendőr lesz belőlem. Ha lehet, közlekedési rendőr, mert kamaszkorom óta érdekeltek a járművek, és többé-kevésbé egyidős vagyok az M7-essel, illetve azzal a verziójával, amit már autópályának lehetett nevezni. Ráadásul az otthonom közelében volt a nyomvonala – foglalta össze Farkas Tibor, a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály Iváncsai Autópálya-alosztály vezetője, aki a csopaki tiszthelyettesképzőben vált rendőrré, és ’93 júliusában a XV. Kerületi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályára szerelt fel. – Két évvel később egy kollegám hívott, menjek át a Budaörsi Autópálya-rendőrőrsre, és erre sem tudtam nemet mondani. Járőrvezetőként kezdtem, tíz éven át voltam motoros járőr, és baleseti helyszínelőként kerültem át a Bicskei Autópálya-rendőrőrsre. Amikor megtudtam, hogy az M6-oson Iváncsánál lesz a Fejér megyei autópálya-rendőrség objektuma, kérelmeztem az áthelyezésem. Szolgálatparancsnokként kezdtem 2006. május 1-én, és ebben a beosztásban végeztem el 2013-ban a Rendőrtiszti Főiskolát, de már közben pályáztam a vezetői pozícióra, amit 2011-től tiszthelyettesként láttam el.

Farkas Tibor alezredes

Nagyon rossz és meglepően jó napok.

– Jómagam is azon autópálya-rendőrök közé tartozom, akiknek a legszörnyűbb és a legkedvesebb emlékei is gyerekekhez köthetők. Eddigi pályafutásom legnehezebb napja volt, amikor át kellett adnom egy anyukának a halott kislánya és a lebénult kisfia holmijait. Állatorvostól mentek hazafelé, amikor egy drogmámoros fiatalember által vezetett személyautó hátulról, nagy sebességgel a kocsijuknak ütközött. Az viszont most is jó érzéssel tölt el, micsoda összefogás kerekedett abból, amikor néhány éve lerobbant egy kisbusz, ami bosnyák iskolásokat vitt egy lengyelországi sportversenyre, mert nemcsak az új hűtőt sikerült beszerezni és beszereltetni, mindezt munkaidőn túl, hanem az elhelyezésük és az étkeztetésük is megoldódott. Egy határokon átívelő, kutyás történet is megmaradt bennem, valószínűleg a csodálkozásom miatt. Egy olasz család kiskutyája elszaladt az M6 Fácánosi pihenőjénél, és mivel nem találtak rá, bejelentették a 112-n, majd hazautaztak. Nem hagyott nyugodni a dolog, és egy kutyakereső, internetes felületre többször is beírtam a kis yorkshire terrier csipszámát. Igencsak meglepődtem, amikor pár nappal később találatot jelzett a rendszer, de azon is, hogy a kutyus valahogy a fővárosi Illatos úti menhelyre került. Felvettem a kapcsolatot az olasz gazdival, aki nagyon örült, és visszajött érte.

Farkasné Puskás Anikó százados, az Érdi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztály kiemelt főelőadója cukrásznak sem utolsó.

– Mivel fontosnak tartom a közösségi aktivitást, úgy döntöttem, megünneplem a kollegáimmal, hogy 30 éve lettem autópálya-rendőr. Rendeltem harapnivalót, és nagy sikere volt a sztrádatortának, amit a feleségem készített. Csak az M8 maradt le róla, pici szakasz, de az is a miénk, és ezt természetesen szóvá is tettem – mondta az alosztályvezető somolyogva, és azt is hozzátette, a kerek jubileum elgondolkodtatta. – Ennyi év után is szeretek autópályánál szolgálni, amiben az is benne van, hogy ennek a feladatkörnek még mindig megvan az elit jellege, nem utolsósorban a nagy teljesítményű szolgálati autók miatt, de a motorozás is nagy vágyam volt. Jó érzéssel tölt el, hogy járőrként kezdtem, és szinte minden beosztásban szolgáltam. Helyszínelőként a mai napig besegítek, amikor a helyzet úgy kívánja. Utóbb egy ráhajtásos balesetnél intézkedtem, mert az ügyeletes helyszínelő kollega bement a kórházba a sérült sofőrrel, hogy kikérdezze. Csak könnyebben sérült, és elismerte, hogy az esőfüggöny meglepte, és későn lépett a fékre.

Torta

Különleges mellékíz.

– Hálás vagyok a sorsnak, hogy autópálya-rendőr lett belőlem, mert ennek köszönhetem a családom, jobban mondva, a feleségem. Annak idején harmadmagával érkezett gyakorlatra a Rendőrtiszti Főiskoláról a Budaörsi Autópálya-rendőrőrsre. E miatt a különleges mellékíz miatt volt nekem annyira finom ez a torta – magyarázta Farkas Tibor, aki az Iváncsai Autópálya-alosztályról szeretne rendelkezési állományba vonulni. – Remélem, össze is jön, de sose lehet tudni. Amúgy tudtam volna váltani. Hívtak is máshova, de ahogy mondani szoktam: „jó helyen van az a kocsi”.

SZ. Z. J.

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA, RENDŐRSÉG


Kapcsolódó oldalak